Hegmanné Nemes Sára Hír TV Kontraszt című műsorában nyilatkozott 2013. március 3-án.

2010 októberében az úgynevezett lex MAL révén egyszer már állami irányítás alá vették a MAL Zrt-t. A felügyelet 2011. június 30-án véget ért, de a korábbi vezetés ezután sem tudta konszolidálni a cég helyzetét. A héten elrendelték a MAL felszámolását, a cég újból állami gyámság alá került.

Szerdán elrendelte a Veszprém Megyei Bíróság a 2010-es vörösiszap-katasztrófában érintett MAL Zrt. felszámolását. A stratégiailag kiemelt jelentőségű társaság irányítását egy nonprofit állami cég veszi át. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint az alumíniumtermelő vállalat önerőből nem tudta végrehajtani a reorganizációt, tartozásait nem rendezte. A tárca garantálja, hogy a munkahelyek megőrzését szolgáló ésszerű intézkedésekre, valamint a gyártáshoz szükséges ingatlanok és eszközök megtartására lesz pénz. 2010 októberében a MAL Zrt. egyik ajkai tározója szakadt át, a kiömlött vörösiszap elöntötte a környező településeket, tíz ember halálát okozva.

A stúdióban köszöntöm Hegmanné Nemes Sárát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikai államtitkárát. Jó estét kívánok!

Jó estét kívánok!

Mi vezetett ahhoz, hogy 2,5 év után éppen most rendelte el a bíróság a MAL Zrt. felszámolását?

A MAL Zrt-t az állam, illetve a kormány többször megsegítette már a bajban. A MAL Zrt-nek a tulajdonosai magánszemélyek, ezt tudni kell. A szerencsétlen vörösiszap-katasztrófa után az állam azonnal közbelépett, és körülbelül egy féléves munka során a kár helyreállítási, kármentési munkák megtörténtek. És adott esélyt a cégnek, illetve a magánszemély tulajdonosoknak, hogy újrakezdve a munkát - hiszen a térség egyetlen, illetve a legnagyobb foglalkoztatójáról van szó -, folytassa a termelést és dolgozzon úgy, ahogy eddig.  Sajnos azt láttuk, hogy a reorganizációs terv ellenére a cég nem életképes, az óriási hitelek, és azok a problémák, amelyek folyamatosan terhelik a MAL Zrt-t, oda vezettek, hogy gyakorlatilag egy hitelező türelme elfogyott, egy magánszemély hitelező türelme elfogyott, és felszámolást indított a MAL Zrt. ellen.  Ezt a kormány egyébként látta korábban is, hogy problémák vannak.  Nem véletlenül történt meg az, hogy a tavalyi évben úgynevezett stratégiailag kiemeltté nyilvánítottuk a MAL Zrt-t, ami azt jelenti, hogy amennyiben felszámolási vagy csődeljárás alá kerül, akkor állami vagyonfelügyelő kirendelésével garantáljuk azt, hogy a termelés folytatódhasson, illetve ne történjen semmilyen katasztrófa vagy probléma. Azt is el kell, hogy mondjam, hogy emellett is már többször kisegítettük a MAL Zrt-t, hiszen a Bakonyi Erőmű követelését, 1,7 milliárd forint értékben az állam vette meg,  tekintettel arra, hogy a MAL Zrt. nem fizette, és ezért Ajka város távfűtése került veszélybe.  Ez évben már az MVM Zrt-nek, a Magyar Villamos Művek Zrt-nek mint állami cégnek kellett biztosítania a villamos energia ellátást, a gázellátást, mert az E.ON-t sem fizette a MAL Zrt.  Tehát azt láttuk, hogy folyamatosan likviditási gondokkal küzd, a pénze a bankokhoz vándorol, és nem tud termelni úgy, ahogy eddig.

Volt vagy lehetett emögött szándékosság? Tehát olyan vagy arra utaló jelek vannak-e, hogy a tulajdonosok esetleg időközben elkezdték kimenteni a vagyont?

Folyamatosan vizsgáljuk, illetve figyelemmel kísérjük a MAL Zrt. működését. Mi azt látjuk, hogy leginkább a bankok azok, akik a MAL Zrt-ből kiszipkázzák a pénzt és gyakorlatilag az ellehetetlenülés határára tolták azzal, hogy minden létező eszközét, ami még értékesíthető, például külföldi érdekeltségét is eladatták vele. És gyakorlatilag minden számlája fölött, minden eszköze fölött, még az üzletrészek fölött is a bankok rendelkeznek.  Mi természetesen a bankokkal is tárgyaltunk a reorganizációs terv mellett, hogy milyen módon lehetne a finanszírozását biztosítani vagy növelni a MAL Zrt-nek.  A bankok nem voltak hajlandók már további pluszforrásokat adni a MAL Zrt-nek. Az állam lehetőségei viszont korlátosak, hiszen mégis csak egy magántulajdonú gazdasági társaságról van szó.  Ez a stratégiai kiemeltté nyilvánítás egyébként egy - én úgy mondom -, egy jól bevált módszer most már, hiszen például a Gyulai Húskombinát esetében is ez a helyzet lehetővé tette, hogy azonnal folytatódjon a munka.  Gyakorlatilag egy pénzügyi moratórium áll be, ami annyit jelent, hogy mindenki szolgáltatni köteles a MAL Zrt-nek. Tehát nem úgy, mint a klasszikus felszámolásban, nem mondhatja fel a szerződést, viszont a klasszikus felszámolással ellentétben a felszámolónak joga és kötelessége kifizetni a számlákat. Ez ugye azt jelenti, hogy fizetni fog bért, fizetni fog adót, járulékot, fizetni fog minden szállítónak, aki szolgáltat. Ez május 31-ig áll be ez a pénzügyi moratórium.

Megéri-e ez az államnak? Átvesz egy nyilvánvalóan veszteséges céget, már ön is említette, hogy átvállaltak több milliárd forint értékű adósságot - merthogy 1,7 milliárd volt ugye csak a bakonyi erőmű felé a tartozás. Pusztán a munkahelyek megtartása a cél? És ha igen, akkor megéri-e ennyi pénzért fenntartani ezt a működő erőművet?

A korább vizsgálatok is azt mutatják, hogy ennek a cégnek a terméke versenyképest. Egy exportképes terméket, termékeket gyárt, egy elég komoly és nagy vevőkörrel rendelkezik a társaság. Tehát önmagában a hitelek finanszírozás terhe nélkül életképessé tehető a cég, sőt, halkan mondom, akár nyereségessé tehető is. A másik, ami nekünk ennél sokkal fontosabb, hogy a körülbelül hatezer embert, hatezer lakost, hatezer állampolgárt érint a MAL Zrt. és a MAL Zrt. működése. Hiszen a beszállítókkal együtt, ahogy mondtam, az ajkai térségnek nagyon fontos munkáltatója. Azt is látni kell, hogyha ez a gyár leáll, gyakorlatilag amellett, hogy munkahelyek elvesznek, óriási problémák lehetnek a foglalkoztatásban, amellett tízmilliárdos nagyságrendű helyreállítási költsége is lehetne. Hiszen ez most is egy rendkívül veszélyes üzem. Itt nem csak lekapcsoljuk a villanyt és otthagytuk, hanem egy óriási problémát vesz bárki a nyakába, aki bezáratná egyébként.

Ennek ellenére mondjuk, lehet, hogy lesz leépítés a cégnél? Tehát, hogy nem sikerül minden munkahelyet megőrizni.

Tudomásom szerint a halimbai bányát zárták be, már a tulajdonosok a bankok nyomására. Jelenleg a vagyonfelügyelő, felszámoló nézi, hogy milyen módon lehet a foglalkoztatást tovább megtartani. Én úgy gondolom, hogy nem lesz tömeges létszámleépítés, nem is volt a cél, hiszen a működőképesség megtartása mellett ugyanez a létszám tartható, vagy nagyságrendileg biztos, hogy tartható. Jövő héten bérfizetés van, mindenkit megnyugtathatok, hogy az állami vagyonfelügyelő fog tudni bért fizetni, a kormány kiszámolta, hogy körülbelül mi az a nagyságrend, ami a folyamatos likviditáshoz kell a MAL Zrt-nek, és azonnal ötszázmillió forintot már rendelkezésre is bocsátunk a Nemzeti Reorganizációs Zrt. nevű állami cégnek, aki az állami vagyonfelügyelőt rendelte ki a céghez.

Azt gondolom, hogy ezek megnyugtató hírek. Térjünk át egy másik témára! Energia-szektorról már - érintőlegesen ugye, de - beszéltünk. Mikor vásárolja meg ténylegesen az állam az E.ON gáztározóit?

Tavalyi év novemberében elkezdődtek a tárgyalások, amikor is a kormány kinyilvánította a szándékát, hogy megveszi az E.ON magyarországi gáztározóit. Azóta folynak a tárgyalások. Gyakorlatilag a megállapodások véglegesnek mondhatók. Jelenleg egy parafálási szakasz után a tranzakcióknak a véglegesítése zajlik. Lehet, hogy egy kicsit misztikus volt, de ez ugye azt jelenti, hogy az E.ON-nal való tárgyalások kapcsán nemcsak a szerződések szövegét kell véglegeznünk, hanem nyilván annak az összegét és a finanszírozást is. Korábban a költségvetési törvény módosításával benyújtottuk azt, hogy az állam száz százalékos kezességet vállal az MVM Zrt. tartozása felé az E.ON felé. Gyakorlatilag egy nyolcvan százalékra módosult most a tárgyalások során ez az összeg, ezért kell újra módosítani a költségvetési törvényt. Illetve az E.ON közben szintén átalakulási folyamat elé néz, ezért nem csak az E.ON, hanem a jogutódok felé is vállalni kell a kezességet. Maga a kezességvállalás szeptember 30-ig tart. Ez azt jelenti, hogy ebben a költségvetési évben meg is fog szűnni ez az állami kezességvállalás. Úgy, hogy természetesen az MVM Zrt. fogja kifizetni a vételárat. A teljes, végleges aláírása a szerződésnek - ami azt jelenti, hogy az állami kezességgel együtt megtörténhet a felek által - az az MVM közgyűlését követően március közepére tehető.

És a teljes vételárat, azt lehet-e már tudni?

Jelenleg a költségvetési törvény ugye megfogalmaz egy összeget, az nem változott. Az az összeg nagyságrendileg az árfolyamtól függően egy kétszáz-háromszáz milliárd forint közé tehető - bocsánat, majdnem eurót mondtam. Tehát gyakorlatilag az az összeg nem változott, amely a korábbi szerződésekben fixen meghatározódott. És a szerződés összes eleme fix jelenleg. Ahogy mondtam, a részleteket tárgyaljuk újra. Maga a nyolcvan százalékos kezesség pedig a költségvetésnek egyébként is egy könnyebbséget fog jelenteni.

Államtitkár asszony, köszönöm a beszélgetést!

(Hír TV)