Hegmanné Nemes Sára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában nyilatkozott 2012. október 12-én.

- Jó reggelt kívánok mindenkinek. A pontos idő négy perccel múlt fél hét. A kormány nyáron a PPP-beruházásban épült sportlétesítmények megmentésére 15 milliárd forintot különített el. Több mint harminc településen egyeztek meg a hitelező bankkal, az önkormányzattal és a vállalkozó cégekkel. A Fejlesztési Minisztérium számításai szerint általában az ilyen túlhitelezett, és gyakran valutában eladósodott beruházások megmentésére mintegy 200 milliárd forintot kellene költeni. Virághalmi Sarolta Hegmanné Nemes Sárával, a szaktárca vagyonpolitikáért felelős államtitkárával beszélget.

Riporter: Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a kormány a sportberuházásokat végző cégeket. Miben segít ez?
Hegmanné Nemes Sára, államtitkár, NFM: Hogyha ne adj' Isten csődeljárás alá kerülne, vagy felszámolási eljárás alá kerülne, akkor államilag kijelölt felszámoló mehetne csak ezekhez a cégekhez, akinek a feladata egyébként csődeljárási és felszámolási eljárás alatt is működjön az a tornaterem.

- Hol tartanak most az egyeztetéssel?

Hegmanné Nemes Sára: Nagy összegű projektek esetében, ahol már úgy gondoljuk, hogy sikert fogunk elérni, az egyik az a törökbálinti iskola, az állam kiváltja a vállalkozó hitelét a banknál, befejezi a beruházást, amelynek a végösszege egy olyan hat milliárd körülire tehető, és utána megkapja természetesen az önkormányzat.  Terveink szerint jövő őszre be tudna fejeződni egy gyorsított ütemben a beruházás, és elindulhatna az iskola.

- Ezeknél a megegyezéseknél ezek szerint arra törekednek, hogy ezek az intézmények állami tulajdonba mennek át, majd pedig az önkormányzat visszakapja üzemeltetésre, vagy valamilyen más megoldás is van egy-kettőnél.

Hegmanné Nemes Sára: Törökbálint esetében állami tulajdonba kerül azért maga az épület, hogy maga az állam be tudja fejezni a beruházást. A sportprojektek esetében, ahol nem kell az államnak befejezni a beruházást, hiszen készen van, ott pedig úgy oldjuk meg a kérdést, hogy amikor az állam kifizeti a beruházás értékét, vagy követelési értékét, rögtön az önkormányzat javára veszi meg az ingatlant.

- Ezek közül a cégek közül, amelyek ezt a 21 projektet elkezdték, hány ment csődbe valójában?

Hegmanné Nemes Sára: Egy van felszámolási eljárás alatt.

- Ez már egy ilyen állami felszámolás?

Hegmanné Nemes Sára: Sajnos nem, mert jóval előbb kezdődött a felszámolása, és ennek a szomorú tanulságai miatt is döntöttük úgy stratégiailag kiemeltté nyilvánítjuk. Tudjuk azonban, hogy nem egy cég ellen beadtak már felszámolási eljárást, csak rendezte a hitelezővel szemben a tartozását. Ez a fenyegetettség mindig megvan, a legnagyobb probléma az egyébként, hogyha közüzemi tartozások halmozódnak fel, mert akkor azzal együtt még ugye a szolgáltatást is rögtön megszüntetheti, ami ugye a normál üzemeltetést utána akadályozza. A felszámolásban az a célunk, hogy maga az ingatlant az állam megszerezze, azzal természetesen, hogy tárgyal, ebben az esetben a legnagyobb hitelezővel, azaz a bankkal, hiszen ezeket a projekteket sajnálatos módon kilencven, sőt van ahol száz százalékos banki finanszírozással, és ne mondjam, természetesen devizaalapú hitellel finanszírozták, ami azt jelenti, hogy többszáz millióval több a tartozása, mint ami eredetileg. A PPP-konstrukciónak épp az a lényege, hogy a vállalkozó adja a pénzét és a tudását, megépíti. Mindig mondtunk, hogy ez egy burkolt államadósság, mert amikor felveszi a vállalkozó a hitelt, és utána az államnak kell fizetnie, vagy az önkormányzatnak, gyakorlatilag vállalkozó közbeiktatásával, de ugyanúgy az állam és az önkormányzat adósságát fizetjük.

- Folytatódik ez a vizsgálat jövő évben?

Hegmanné Nemes Sára: Ennek a szomorú tanulságai alapján próbálunk különböző intézkedéseket tenni, és megegyezésekre törekedni, de azt tudni kell, hogy körülbelül száz PPP-konstrukció van Magyarországon, ami éves szinten körülbelül 120 milliárd forintot von el a költségvetésből, ezek húsz-harminc éves konstrukciók. Legnagyobb az autópálya építés a Művészetek Palotája, de van körülbelül félszáz felsőoktatási PPP-konstrukció is, amelyet szintén vizsgáltunk, illetve az Állami Számvevőszék is vizsgált.  A vidéki főiskolák esetében szintén kell majd valamit tennünk a jövő évben, mert látjuk, hogy nem tudják működtetni, nem tudják üzemeltetni, sajnos most már gyerek sem lesz előbb-utóbb a kollégiumban.

- Tehát az jövőre várható, de gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy rengeteg hasonló projekt vár állami megmentésre.  Evvel számoltak, hogy mennyibe kerülhet ez, és egyáltalán meg lehet mindet menteni? Engedi ezt a költségvetés?

Hegmanné Nemes Sára: Úgy számoltuk kétszázmilliárd forinttal meg tudjuk oldani, ez az autópályákat természetesen nem beleértve. Ebből most megkaptunk 15 milliárdot az első lépés, és hát fokozatosan kell menni. Én úgy látom, hogy a felsőoktatásban is szintén egy olyan 15 milliárddal az akut ügyeket tudnánk kezelni, de például van olyan felsőoktatási PPP-konstrukció, ahol ugyanaz a cég, ugyanazzal a bankkal együtt 18 PPP-projektet visz, körülbelül ötven-hatvan milliárd forintos értékben, itt azért sokkal nehezebb lesz a megegyezés, és itt nem is biztos, hogy a kiváltást el tudjuk érni, adott esetben csak az olcsóbb üzemeltetést próbáljuk megtenni.  Még azért nem értünk a végére.  Mi azt mondtuk, hogy mindenképpen a bizonyítható felelősségre vonást azt meg kell tenni, de nagyon sok esetben a jogvesztő határidőn túl vagyunk. Igaz, hogy a büntető felelősségen nem, de a polgári peres vitákban már túl vagyunk a jogvesztő határidőn. Azt elmondhatom, hogy ahol olyan felelősséget találunk, amely bizonyítható, személy szerint bárki ezért felelősségre vonható, azt meg fogjuk tenni a KEHI segítségére számítunk.

(Kossuth Rádió)