Fónagy János a Hír TV Rájátszás című műsorában nyilatkozott 2012. december 18-án.

- A stúdióban köszöntöm Fónagy Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkárát, jó estét kívánok.

Fónagy János, államtitkár, NFM: Jó estét kívánok. Most, ahogy a felkonferáló szövegben elmondtam a gáz, villany és távhő árának csökkentése után a víz és a szemétszállítási díjat is csökkentené a kormány. Mi indokolta ezt az újabb bejelentést?

Fónagy János: Ha megengedi, az első hárommal kezdem. Az elmúlt húsz évben a magyar háztartások rezsiköltségei olyan mértékben megemelkedtek, elsősorban a '90-es évek közepén végrehajtott nagyarányú, és hát az egész magyar energiaszolgáltatást - gyakorlatilag - külföldi kézbe adó privatizációs hullám hatására, hogy napjainkban ma már veszélyezteti több millió háztartás mindennapi megélhetését. A magyar háztartások, a magyar családok havi költségvetésében család mérettől, fűtési módozatoktól függően húsz, harminc, esetenként 35%-ot tesznek ki a rezsiköltségek. Amelyben persze a nagy tétel a villany, a földgáz és a távfűtés. De szerepel benne - az ön kérdésében is megemlített és a mai napon ugyancsak bejelentett - szemétszállítás és, hát - bocsánat - a vízdíj mértéke is.

- Említette, hogy a családoknak ez nagy mértékű kiadás. De úgy egyébként az energiaárakhoz viszonyítva, hogy viszonyulnak a magyarországi árak, tehát mondjuk régiós viszonylatban mennyire magasak nálunk az energiaárak?

Fónagy János: A magyar energiaárak, ha az uniós tagországokat nézzük, akkor úgy az első egyharmadba helyezkednek el. Azért nehéz pontos, ennél pontosabb besorolást mondani, mert azért ez család mérettől, jövedelmi viszonyoktól nagyon függ, ugye ezek viszonyszámok. Függ a jövedelemtől, függ az energiától, ugye abszolút mértékben mérve. A magyar lakossági - úgynevezett - egyetemes szolgáltatói körbe tartozó energiárak azok bizony, sajnos az első harmadba foglalnak helyet. Tehát drágák magyarul.

- Említette ugye, hogy a '90-es évektől ugye sorozatosan növekedtek ezek a rezsiköltségek, az energiaárak. Ezt ugye ellenzéki képviselők, szakértők már reagáltak erre. És ők azt mondták, hogy pusztán a piaci árakat követték. Azért emelték a rezsiköltségeket, mert a piac ezeket az árakat diktálta. Ez most azt jelenti, hogy ez a kormány most nem követi a piaci árakat?

Fónagy János: Az energia árak azért számos elemből állnak össze. Amelyben valóban az egyik meghatározó rész a beszerzési ár. De ez sem mindegy, hogy hol szerzi be, hogyan szerzi be. Hogyan készletezi, a készletezési díjat ki fizeti, a biztonsági készletezési díjat milyen mértékben és ki fizeti. De mind az elektromos energiánál, mind a földgáznál nagyon jelentősek az - úgynevezett - rendszerdíjak. Tehát a hálózati díjak. Nagyon jelentősek a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrések. Ezek mind a villamosenergia törvény, mind a gáztörvény részletes szabályokat ad, egy úgynevezett gáz, vagy villanyáram képlettel számítják ezeket. Tehát jelentős a beszerzési ár, de nem egyedüli és nem kizárólagos.

- És ez a csökkentés ez most a beszerzési árakra vonatkozik vagy pedig a rendszer...

Fónagy János: Is, ha megengedi, akkor itt puskázom, mert nem akarok rosszat mondani.

- Milyen mértékben jelenik akkor meg ez a tíz százalékos csökkentés?

Fónagy János: Vegyük külön, mert ez energianemenként változó. A földgáz esetében elsősorban a biztonsági készletezés díjfizetése alól mentesítjük és ez mindenre igaz, amit mondok. Kizárólag a lakossági fogyasztókat. Tudni kell, hogy az egyetemes szolgáltatói körbe - amely egy védett fogyasztói kör - a lakosság mellett benne vannak a kisvállalkozások. Tehát egy adott szint alatt fogyasztók is. De a most, ez a tíz százalékos árcsökkentés kifejezetten a magyar családok védelmét szolgálja, ezért a lakossági vételezőkre vonatkozik. Ilyetén, tehát a lakossági vételezőket mentesítjük a biztonsági készletezés díjfizetése alól, és a belföldi gázkitermelés árának minimalizálásán változtatunk, tehát a belföldi ár, hiszen Magyarországon nem csak import gázt használunk, hanem van egy kisebb arányban egy belföldi gáz - bocsánat, de a villamosenergiánál ugyancsak a rendszerhasználati díjat nagyon jelentős az úgynevezett KÁT, a kötelező átvétel alól mentesítés. Tudni kell, hogy ez egyébként sok tekintetben hasznos úgynevezett zöldenergia, vagy alternatív energiáknak lényegesen magasabb az átvételi ára, a lakossági fogyasztókat mentesítjük ennek a fizetése alól. És hát a távhő ár is több tényezőből áll össze, ezeknek az egyes elemét vizsgáljuk. Ugyanúgy, ahogy az energiaárak képzése, az energiaárak tíz százalékos csökkentése is egy bonyolult feladat, nem véletlen, hogy a kormány erre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra és a Magyar Energia Hivatalnak adott megbízást, hogy ezt részleteiben dolgozza ki úgy, hogy ezt 2013 januárjától használt energiamennyiségekre lehessen alkalmazni.

- Most említette a biztonsági készletezés költségeit, amit most ugye a lakosságot tehermentesítik ez alól. De akkor ki fogja fizetni ezeket a költségeket? Mert, hogy ugye a stratégiai gáztározók megépítése és üzemeltetését fedezi nagyjából ez a biztonsági készletezés, ugye?

Fónagy János: Nyilvánvaló, hogy a többi fogyasztók, tehát a nagyfogyasztók, a vonalfogyasztók, az egyetemes körbetartozó, de nem lakossági fogyasztó, tehát mindaz a fogyasztói kör, amelyik megmarad a lakossági körön kívül. Itt szeretném a teljesség kedvéért megjegyezni, hogy az úgynevezett egyetemes szolgáltatói körbe az általam említett körbe természetesen megmarad továbbra is az árstop. Tehát az, hogy a lakosság számára most csökkentjük tíz százalékkal a díjakat, ugyanakkor az egyetemes fogyasztói körben eddig is meglévő áremelkedési, díjemelkedési tilalom az továbbra is megmarad.

- A szolgáltatókat hogyan fogják ellenőrizni, vagy rávenni arra, hogy betartsák ezt az árcsökkentést?

Fónagy János: Az ármegállapítás az ebbe a szolgáltatói körbe, ebbe a fogyasztói körbe az a Magyar Energia Hivatal előterjesztésére a fejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik, tehát az ár megállapítása miniszteri rendelet keretében kerül sor, a betartása pedig, ahogy minden más árrendelkezést betartunk, és ahogy eddig biztosítottuk a tíz százalékkal magasabb díjak fizetését. Ennek kialakult rendje van.

- Na most ugye amikor ezt a négytagú bizottságot az ön irányításával felállították, akkor azzal indokolták, hogy majd önök fogják ellenőrizni, hogy a szolgáltatók ne bújjanak ki ez alól. Akkor mit takar ez a mondat?

Fónagy János: Ilyet, ugye Magyarországon húsz éve csak emelték az árakat, ilyen, hogy csökkentés, ilyen még nem volt. Ha így kutatok az emlékeimben, én bevallom, én külföldi példáról sem nagyon tudok itt a környező országokban, egyszerűen nincs gyakorlat arra. Áremelésre sajnos van gyakorlat, csökkentésre nincs.

- Belgiumban van példa, vagy volt példa arra.

Fónagy János: Volt példa, igaza van, korrigálom magam, a közelmúltban hallottam én is, azzal együtt a belga elektromos művek kifejezetten piacvédelmi okokból csökkentette azt hiszem 10 és 16%-kal a díjait, éppen azért, mert olyan sokan tértek át más energiafogyasztásra, természetes fűtőanyagokra, fára, erre-arra, hogy a piacának a biztosítása érdekében csökkentek. De családvédelmi okokból - ha úgy tetszik - társadalompolitikai okokból én úgy tudom mi ebben vagy első, vagy az elsők között vagyunk. De a kérdésére válaszolva azért szüksége ezt - szép magyarsággal mondom - monitoringozni végig, mert nincs benne igazán gyakorlatunk. Tehát hogy a kormány ezen szándékai teljeskörűen és zavartalanul valósuljanak meg.

- Felkészültek, vagy készülnek arra, hogy esetleg az unió beleszól ebbe az egész energia-szabályozásba, hogy kifogásolja majd?

Fónagy János: Kizárni nem lehet, természetes hogy nyilvánvaló ez érdekeket sért, sérti mindazoknak az érdekeit, akik eddig Magyarországon igen jelentős haszonra tettek szert, Csak a kedves nézők tájékoztatására mondom, ha már emlegettem itt a bevezetőben a privatizálást, ugye ez 1994 és 95-ös években még a végrehajtott privatizáció óta a számításaink szerint három, három és félszer térült már meg a befektetett pénz. Nyilvánvaló hogy ezt egy igen jó piacnak tekintették, nem véletlenül keltek el a magyar szolgáltatók. Ha mi ezt a magyar családok védelmében redukáljuk ezt a hasznot, ez érdekeket sért és nyilvánvalóan, hogy ennek érdekében fűt, fát meg fognak mozgatni, mint ahogy ezt más területen is tapasztaljuk.

- Én már korábban utaltam arra, hogy ugye az ellenzék most azt kifogásolja, hogy megint nem a legszegényebbeken segít a kormány, jól lehet ugye, hogy szociális szempontokat emleget, ők azt hangoztatják, hogy a nagy fogyasztók járnak megint jól, vagy hát azok a tehetősebb családok, akiknek magasabb a rezsije. Gondolkoztak a sávos árcsökkentésben egyáltalán?

Fónagy János: Ez egy régi vita, tehát ez nem egy új keletű ötlet, határozottan - és az én mulasztásom volt, hogy az első mondatom nem azzal kezdtem - hogy tíz százalékkal csökkentjük a villamos energia, földgáz és távhő árát sáv nélkül. Nagyon nehéz kiválasztani kétségtelenül, hogy a több mint 3,8, közel négymillió háztartásból van néhány ezer vagy néhány tízezer olyan, amelyik – úgy mondjam - jól jár. De a nagy többség azért jellemzően nem a fürdőmedencéjét fűti, ezt a példát szokták szocialista képviselőtársaim felhozni a parlamentben. Kérem, gondoljon arra, ahol akár egy egyedülálló ember vagy egy nyugdíjas ember a kétszintesre megcsinált, ma még szigetelés nélküli házát fűti, vagy kérem, gondoljon a kedves néző arra, hogy egy 56 négyzetméteres lakótelepi lakásnak ma távfűtés számlája mekkora. Sajnos azokat a fogyasztási méreteket Magyarországon ma viszonylag könnyen el lehet érni. Tehát a sávos megoldás az látszólag részben a megvalósítása többe kerül, mint a leves, mint a hús, de egyszerűen nem a társadalom széles rétegeit érinti.

- Említette, hogy 2013. január elsejétől lépne életbe ezt a módosítás. Na most a törvény szerint harminc nappal korábban a közlönyben ennek az árcsökkentésnek meg kellett volna jelennie, ennek egyelőre semmi nyoma. Akkor hogy fog életbe lépni?

Fónagy János: Egyebek mellett erre is való a mi négy fős bizottságunk, hogy az átmeneti kérdéseket megoldja. Ennél a dolog bonyolultabb. Például van, aki átalányt fizet. Van, akinek előre jövő év, 2013 nyaráig már kiküldték a csekket is, hogy fizesse be. Nyilvánvaló hogy van egy sor olyan technikai kérdés, amit meg kell oldani, ahol ezt a határozott kormányzati szándéknak a maradéktalan érvényesülését biztosítani kell. Átmeneti rendelkezésekkel biztosítani fogjuk az ön által kérdezett problémára a megoldást is, és hát az egyéb módon ezen túlmenően felmerülő kérdésekre.

- Milyen formában? Miniszteri rendelettel, kormányrendelettel, parlamentnek szükséges dönteni erről?

Fónagy János: Az árcsökkentéshez szükséges törvénymódosításokat a tegnapi nappal a parlament elfogadta, jelezni szeretném, hogy az ellenzék is a legföljebb tartózkodott, ez azt mutatja, hogy azért nagyjába egészében nem igazán találtak kivetni valót a kormány szándékain. Tehát ami a törvénymódosításhoz kellett, épp az ön által előbb kérdezett földgáz készletezéshez például, a többi, ha jól emlékszem, hat kormányrendeletnek a meghozatala szükséges, és az ezek végrehajtására a miniszteri rendeletek. Tehát az elkövetkezendő egy-két-három hétben kollegák bősz erővel dolgozni fognak.

- Váltsunk témát, merthogy nem csak ennek a négy tagú bizottságnak a vezetője, hanem fél éve ön  a közösségi közlekedés átalakításáért is felelős. Most ennek egyelőre az utasok nem sok hasznát látják, vagy kérem, mondja el, hogy mi történt ez alatt a fél év alatt.

Fónagy János: Előrebocsátva, hogy a magyar közösségi közlekedés negyven év alatt jutott abba az állapotba, ahol most van, ezalatt értem a pályák, utak állapotát, az autóbuszok,  a vasúti szerelvények, a mozdonyok állapotát vagy az autóbuszok életkorát, tehát mondjuk hat hónap alatt az utasok mindennapjait érintő intézkedések, azt hiszen méltányos vagy  sportszerű keretek között igazán azért nem volt várható, ami viszont várható volt, és azt meg is tettük, hogy sok évtized után a magyar parlament elfogadta a közösségi közlekedésről szóló törvényt, ilyen még nem volt, amely lehetővé teszi az egységes menetrendet, az egységes tarifarendszert, az egységes jegyrendszert, az egységes fejlesztést,  egységes közbeszerzéseket, tehát mindaz, amitől a közösségi közlekedés nem csak a felhasználói oldalon, hanem a szolgáltatói oldalon is egységessé válik. Amit eddig tettünk: a 23 Volán vállalatból hetet hozunk létre, most január 1-jével regionálisakat, 2013 végére ez hét önálló vállalat lesz, tehát a 23 helyett hét Volán vállalat lesz. Gőzerővel folyik a 2003-2004-ben több mint száz kisebb-nagyobb egységgé szétvert Magyar Államvasutak újra egységes szerkezetbe hozása, ez gőzerővel folyik, tekintettel arra, hogy mi a Magyar Államvasutakat 2010-ben 330 milliárd tartozással kaptuk vissza, megjegyezni szeretném, hogy 2002-ben még közlekedési miniszterként 27 milliárddal adtam át,  ami nem kevés, de hát 330 milliárd adóssággal kaptuk vissza, ez azt jelenti, hogy a MÁV-nak minden valamire való vagyontárgyán banki fedezet van,  tehát minden egyes lépésünkhöz banki egyeztetések kellenek. Megindult, gőzerővel folyik.

- Ha már említette a Volán járatokat és a MÁV-ot, több olyan távolsági buszjáraton is pótdíj kötelesek a jegyek, aminek nincs alternatívája, tehát ahol nincs vasútvonal. Ezt mi indokolta, ezt a döntést? Többek között egyébként Ózd környékén is, ön jól ismeri ezt a térséget. Miért került sor ennek a bevezetésére?

Fónagy János: Ha ezt bevezették, akkor ezt szándékainktól eltérően vezették, kérem, aki ilyet tud, az tájékoztasson minket, minden esetet kivizsgálunk, szándékainkkal ellentétes, hogy alternatív utazási lehetőség hiányában pótdíjazzanak.

- Államtitkár úr, köszönöm a beszélgetést!

Fónagy János: Köszönöm.

(Hír TV)