Fónagy János a Hír TV Kontraszt című műsorában nyilatkozott 2013. január 27-én.

- Fónagy János, a Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a vendégem, jó estét kívánok!

Fónagy János, államtitkár, NFM: Jó estét kívánok!

- Nos, az újabb rezsicsökkentésről szóló hírek azok még az ígéret stádiumában vannak, vagy már készülnek a komoly tervek?

Fónagy János: Készülnek, a családok költségeinek csökkentését folyamatos feladatnak tekintjük, ennek első lépcsője a január 1-jétől hatályba lévő villamosenergia-, gáz- és távfűtés tíz százalékos csökkentése, de dolgozunk, tehát folyik a munka a vízdíj, elsősorban a víz- és csatornadíjakkal és az egyéb kommunális szolgáltatások díjainak csökkentésével kapcsolatban is.

- A gáz-, távhő- és villany tíz százalékos csökkentését komoly ellenkampány kíséri. Érkeznek azért pozitív hírek is önökhöz? Tehát amik miatt azt mondhatják, hogy na, érdemes, volt? Látjuk, hogy...

Fónagy János: Érkeznek, a legfrissebb jó hír, az egy másfél órával ezelőtt a lányomtól jött, aki mondta, hogy visszakapta az előlegbe tőle levont pénzt, tehát az egyes szolgáltatók már pénzeket is utaltak vissza, na de hát a familiáris híreken túlmenően, a kormány két bizottságot hozott létre az intézkedések nyomon követésére, az egyiket Németh Szilárd képviselő társam, Csepel polgármestere vezeti, aki a civil szervezetek, a társadalom, fogyasztóvédelem területéről gyűjti az információkat, egy kormány, miniszterekből álló kormányzati bizottságot pedig a miniszterelnök rám bízott, tehát részben a normaalkotás és annak a végrehajtási folyamatát kísérjük figyelemmel. Mind a két bizottság számos olyan értesítést kap, amely természetesen bizonyos kifogások, például a számlák érthetőségével kapcsolatos kifogások mellett jelzik azt, hogy a lakosság nagy része üdvözölte természetes, úgy gondolom, hogy szándékunknak megfelelően, örömmel üdvözölte ezeket a lépéseket.

- Tehát két bizottság is felügyeli azt, hogy ne tudjanak a szolgáltatók kitérni a rezsicsökkentés elől. De vajon például azt felügyeli-e valaki, hogy a minőség rovására ne menjen ez. Mert hát az is egyfajta kitérés.

Fónagy János: Természetesen igen, de ez nem most január 1-jétől van, fogyasztóvédelem ezt eddig is folyamatosan kísérte és mi is nagyon odafigyelünk arra, hogy a legkisebb lakossági jelzés esetén közbeavatkozunk, amennyiben a szolgáltatók, az energiaszolgáltatással kapcsolatban valamilyen minőségben, vagy mennyiségben, vagy a szolgáltatás minőségébe, valamibe vissza kívánnak lépni, és egyébként eddig nem tapasztaltunk semmi ilyet.

- Azzal mit tudnak tenni, hogyha például a szolgáltatók a nagyobb fogyasztókon, a kis-, középvállalkozásokon próbálják bepótolni azt a kieső hasznot, azok pedig belerakják az áraikba, mondjuk az élelmiszerárakba, és máris visszajutott azoknak a nyakába a teher, akiken könnyíteni akartak.

Fónagy János: Ez az egyik, egyébként az egyik leggyakoribb ellenzéki kifogás is, ez több tekintetben jelenleg gyakorlatilag végrehajthatatlan. Először is, hogy a dolognak a nagyságrendjét kedves nézők érzékeljék, a magyar energetikai szabadpiac az mintegy ötszáz milliárd forint, amit ez a tíz százalékos árcsökkentés érint, az egy 20-22 milliárd forint. Tehát 4-4,2% az a mennyiség, ami a szabadpiaci fogyasztókat egyáltalában érinthetné, ha rájuk ezt tovább, vagy visszahárítanák. Először is ezeknek a nagyfogyasztóknak, szabadpiacon lévő nagyfogyasztóknak a túlnyomó többséget hosszú távú szerződéssel rendelkezik, amihez most nem lehet hozzányúlni. Kettő: szabadpiacon vannak, egy ilyen négy százalékos ármozgás ez belefér a szabadpiaci árverseny normális keretei közé és mondhatják azt, hogy nem fogadják el, el tudnak menni más szolgáltatóhoz is, mint ahogy egyébként korábban erre volt is példa. Tehát nem, tehát semmifajta olyan automatikus, vagy a fogyasztótól független, vagy a fogyasztó szándékával ellentétes át-, vagy továbbhárításra jelenleg érdemi lehetőséget nem látunk.

- És a szolgáltatók teherviselő képességét vizsgálják-e? Tehát, hogy mikor fordulnak át veszteségbe?

Fónagy János: Igen, vizsgáljuk, itt a szolgáltatók között van különbség. Annyiban általánosítható a kép, hogy az 1994-95-ben végrehajtott privatizációt követő most már 15-17-18 évben a privatizált szolgáltatóknak a befektetései megtérültek. Ezt egyébként senki nem vitatja. Azt sem vitatja senki, hogy az elmúlt másfél évtizedben igen jelentős profitot zsebeltek be, vagy

- Igen, csak most már a helyzet.

Fónagy János: Ez cégenként változó. De részben még azért mindig a meglévő profit is erre ad lehetőséget. És itt azért a szolgáltatóknak is figyelembe kell venni, egyébként tudják is, hogy a világban, Európában gazdasági válság van. Az nem megy, hogy ennek a válságnak a hatásait csak a magyar lakosság viselje.

- De arról az ellenzéki vélekedésről mi a véleménye, amikor azt mondják, hogy addig csökkentik a szolgáltatók nyereségét, amíg kénytelenek eladni cégeiket, és akkor majd a magyar állam ott áll és megvásárolja olcsón.

Fónagy János: Igen, ez is nagyon gyakran elhangzik. Részben ilyen jelzést még nem kaptunk, előrevetítve sem, tehát...

- Ilyen szándék nincsen, hogy menjenek tönkre és mi majd megvásároljuk?

Fónagy János: Ilyen természetesen a magyar kormánynak nem lehet ez a szándéka, hogy egy Magyarországon működő befektető - függetlenül attól, hogy nekem mi a véleményem egy 15 évvel ezelőtti privatizálás mikéntjéről -, nem érdekünk, hogy Magyarországon működő és adót fizető cégek tönkre menjenek. Az egy másik kérdés, hogyha valamelyik szolgáltató vagy egyáltalán az energiapiacban, piac bármelyik szereplője jelenleg privatizált, az esetek többségében külföldi szereplője úgy ítéli meg, hogy ő a magyarországi piacról kivonul, akkor tegyen ajánlatot és ezt az ajánlatot mi meg fogjuk vizsgálni.

- De erre van valami keret, tehát készülnek erre, hogy ahogy például az E.ON gázüzletágát megvásárolja a magyar állam, úgy esetleg más szolgáltatókat is megvásárolna?

Fónagy János: Ilyen jelzés, indítvány vagy javaslat nem érkezett. Jelenleg ezek nem képezik vizsgálat tárgyát, de általános elvként eddig is elmondtuk, most is elmondjuk, hogy azt nem tartjuk a magyar fogyasztó, a magyar gazdaság és a magyar társadalom érdekével ellentétesnek,  hogy egy monopol helyzetben lévő vagy például ellátási kötelezettséget alapvetően befolyásoló szolgáltató cégbe a magyar államnak esetleg, esetlegesen a jövőben nagyobb befolyása legyen. De ez nem azt jelenti, hogy most revolverezzük ezzel a cégeket, az árcsökkentéseknek elsődleges és meghatározó célja a lakossági terhek csökkentése, és a válság terheinek egyenletesebb elosztása.

- Tehát olyan elképzelés most nincs, mint ahogy az E.ON-t megvették, valamilyen céget meg akarnak venni?

Fónagy János: Szándék nincs, lehetőség nyilvánvalóan van.

- Egyébként miből gondolják azt, hogy például az E.ON-nál jobban tudna tárgyalni a gáz árát illetően a termelővel mondjuk a magyar állam?

Fónagy János: Lévén hogy az eszközök akkor a mi kezünkben vannak, nyilván van hogy, akinek az eszközök, az energia forgalmazással kapcsolatos eszközök, akár a tározók, vezetékek, jogok, lehetőségek, korábbi szerződések a kezében vannak, az nyilvánvalóan komolyabban venné...

- De hát az E.ON az nagyobb mennyiséget vásárol, mint amit a magyar állam vásárolna és általában mindig akkor olcsóbb a bármi, a gáz is, amikor nagyobb tételt vesznek belőle.

Fónagy János: Ha én ezeket előre meg tudnám mondani, azonnal fizetésemelést kérnék. De az egy általunk - nem hogy korábban meghirdetett - kezdettől hangoztatott teória, hogy a Fidesz-KDNP úgy is mint párt és úgy is mint kormányerőnek meggyőződése, hogy a lakossági és egyébként a gazdasági ellátásban meghatározó szerepet kapó résztvevőkbe  az állami beleszólásnak, az állam, a közösségi érdekek érvényesítésének nagyobb szerepet kell kapnia.

- Ígéret van arra, hogy egyszerűsítik a számlákat. Mennyiben, hogy lehet ezt, lehet-e erre kötelezni a szolgáltatót, hogy valami ilyen kis ötöd akkora kis számlácskát állítson ki?

Fónagy János: Igen, ez nem csak ígéret van, dolgozunk rajta, kollégáim feltehetőleg most hétvégén is dolgoztak ezen. És szándékaink szerint jövő héten egy miniszteri rendelet fogja meghatározni, egyébként az eddigieknek megfelelően eddig is ez így történt, az úgynevezett számlatükröt, tehát hogy egy számlában mi szerepel. A dologban az jelent szakmai feladatot számunkra, hogy nyilvánvaló a közönség nagy része egyszerűbb, érthetőbb számlát kíván lehetőleg magyarul, nagyobb betűkkel olvashatóan hogy ennyit mutat a gázóra, tehát ennyi köbmétert vagy ennyi kilowattot, egységár ennyi, ennyit fizetek. Csak a dolog azért nem ilyen egyszerű, mert azért több olyan elem van, amelyet részben más jogszabály ír elő, például az áfa, áfa nélküli vagy az áfa mentes tételeket külön fel kell tüntetni. Ezért jövő héten egy olyan megoldást szeretnénk megvalósítani - ez még hétfőn, kedden ez eldől -, hogy az első oldalon egy ilyen leegyszerűsített ennyi a fogyasztás, ennyi az egységár, ennyit kell fizetni, és a második oldalon lesznek kibontva az egyes tételek, hogy aki esetleg részleteiben, részleteibe kívánja megismerni azt.

- Ha valakinek problémája van a számlával, azt hol jelezheti?

Fónagy János: Elsősorban és alapvetően a szolgáltatónál úgy, mint eddig. A fogyasztóvédelemnél, de éppen a dolgok rendkívüliségére vagy a gyors jellegére tekintettel mind a Németh Szilárd kollegám által vezetett bizottságon, vagy akár személy szerint nálam.

- Orbán Viktor személyesen jelentette be, hogy az állam maga valósítja meg az e-útdíj rendszert. Ő azt mondta, hogy van nekünk honvédségünk, rendőrségünk, postánk, MVM-ünk, meg okos mérnökeink, és másnap reggel bejelentette Vályi-Nagy Vilmos helyettes államtitkár, hogy a Közút Kezelő Zrt. fogja ezt megvalósít..., az Autópálya Kezelő fogja megvalósítani. Hogy sikerült ezt ilyen hamar áthelyezni a honvédségtől az Autópálya Kezelőig.

Fónagy János: Ú, a kényszer egy nagy úr. Ugye úgy jártunk, hogy mi aggályosan betartottuk a közbeszerzésre vonatkozó valamennyi szabályt, előírást, határidőt, mindent.  Ezt szépen le is zongoráztuk, meghirdettük, jelentkeztek, elbíráltuk, kihirdettük, majd aki megnyerte, az egy idő után sajnos sajnálkozva bejelentette, hogy lévén, hogy alvállalkozói visszaléptek, illetve hát nem vállalták a feladatokat, ezért nem tudja garantálni a sikeres megvalósítást.

- De perelhető ezért?

Fónagy János: Magáért a végrehajtásért nem, nyilván van, hogy jótállási kötelezettsége van, tehát valamilyen kártérítési összeget kell, hogy fizessen, de hát attól, abból még nem lesz útdíj.

- Az Autópálya Kezelő ezt olcsóbban tudja megvalósítani vagy drágábban? Határidőre meg tudja-e valósítani, hiszen itt valami 75 milliárd van betervezve a költségvetésbe.

Fónagy János: Ha megengedi, darabonként válaszolok. Számunkra ugye, egy nagyon fontos a határidő, mi azt mondtuk, hogy 2013. július 1-jétől él az elektronikus útdíj. Él azért, mert - ahogy ön is mondja - ettől a költségvetés 75 milliárd bevételt vár 2013 második félévébe, de jelentős azért is nagyon az útdíj, és erről kevesebbet beszélünk: ma Magyarország legnagyobb átlóján egy külföldi kamion gyakorlatilag tíz euróért átmegy.  Ebbe benne van a útjainknak a terhelése, a települések terhelése és mindaz, amit több tíz- és százezer kamion okoz. Ez a környező országokban általában ennek a tízszerese.  Tehát itt nem csak arról van szó, hogy a költségvetés bevételt vár, nem csak arról van szó, hogy ezt technikailag meg kell és meg is fogjuk oldani, hanem arról is szó van, hogy ezt a lehetetlen állapotot meg kell szüntetnünk, július 1-től meg is fogjuk. Bocsánat, volt még egy, hogy olcsóbb vagy drágább?  Azért nem hirdettük ki a másodiknak befutó pályázót, mert az a közel kétszereséért vállalta. Erre a költségvetésben van egy adott forrás, azt jelentősen, tehát - mondjuk - kétszeresen túllépni nem tudjuk, de a műszaki tartam ismeretében én gondolom, hogy erre szükség sincs.

- Hát ha az állam ezt ilyen olcsón és jól meg tudja valósítani, akkor egyáltalán mér van szükség pályázatra?

Fónagy János: A közbeszerzésre törvény van Európa minden országában.

- Akkor viszont abból nem lesz büntetés, hogy most még sincs közbeszerzés?

Fónagy János: A közbeszerzési szabályokat mi így is betartjuk, tehát ahol kell a kö..., ha kell közbeszerzés, akkor ott lesz közbeszerzés. Tehát ez a kormánydöntés nem azt jelenti, hogy annuláljuk a törvényeket, nem azt jelenti, hogy állami szereplő lép be, amely természetesen a közbeszerzési törvények alkalmazását befolyásolja, de semmiképpen nem zárja ki.

- Még egy kérdésem volna, a KEHI szerint milliárdos kárt okozott a MÁV székházának a bérlése. Hamarosan lejár ez a szerződés. Van-e valami elképzelés, hogy hova költözik a MÁV, vagy pedig esetleg ugyanitt lehet sokkal olcsóbban bérelni?

Fónagy János: Én több előterjesztést láttam arra, hogy olcsóbban itt maradni, máshová menni. Ha szerkesztő úr az én véleményemet kérdezi, amit én itt kezdettől hangsúlyozom, nekem meggyőződésem, hogy mind gazdasági, mind tradicionális okokból a MÁV költözzön vissza az Andrássy útra, abba az épületbe, amit annak idején erre a célra építettek, amit a magyar vasutasság sajátjának tekint, és ahol százegynéhány éve a Magyar Vasút Vezérigazgatósága működik.

- De hát azt eladták?

Fónagy János: Nem adták el.

- Nem adták el? Az megvan azóta?

Fónagy János: Ott áll üresen, ott áll üresen.

- Államtitkár úr, köszönöm szépen!

Fónagy János: Szívesen.

(Hír TV)