Fónagy János a Duna TV Közbeszéd című műsorában nyilatkozott 2013. január 7-én.
- Vendégünk Fónagy János, parlamenti államtitkár, a rezsidíjcsökkentés érvényesítését vizsgáló kormánybizottság vezetője. Jó estét kívánok.
Fónagy János, államtitkár, NFM: Jó estét kívánok.
- Szép hosszú titulus. Meddig fog tartani ez a megbízatás?
Fónagy János: Nincs határidő kijelölve. Gondolom addig, amíg a kormány a családok rezsiköltségeinek a csökkentését indokoltnak tartja. Ez azt jelenti, hogy egy darabig még lesz munkám.
- Most van rezsicsökkentés, ezt biztosan tudjuk, és mintha lebegtetnék azt is, hogy talán tavasszal, május felé lesz még egy lépcső. Lesz még egy lépcső?
Fónagy János: Nem lebegtetjük, és nem akarok jósolni. Vizsgáljuk és dolgozunk annak lehetőségén, hogy a mintegy ötmillió háztartás mindennapi költségeinek terhelését mérsékeljük. Nemcsak a most bevezetett három energiaféleségnél, hanem egyéb, a háztartási költségeket terhelő tételeknél: víznél, hulladéknál.
- Azon gondolkoznak, hogy a mostani három energiahordozó árát, díját csökkentenék tovább? Vagy esetleg másokat vonnának be a körbe?
Fónagy János: Mi jelenleg az egyéb terheknek a csökkentését vizsgáljuk.
- Ma volt egy egyeztetés a fideszes munkacsoport, és a bizottság között, és ugye a rezsiről szóló rendelet, ha nem is ma, de talán holnap hatályba lép. Mi volt ennek az egyeztetésnek a tétje?
Fónagy János: Annyi tétje nem volt, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot Németh Szilárd képviselő társammal, akit a Fidesz-frakció bízott meg azzal, hogy a csökkentéseknek a társadalmi megvalósulását vizsgálja. Tehát, hogy az emberek tisztában legyenek ezzel, valóban úgy csökkentsék, ahogy azt a kormány eldöntötte. És azokat a szabályozási köröket közösen nézzük, amelyek esetleg további korrigálásra szorulnak. Csak példaként mondom: a ma ön által is említett miniszteri rendelet módosítást, amely az előre kiküldött számláknak a kérdése tekintetében rendelkezett arról, hogy a december második felében három vagy hat hónapra előre kiküldött számlákat harminc napon belül köteles a szolgáltató saját hatáskörben, minden különleges lakossági bejelentkezés nélkül kijavítani, és az újakat kiküldeni.
- Kinek kell figyelnie, mit kell figyelnünk? Ez melyik szolgáltatókra vonatkozik pontosan?
Fónagy János: Ez az elektromos áram, a gáz, és a távhő szolgáltatókra vonatkozik.
- És ez természetesen minden szolgáltatóra, aki ezeket az energiaforrásokat szolgáltatja.
Fónagy János: Minden olyan szolgáltatóra, aki az egyetemes szolgáltatói jogosult, magyarán a lakosság számára energiát, villamos áramot, gázt vagy távfűtést szolgáltat.
- Nappali áram, éjszakai áram egyaránt tíz százalék?
Fónagy János: A mai beszélgetésnek témája voltak olyan eltöltendő szakmai kérdések, amelyek most az elmúlt egy-két-három napban merültek fel, és kérdések formájában jelentek meg. Részben Németh Szilárdnál, de bizonyos esetekben nálam. Ilyen az éjszakai áram kérdése. Ilyen például a PB-gáz vagy egyéb energiahordozóknak a kérdése. Ezekről egy-két napon belül szakmai álláspontot alakítunk ki, és a reményeink szerint az önök segítségével is a közvéleményt tájékoztatjuk.
- Tehát akkor ebben a bizonyos holnap megjelenő miniszteri rendeletben még ez nincsen benne, az éjszakai áram.
Fónagy János: Ez nincs benne. Ebben a rendeletben az van benne, ez a harminc napos előre kiküldött fizetési csekkeknek a kötelező, hivatalból történő felülvizsgálatáról szól.
- Rendben van, tehát akkor viszont ez azt is jelenti, hogy például az áramszolgáltatók olyan nagyon ne siessenek az új csekkek nyomtatásával, mert lehet, hogy az éjszakai áram ügyében megint egy új csekket kell nyomtatniuk.
Fónagy János: Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy a szakmai választ keddig, például bevallom, bennem fel sem merült ez az éjszakai áram kérdése. Mert arról volt szó, hogy egy egyetemes fogyasztói körben a lakosságnak szolgáltatott energia. Abba, hogy ott nappali és éjszakai megbontás van, erre például a villamos energia törvény nem tér ki. De egy szakmai kérdés, egy-két napon belül választ adunk rá. Nagyfogyasztókra fogják átterhelni a veszteségeiket a cégek - mondják sokan, vagy vélelmezik sokan. Meg lehet ezt akadályozni?
Fónagy János: A nagyfogyasztói kör, úgynevezett zsinórfogyasztók, ipari fogyasztóknak az éves szabad piaca az mintegy ötszázmilliárd forint. Ebből a lakossági tíz százalékos tehercsökkentés a mi előzetes számításaink szerint, amit egyébként a szolgáltatók sem vitattak, ez körülbelül egy 20-22 milliárd forint. Ez egy 2-2,2%-os mozgást jelent, ami egyébként egy normális, éves ártárgyalásba egyébként is belefér, tehát nem olyan súlyú a tétel. Ez az egyik. A másik, hogy ezeknek a felhasználóknak a jelentős része hosszú távú szerződés alanya, tehát egy vagy több éves szerződések birtokában van. Azokhoz erre tekintettel úgyis csak közös megegyezéssel lehet hozzányúlni. Tehát ezeknek a felhasználóknak számos olyan piaci eszköz van a kezében amellyel egy indokolatlan, vagy általuk indokolatlannak tartott egyoldalú ármódosítást kezelni, vagy megakadályozni tudnak.
- Akkor ezek szerint a szavai azt jelentik, hogy ez kizárható e pillanatban?
Fónagy János: Nem zárható ki, ez szabad piac, ez versenytárgyalás kérdése, én azt mondom, hogy minden olyan piaci eszköz a rendelkezésükre áll, hogy az őket terhelő esetleg aránytalan átterhelést, vagy az erre hivatkozó átterhelésnek elejét tudják venni.
- De azt mondják elemzők, hogy több ezer vállalkozást is hátrányosan érinthet az új szabályozás. Mert, hogy nem csak az áramnak van ára például, hanem a rendszerhasználatnak is van egy díja, az pedig emelkedik, és van olyan kisvállalkozás, amelyik a csökkentés ellenére a rendszerhasználati díj emelkedése miatt rosszabbul jár.
Fónagy János: Részben maga az egésznek a volumene az egész piac tekintetében nem meghatározó. Tehát olyan nagyon, én is olvastam az ezzel kapcsolatos ilyen 15-20%-os esetenként szerintem tudatos rémhírkeltést, ez ilyen 1-2-3%-os körön belül maradnak. A rendszerhasználati díj egyébként számos fogyasztó tekintetében csökken, és az emelése is pedig csak a fogyasztók egy meghatározott körénél érvényesül, vagy jelenik meg.
- Arról készült-e hatástanulmány, hogy a szolgáltatókat hogyan érinti ez a csökkentés. Tehát mi az, ami kizárólag a profitból megy, vagy már esetleg fejlesztési forrásokból kell finanszírozniuk ezt a csökkentést.
Fónagy János: Ha megengedi, válasszuk ketté a dolgot. Az egyik ugye a szolgáltatóknak a belső pénzügyi kérdései. Nekünk arra rálátásunk nincs, tehát hogy ők ezt a megint mondom ötszázmilliárdos piacból ezt a mintegy húszmilliárdos tételt melyik belső költségvonalukon viszik tovább, vagy a profitjuk fog csökkenni, vagy egyéb költségelemeket dúsítják föl ezzel, erre nincs ismeret, erről tanulmány sem készülhetett. Másik, hogy a kormány karácsony előtt döntött ezekről a kérdésekről, korábbi tapasztalati számok alapján magunknak természetesen számoltunk a lehetséges következményekkel. S ennek alapján mondtam előbb, hogy ebből az ötszázmilliárdos piacból mintegy 20-22 milliárd forintot érint. Tehát erre nézve vannak tapasztalati számaink.
- Ugyanakkor egyik-másik interjújában ön is mint hogyha legalább részben egyetértett volna azokkal a véleményekkel, vagy nem tiltakozott ellene nagyon hangosan, hogy a kormány próbálja rászorítani arra a szolgáltatókat, hogy netán eladják az államnak a saját üzletüket.
Fónagy János: Arra semmiképpen nem kívánjuk őket rászorítani, hogy eladják az üzletüket. Azt mindenképpen tudatosítani kívánjuk, akár ilyen nyilvános szereplések útján is, hogy a világban és Európában válság van, ennek a hatása Magyarországon is érződik. És azt 2010-től igenis igazságtalannak tartjuk, hogy ennek a válságnak a következményeit kizárólag a magyar háztartások viseljék. Válság van, következményei vannak, ennek bizonyos hatásait a szolgáltatóknak is viselni kell, azzal hogy a profitjuk csökken.
- Februári számlán ezek szerint már kisebb összeg fog szerepelni.
Fónagy János: Tíz százalékkal kisebb összegnek kell megjelenni.
- Államtitkár úr, köszönöm, hogy a vendégünk volt.
Fónagy János: Szívesen.
(Duna TV)
