A kidolgozás alatt álló energiapolitikai alapdokumentum (melyről várhatóan júniusban dönt az Országgyűlés) a korábbinál erőteljesebben kívánja figyelembe venni a fenntartható fejlődés követelményeit, azaz az energiastratégiának hangsúlyosan támogatnia kell a versenyképesség és a társadalmi kohézió környezeti szempontból is fenntartható javítását. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a megelőző típusú környezetvédelem eszköze: lehetőséget teremt arra, hogy a fenntarthatóság alapelvének teljesülését esetlegesen gyengítő célokat, a környezetre kockázatot jelentő beavatkozásokat már a stratégia kidolgozása során feltárja és javaslatokkal segítse a stratégia kidolgozóit e szempontok figyelembevételére, és megjelenítésére a dokumentumban.

A "Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re” dokumentum (a továbbiakban Energiastratégia) fókuszában a hazai ellátásbiztonság szavatolása, a gazdaság versenyképességének fenntartható fokozása állnak. Ez a garanciája annak, hogy az energetikai szektor szolgáltatásai versenyképes áron elérhetőek maradnak a gazdasági szereplők, valamint a lakosság számára a szigorodó környezetvédelemi előírások és a hosszabb távon csökkenő szénhidrogén készletek mellett is.

Az Energiastratégia azonosítja azokat a globális, európai és hazai trendeket, amelyek befolyást gyakorolnak, illetve alkalmazkodási kényszert vagy kötelezettségvállalást jelentenek a hazai energiapolitikai célkitűzések megvalósítása vonatkozásában. Ezen peremfeltételek figyelembe vételével az Energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat fogalmaz meg a magyar energiaszektor szereplői és a Kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket. Az elérendő fő cél, hogy az energetika fenntartható és biztonságos, illetve a gazdaság versenyképességét maximálisan kiszolgáló szektorként működjön. Ehhez az Energiastratégia által figyelembe vett legfontosabb eszközök a következőek:

• Energiatakarékosság és –hatékonyság: Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb, rövidtávon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság prioritásként való kezelése.
• Megújuló erőforrások használata: Magyarország európai viszonylatban jónak nevezhető, azonban ki nem használt megújuló energia potenciállal rendelkezik. Leginkább igaz ez a biomassza, biogáz, geotermikus-, szél- és napenergia hasznosítás tekintetében. Emellett fontos kérdés a hulladékok energetikai hasznosítása is.
• Atomenergia: Az atomenergia alkalmazása az ellátásbiztonság, az alacsony termelési költségek, illetve a nemzetgazdaság versenyképességének növeléséhez nélkülözhetetlen. Alacsony szén-dioxid-intenzitása révén jelentősen hozzájárul a klímavédelmi célok eléréséhez.
• Regionális infrastruktúra platform: A régióban az atomenergia és megújuló energiaforrások részaránya valószínűleg növekedni fog, ami szorosabb együttműködést tesz szükségessé rendszerirányítási és energiatárolási területeken. A földgáz beszerzési útvonalak diverzifikálása érdekében szintén nélkülözhetetlen a régiós megközelítés.

• Kormányzati szerepvállalás és intézményrendszer: A befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító intézményrendszert kell kialakítani, mivel ennek hiánya gyengíti a hosszú távú ellátásbiztonságot és a nélkülözhetetlen energetikai beruházások elmaradásához vezet.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiastratégia kidolgozásának szerves részeként, a 2/2005 (I.11.) kormányrendelet alapján folytatja le a stratégiai környezeti vizsgálatot. Az Energiastratégiához készülő SKV küldetése a „korai riasztó” funkció, amely lehetővé teszi, hogy az érintettek (ideértve a stratégia kidolgozóit, a döntéshozókat és a végrehajtás szereplőit) javítsák az energiapolitika környezeti és fenntarthatósági teljesítményét. Az SKV ezenkívül elősegíti a környezetpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtását, illetve a vizsgálat alapján hozott megfontolt döntések által elkerülhetővé válnak a későbbi, általában költséges korrekciók. Az SKV kidolgozásának kiindulópontja, hogy az energiastratégia cél- és eszközrendszerének a környezet szempontjából hasznosnak kell lennie és nem lehet egyetlen környezeti elemre, rendszerre sem számottevő káros hatással. Ez csak akkor érhető el, ha a releváns környezeti és fenntarthatósági célok mind horizontálisan, mind vertikálisan integrálódnak a stratégia célkitűzéseibe és intézkedéseibe. Mindezek alapján a készülő SKV végső célja egy olyan környezeti jelentés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz az energiastratégia környezeti teljesítményének javítására és a fenntartható fejlődés érvényesítésére.

A 2010 őszén kezdődött stratégiaalkotási folyamat során az energiaszektor közel 110 jelentős szereplőjének – gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi szervezetek – véleményét vette figyelembe a kormányzat. Ezzel összhangban az SKV lefolytatásának egyik alappillére az aktív partnerség-építés, melynek célja az érintett szakmai, tudományos és civil szervezetek, továbbá az érintett kormányzati szervek és hatóságok tájékoztatása és bevonása az Energiastratégia kialakításába. Az elfogadott menetrend szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium várhatóan 2011. április végén az Energiastratégiát és az arról készülő SKV környezeti jelentést egységes keretek között átfogó szakmai-társadalmi vitára bocsájtja. A tárca kezdeményezi továbbá, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) tűzzék napirendjükre az energiapolitikát érintő dokumentumokat és foglaljanak állást azok fenntarthatósági megfelelőségéről és környezeti teljesítményéről. A kormány várhatóan júniusban fogja az Országgyűlés számára benyújtani az Energiastratégiát, amely közjogi erőre emelkedve országgyűlési határozatként kerülhet elfogadásra.

Az SKV kidolgozásának folyamata 2011. február 15-én indul; ettől az időponttól kezdve az érdeklődők a hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/klima-es-energiaugyi-allamtitkarsag honlapon tájékozódhatnak, ahol a készülő munkaanyagok letölthető formában is rendelkezésre állnak majd.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)