Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter elnökletével az Európai Unió energiaügyi tárcavezetői tanácsi következtetéseket fogadtak el az Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálatáról 2011. június 10-i ülésükön, Luxembourgban. Az Energiaügyi Tanács tájékoztatást kapott a magyar elnökség által elért érdemi előrehaladásról a nagykereskedelmi energiapiacok átláthatóságáról szóló rendelettervezet tárgyalásában.
A felek tárgyaltak az Energia Útitervről szóló májusi, informális találkozójukat követő intézkedésekről. Az elmúlt hónapok eredményes működését betetőzve tehát a magyar elnökség utolsó formális ülése is szép sikereket hozott az energetikában.
A 2006-ban kibocsátott Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálatáról márciusban nyújtott be közleményt az Európai Bizottság. A magyar elnökség célja e tárgyban tanácsi következtetések elfogadása volt, amely a mai ülésen vita nélkül megvalósult. Az energiahatékonyság javítása alapfeltétele az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozó átfogó uniós célok és az Energia 2020 stratégia vállalásai megvalósításának. A következtetések olyan szakpolitikai lehetőségeket vázolnak fel, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az évtized végére kitűzött 20%-os energiahatékonysági cél teljesüléséhez.
A nagykereskedelmi energiapiacok átláthatóságáról szóló rendelettervezet kapcsán a magyar elnökség minimális elvárásként az első olvasat tanácsi lezárását eredményező politikai megállapodás elfogadásával számolt. A tárgyalások kedvező alakulásának fényében azonban az eredeti tervet túlteljesítve arra törekszik, hogy a témában a jövő héten kezdődő informális háromoldalú egyeztetéseket követően, akár már a hónap végére első olvasatban megállapodást érjen el az Európai Parlamenttel. A rendelettervezet célja, hogy olyan keretet hozzon létre, amely lehetővé teszi az energiapiacok ellenőrzését a piaci visszaélések és manipulációk eredményes észlelése és megelőzése érdekében.
A Tanács tárgyalt a 2050-ig szóló Energia Útiterv előrehaladásáról is. Fellegi Tamás arra hívta fel minisztertársai figyelmét, hogy a beruházások mérete és finanszírozási igénye, hosszú tervezési és működési időtartama, a felmerülő számtalan bizonytalanság mind megköveteli, hogy a tagállamok alaposan mérlegeljék a közös európai energiapolitika jövőjét. A tényeken alapuló döntéshozatalt szolgáló Útitervnek a technológia fejlődéséhez és a társadalmi elfogadásához mérten is elég rugalmasnak kell lennie. E rugalmasság a rendelkezésre álló technológiák körének bővítésével javítható, ezért az Uniónak nagyobb mértékben kell támogatnia a kutatás-fejlesztést és a gyakorlati alkalmazást. A beruházók és a piacok számára pedig elfogadhatóan stabil és hosszú távú jelzéseket kell küldenie – tette hozzá a miniszter.
A miniszterek kitértek az atomerőművi stressz tesztekre is. Az érintett tagállamok június 1-jével megkezdték az egyezményes tartalmú biztonsági felülvizsgálatokat, amelyek alapján az Európai Bizottság jelentést készít, hogy azt az Európai Tanács december 9-i ülésén megtárgyalhassa. A témában Fellegi Tamás jelezte, hogy világosan el kell választani egymástól az értékelést, amely a szabályozók és szakértőik feladata, és a nukleáris ágazat jövőjét érintő későbbi politikai döntéseket. E döntések során szem előtt kell tartani mind a villamosenergia-piac rendkívüli összekapcsoltságát, mind pedig a többi tagállamban ennek nyomán jelentkező következményeket.
A nemzeti fejlesztési miniszter a tanácsülés előestéjén az érintett országok tárcavezetőivel és Oettinger energiaügyi biztossal tárgyalt az Észak-Déli Energiafolyosóról. A munkavacsorán a földgáz-, kőolaj- és villamos energia hálózatok megfelelő kiépítését, fejlesztését célzó projekt sikeres végigvitele érdekében létrehozott magas szintű munkacsoport által elért eredményeket összegezték, vitatták meg a felek. A munkacsoport idén októberig cselekvési tervet állít össze a közép-európai régió egyik legfontosabb, hosszú távú hatásokkal bíró stratégiai kezdeményezésének megvalósítási lehetőségeiről.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
