A Magyar Tudományos Akadémia 2014. február 18-án Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században címmel szakmai konferenciát tartott, amelynek keretében a felkért előadók kifejtették a témával kapcsolatos állásfoglalásaikat.

Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára előadásában felidézte Günther Oettinger energetikai biztos tavaly májusban tett nyilatkozatát, miszerint az Európai Bizottság elismeri és tiszteletben tartja a nemzeti kormányoknak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében az alkalmazott energiamixekről hozott döntését.

Az energiaügyért felelős államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarországnak energiamixben kell gondolkodnia, és ennek kapcsán emlékeztetett arra az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága megbízásából készített tanulmányra, amely a villamosenergia-termelés 2050-re várható költségét elemzi energiamixenként. A tanulmány a vizsgált szempontrendszert figyelembe véve rámutat arra, hogy a legkedvezőbb költségszint a diverzifikált energiamix alkalmazásával érhető el, amelynek részei mind az atomenergia, mind a megújuló energiaforrások.

A Nemzeti Energiastratégia optimalizációs feladata, hogy egyensúlyt teremtsen az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség között. Az atomenergia olyan eszköz ezen feladat megvalósításában, amely mindhárom célkitűzést egyszerre képes szolgálni – mondta Kovács Pál. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad kizárólag egyetlen energiaforrásra támaszkodni, amíg az energiatárolás kérdése megoldatlan.

A Magyar Kormánynak lépnie kellett annak érdekében, hogy az ország szuverenitását, energiabiztonságát garantálja, ezért gondos gazdaként járt el, amikor a kapacitás-fenntartás megvalósításának útjára lépett. Ez az út a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a villamosenergia-ár és a fenntarthatóság szempontjából is a legkedvezőbb választás – mondta Kovács Pál.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)