A Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár vezette magyar küldöttség tevékeny részvételével a következő évtized uniós éghajlat- és energiapolitikájának kereteiről, a nem hagyományos fosszilis és a megújuló energiaforrások hasznosításának hatásairól egyeztettek a tagállami szakminiszterek informális találkozójukon 2013. április 23-24-én, Dublinban.
A környezetvédelmi és energiaügyi miniszterek közös munkaebéden tárgyaltak az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló kereteit meghatározó Zöld Könyvről. Kovács Pál jelezte, hogy Magyarországon az érintett ágazatok részletes elemzésekben mérik fel a 2020-as célok teljesítésében eddig elért eredményeket és a jövőbeli kilátásokat. Az államtitkár kiemelte, hogy egy kellően kiegyensúlyozott és rugalmas keretrendszer a tagállamok közti különbségek figyelembe vételével dolgozható ki. A folyamatban mindvégig nagyobb hangsúlyt kell kapnia a versenyképesség megőrzésének és az energiaszegénység elkerülésének. A belső energiapiac kialakítása során tekintettel kell lenni arra, hogy egyetlen ország se kerüljön hátrányba az eltérő intenzitású fejlődés miatt. A rendelkezésre álló energiaforrások megfelelő kiaknázása mellett lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok igényeikhez és szükségleteikhez mérten maguk határozhassák meg a felhasznált energiahordozók arányát.
A keretprogram az Európai Bizottság idei munkatervének egyik kiemelt eleme. A testület 2014 elejéig szeretné véglegesíteni a 2030-ig szóló célkitűzések és alapelvek kereteit. A csomaghoz kapcsolódó ágazati intézkedések elfogadását 2015-re tervezik. A Zöld Könyv bemutatása és megvitatása a keretprogram létrehozásának első lépése.
Az energiaügyi miniszterek áttekintették a hagyományos technológiával nem kitermelhető kőolaj- és földgázkészletek hasznosításának lehetséges hatásait az energiaellátásra és az árakra. Kovács Pál kifejtette: Magyarország a térség egyik leginkább szénhidrogénimport-függő országaként szorgalmazza az alternatív energiaforrások kitermelésének vizsgálatát. A várakozások szerint nagy mennyiségű nem hagyományos földgáz megjelenése esetén előrehaladhat az európai energiapiac egységesülése, erősödhet az energiabiztonság, csökkenhetnek az árak. Megjegyezte, hogy a magyar szakpolitikai kormányzat érdeklődéssel követi nyomon a régiós földgázkészletek alakulását, így különösen a lengyelországi kutatási eredményeket. Közép-Európában az utóbbi években elkezdődött a piacok összekapcsolása, a gáz szállításához szükséges összekötő vezetékek rendelkezésre állnak vagy megvalósításuk jelenleg is zajlik.
Az Európai Bizottság 2011 óta elemzi a nem hagyományos fosszilis energiahordozók kitermelésének jövőjét. A testület tervei szerint még az idén előterjeszti keretszabályozási javaslatát, amely kezeli a kockázatokat, a szabályozás hiányosságait, ugyanakkor kiszámítható jogi környezetet is teremt a gazdasági szereplők és az EU polgárai számára.
Az informális találkozón mutatta be az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a megújuló energiatechnológiák gazdasági hatásainak villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatásáról szóló tanulmányát. A magyar delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a megújulók kétségkívül hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez és az energiaimporttól való függés enyhítéséhez. A tanulmány azonban alapos okkal mutat rá arra a problémára, hogy a nem menetrendtartó megújuló energiaforrások miatt indokolt a meglévő hálózatok további fejlesztése. Kovács Pál üdvözölte azt az alapdokumentumban szereplő javaslatot, amely szerint a szél- és napenergia mellett a geotermális és a nukleáris energiát is figyelembe kell venni az alapellátás során.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
