2014. március 4-én került sor az Európai Bizottság „Energiaárak és –költségek Európában” című közleményének politikai vitájára Brüsszelben, az Energia Tanács ülésén.
A Bizottság 2014. január 22-én, a 2030-as klíma- és energiacsomag részeként tette közzé a dokumentumot, amely a villamos energia és a földgáz árának és költségeinek alakulására fókuszál, vizsgálva azok hatásait a lakossági fogyasztókra és az ipari vállalkozások versenyképességére. A közlemény javaslatot tesz többek között az egységes belső energiapiac kiépítésére, az energiaforrások és útvonalak diverzifikálására, továbbá a védendő fogyasztók támogatására a szociális politikán keresztül, a szabályozott árak alkalmazása helyett.
A közlemény azon vitakérdésére, hogy hogyan lehet jobban összhangba hozni a nagy- és kiskereskedelmi árakat a hatékony energiapiac megvalósítása érdekében, Kovács Pál, energiaügyért felelős államtitkár a fórumon elmondta: a belső energiapiac kiépítése, az energiarendszerek összekapcsolása nem jelenti automatikusan a fogyasztói árak csökkenését. Mivel a belső energiapiac kiépítése még nem zárult le, hatásait is csak hosszabb távon lehet érzékelni és kiértékelni.
Az államtitkár hangsúlyozta: a piac további liberalizációjának megvalósíthatósága a tagállami sajátosságoktól – a rendelkezésre álló forrásoktól, az infrastruktúra fejlettségétől – függ. Ezzel kapcsolatban a kiszolgáltatott piaci pozíciójú, elsősorban lakossági fogyasztók védelme érdekében a közszolgáltatási kötelezettségen alapuló egyetemes szolgáltatás rendszerét fenn kellett tartani, amelyben a fogyasztók szabályozott, de megfizethető áron jutnak hozzá az energiahordozókhoz – mondta.
Az államtitkár véleménye szerint a harmadik energiacsomag vonatkozó rendelkezései megfelelő szabályozási keretet biztosítanak a tagállamoknak arra, hogy a védendő fogyasztókkal kapcsolatos politikát és a védelmi mechanizmusokat kidolgozzák.
Magyarország a háztartások energiaárainak stabilizálása és a fogyasztók védelme érdekében indokoltnak tartja a szabályozott árak fenntartását – jelentette ki Kovács Pál.
A Tanácsülésen a tagállamok politikai vitát folytattak a 2030-as klíma- és energiakeret energia vonatkozású kérdéseiről is. Kovács Pál kifejtette: Magyarország támogat egy realisztikus, a versenyképesség szempontjait is figyelembe vevő üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési célkitűzést. Felhívta azonban a figyelmet az Európai Bizottság által készített hatástanulmányban is megfogalmazott azon következtetésre is, hogy ez az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tagállamok számára nagyobb terhekkel jár. Ennek megfelelően szorgalmazzuk, hogy szülessen megoldás a tehermegosztás kérdésének kezelésére, beleértve a megerősített finanszírozáshoz való uniós hozzájárulást is, amely a keret fontos eleme kell, hogy legyen. A részletek kidolgozása még további erőfeszítéseket igényel az uniós intézmények részéről.
A Tanácsülés reggelén a V4 országok miniszterei megbeszélést tartottak, amelyen közös nyilatkozatot fogadtak el az energiaárakról és költségekről. A nyilatkozatban megerősítik, hogy az Európai Unió és a tagállamok versenyképességének megőrzése érdekében további lépéseket kell tenni az energiaárak csökkentése érdekében, biztosítani kell a versenyképességet mind az európai piacon belül, mind a nagyobb gazdaságokkal szemben. Hangsúlyozzák: a tagállamoknak kell eldönteniük azt, hogy a gazdaságilag érzékenyebb fogyasztókat milyen intézkedésekkel kívánják védeni. A V4 országok szorgalmazzák továbbá, hogy az Európai Bizottság folytassa az energiaárak további elemzését, figyelembe véve az egyes politikák egymásra gyakorolt kölcsönhatását is.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
