Megfontolásra javasolt egy új, az uniós költségvetésből elkülönített Energiabiztonsági Sürgősségi Alap létrehozása, amely a jelenleg rendelkezésre álló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) mellett célzott támogatást jelentene az energetikai infrastruktúra-projekteknek – mondta Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár a 2014. május 15-16. között megrendezett energiaügyi miniszterek informális találkozóján Athénban.
A találkozón az Európai Uniónak az energiabiztonságra, az energiahatékonysági intézkedésekre, valamint a közös érdekű energia projektek finanszírozására tett javaslatait tartalmazó tervezetek megvitatásán túl napirenden szerepelt az EU 2030-as klíma- és energiapolitikai keretének irányítási mechanizmusa is.
Magyarország határozott érdeke az energetikai ellátási útvonalak és források diverzifikációja, amely kulcsfontosságú kérdés a közép-európai térség számára. Az államtitkár kiemelte, fontos feladat a továbbiakban is az egyes tagállamokon belüli infrastruktúra még hiányzó elemeinek kialakítása, a kétirányú kapacitások fejlesztésének véghezvitele.
A Bizottság azon felvetésére, hogy szükség van-e a CEF forrásain, a strukturális alapokon és az előcsatlakozási programokon felül az EU további pénzügyi támogatására, Kovács Pál elmondta: egy új, az uniós költségvetésből elkülönített Energiabiztonsági Sürgősségi Alap létrehozása célzott támogatást és új lendületet biztosítana az energetikai infrastruktúra-fejlesztéseknek.
A 2030-as klíma- és energiapolitikai keret irányítási mechanizmusával kapcsolatos legfontosabb kérdés az, hogyan lehetne a jelenlegi tervezési és jelentéstételi követelményeken javítani, különös tekintettel az ellátásbiztonságra és versenyképességre, valamint a regionális érdekekre.
Magyarország elfogadja az Európai Bizottság azon álláspontját, miszerint az elkövetkező uniós támogatási időszak sikeressége érdekében szükséges egyszerűsíteni a jelenlegi jelentéstételi folyamatokat. Azonban továbbra is biztosítani kell a tagállamok azon jogát, hogy önállóan határozzák meg és alakíthassák energiamixüket, ennél fogva a nemzeti tervezésnek tagállami hatáskörben kell maradnia – mondta az energiaügyért felelős államtitkár.
Az informális találkozót megelőzően megbeszélést tartottak a Visegrádi országok energiaügyekért felelős miniszterei, amelynek során hangsúlyozták, fontos az eddigi együttműködést folytatni a szükséges összeköttetések kiépítésének sikere érdekében.
Brit kezdeményezésre külön találkozó keretében vitatták meg a tagállami képviselők az energiabiztonsággal kapcsolatos brit, illetve az energiaunióra vonatkozó lengyel kezdeményezéseket. A résztvevők egyhangú állásfoglalása szerint a leginkább érintett régiókban konkrét, közös cselekvéssel kell rövid távon megoldani az ellátásbiztonság érdekében szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket és az energiaimport-függőség megszüntetését.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály)
