A bioüzemanyagok térnyerése, a belső energiapiac kiteljesítése érdekében teendő lépések és az uniós ágazati innovációs politika is szerepelt az Energia Tanács ülésének napirendjén 2013. június 7-én, Luxembourgban.
A találkozón előrehaladási jelentést fogadtak el az indirekt földhasználat változást nem okozó, újszerű bioüzemanyagok használatára ösztönző, az első generációs bioüzemanyagok alkalmazását jelentősen korlátozó irányelv-módosításokról. A tagállamoknak egy korábbi vállalás alapján biztosítaniuk kell, hogy 2020-ban a közlekedési szektor végső energiafogyasztásának legalább tizede megújuló energiából származzon. Mivel a jelenleg még csak fejlesztés alatt álló második és harmadik generációs bioüzemanyagok még nem piacképesek, ezért az évtized végéig várhatóan nem fognak ipari méretekben rendelkezésre állni. Ugyanakkor alkalmazásuk szükséges, de a műszaki realitásokat figyelembe kell venni a felhasználásukra vonatkozó célok meghatározása során. A magyar küldöttség – az iparági és mezőgazdasági szereplőkkel egyeztetett álláspontnak megfelelően – ezért nem támogatta az első generációs bioüzemanyagok részarányának 5 százalékos maximalizálását az említett 10%-os célon belül.
Horváth Attila Imre zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár ismételten a magas K+F költségigényű második generációs technológiák fejlesztéséhez, üzemek létesítéséhez pénzügyi támogatást nyújtó uniós programok kidolgozását javasolta. Emellett a helyettes államtitkár a jogszabályi javaslat véglegesítését megalapozó, további tudományos kutatásokat is szorgalmazott. A kezdeményezés arra irányul, hogy az alapanyagok felhasználását és a bioüzemanyag-termelés hatásait az esetleges földhasználat-változást vizsgáló adatgyűjtés segítségével minden érintett területen (az élelmezésben, a takarmányozásban és a környezetvédelemben) lehessen elemezni.
A tagállamok képviselői következtetéseket fogadtak el a Bizottság belső energiapiac működőképessé tételével foglalkozó közleményéről. A közleményben a tagállamok megerősítik elkötelezettségüket a belső energiapiac kiteljesítése mellett. Meghatározzák a 2014-re és 2015-re kitűzött célok elérése érdekében szükséges intézkedések irányait, a fogyasztók jogainak és szerepének javítása érdekében teendő lépéseket. Az elfogadott következtetés hosszú tárgyalás eredményeként jött létre, a magyar érdekekkel összhangban álló reális kompromisszumot tükröz.
Az Energia Tanács résztvevői irányadó vitát folytattak az energiatechnológiáról és az innovációról szóló bizottsági közleményről. A dokumentum szerint a kapcsolódó európai stratégiának fel kell gyorsítania az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és új megoldások fejlesztését.
Európa ipari versenyképességének támogatása érdekében az Unió energiatechnológiai és innovációs politikájának el kell érnie a költségek mielőbbi csökkenését és az új fenntartható technológiák piacra kerülésének felgyorsulását. Az Európai Bizottság az általa tervezett ütemezés alapján az idei év végéig Integrált Útitervet alakít ki e célok elérése érdekében. 2014 közepéig pedig a tagállamokkal együttműködve meghatározza a nemzeti és közös beruházásokat is tartalmazó Akciótervet.
A magyar küldöttség egyetértett az alapelvekkel és a tervdokumentumok elkészítésének ötletével, a határidőket azonban korainak tartotta. A delegáció vezetője, Horváth Attila Imre aláhúzta: az energia-mix meghatározása nemzeti hatáskör, ezért a kialakítandó koordinációs mechanizmusnak biztosítania kell a szubszidiaritás elvének megfelelő érvényesülését. Ugyanakkor hangsúlyozta, a megvalósítás során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az energetikai technológiák és innovációk monitorozása ne okozzon felesleges adminisztratív terhet a tagországok számára.
Az Energia Tanács ülésén tájékoztatás hangzott el az Európai Unió nemzetközi energetikai kapcsolatairól és a második féléves litván elnökségi időszak munkaprogramjáról is.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
