A közelmúltban lezajlott durbani ENSZ-klímaülésszak Európai Uniót is érintő eredményeit vitatta meg a Környezetvédelmi Tanács 2011. december 19-én, Brüsszelben. A tárcavezetők találkozóján Magyarországot Kovács Tamás Iván európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár képviselte.
Kovács Tamás Iván kifejtette, hogy a klímavédelemben az ENSZ égisze alatt zajló tárgyalássorozat továbbra is meghatározó nemzetközi fórum, a Durbani Megállapodás azonban csak korlátozott mértékben könyvelhető el sikerként. Hiányosságait leginkább abban látta, hogy a Megállapodás csupán alapot kínál a további tárgyalásokhoz, a folyamat így lassan zajlik, pedig számos ország már most rendkívül kiszolgáltatott a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak.
Az Európai Unió legfontosabb feladata a közeljövőre nézve az egységes álláspont kialakítása a még mindig nyitott kérdésekben, amely több fontos ponton várat magára, és amelyhez intenzív, elsősorban politikai szinten végzett belső munka szükséges – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Magyarországot a tárgyalt témakörök közül a Kiotói Jegyzőkönyv jövőjének, a karbonpiac rugalmasságának, a klímafinanszírozásnak és az átmeneti gazdaságú országok státuszának kérdései érintik leginkább.
A résztvevők informális ebéden tekintették át a 2014-től induló többéves uniós pénzügyi keret környezetvédelmi és klímapolitikai elemeit. A tervek szerint jelentősen nő majd a klímapolitikára fordítandó összeg, ezzel párhuzamosan pedig szélesedik a finanszírozásban részt vevő szereplők köre, elsősorban a magánszektor tervezett bevonásával.
Kovács Tamás Iván üdvözölte az elképzelést, de hozzászólásában jelezte, az új pénzügyi keret megalkotására tett jelenlegi javaslat a kevésbé fejlett tagországok számára nehézséget jelenthet. A helyettes államtitkár kiemelte az épületek energiahatékonyság-növelésének problémáját, amely hagyományos pénzügyi eszközökkel nehezen finanszírozható, főleg a nemrég csatlakozott EU-tagoknál.
A közép-európai térség tagállamai számára hasznos újítás lenne a Kohéziós Alap bevonása a finanszírozásba a támogatások szerkezetének átalakítása révén. A támogatott országok saját forrásait a nem ipari szektorok dekarbonizációját szabályzó ún. erőfeszítés-megosztási rendszer (ESD – Effort Sharing Decision) kvótáinak értékesítése vagy a magánszektor fedezhetné. Ezzel a megoldással csökkenhetnének az EU költségvetési terhei, a kevésbé fejlett országok pedig nagyobb függetlenséget élvezhetnének a dekarbonizáció finanszírozásában – húzta alá a helyettes államtitkár.
A napirend zárásaként a soron következő dán elnökség delegációja ismertette szakterületi munkaprogramját. Kovács Tamás Iván az ülés délelőttjén találkozott Morten Bæk dán klíma- és energiaügyekért felelős helyettes államtitkárral, akivel a 2050-ig szóló Dekarbonizációs Útitervről folytatott megbeszélést.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
