A Kormány már többször tanúbizonyságát adta annak, hogy megbecsüli a bányászok által elvégzett nehéz munkát, és lehetőségei szerint igyekszik is javítani a bányászok életlehetőségein - hangsúlyozta Bencsik János energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Márkushegyi Bányaüzemben tett elköszönő látogatása során, 2011. december 21-én.

E törekvés leginkább kézzelfogható példái a megelőző kormányzati ciklusban azonnali bezárásra ítélt Vértesi Erőmű Zrt. fenntartása és középtávú tovább üzemeltetése, valamint a korhatár előtt öregségi nyugdíjrendszer átalakítása során a visszavonult bányászok jogosultságainak a megtartása.

Bencsik János kiemelte, hogy a Magyar Kormány ugyanúgy, mint 2002-ben, most is felelős döntéseket hozott. A szaktárca a Vértesi Erőmű Zrt. által működtetett Márkushegyi Bányaüzem, és az ott kitermelt szén bázisán villamos energiát és hőt termelő Oroszlányi Erőmű fenntartásához 2014 végéig, valamint a 2011-2018 között felmerülő humán és rekultivációs költségek fedezéséhez szükséges pénzügyi források biztosításához kérte az Európai Bizottság jóváhagyását. A brüsszeli válasz legkésőbb 2012 első hónapjaiban megérkezik majd.

A kormány olyan nyugdíjrendszert kíván létrehozni, amelynek hosszú távú egyensúlyát a tényleges kiadásokat fedező bevételek biztosítják, és amely előtérbe helyezi a munkavállalást, a munkában maradást. E célokat figyelembe véve a kormányzat kiemelt figyelmet szentelt a már visszavonult bányász szakemberekre, hiszen a korhatár előtti öregségi nyugdíjak rendszerének átalakítása során az egyetlen szakma a föld alatti munkakörben dolgozó bányászoké, amely maradéktalanul megtarthatja eddigi jogosultságait –hangsúlyozta az államtitkár.

A legalább 25 esztendőt vagy 5 ezer föld alatti műszakot bármely vállalatnál szolgáló nyugdíjasok továbbra is ugyanannyi járandóságot kapnak, mint eddig, nyugdíjuk a jövőben ugyanúgy emelkedik majd, mint az öregségi nyugdíj. A föld alatti bányamunkások változatlanul jogosultak lesznek arra, hogy bányászjáradékot kapjanak a mindenkori öregségi nyugdíj feltételeinek megfelelően.

A Kormány célja a mindenkori biztonságos energiaellátás garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak és a fogyasztók teherbíró-képességének a figyelembevételével. E szempontokat figyelembe véve változatlanul szükség lesz a fosszilis energiahordozókra Magyarországon, és ezen belül a hazai készletek felhasználásának a lehetőségeit is újra kell értékelni.

Bencsik János hangsúlyozta, hogy a hazai szén- és lignit vagyon a hazai energetika stratégiai tartaléka és krízishelyzeti tartaléka egy nem várt földgáz árrobbanás, vagy elhúzódó, rendszerszintű üzemzavarok esetére. Ellátásbiztonsági megfontolásokból előtérbe kell kerülnie a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát technológia alkalmazásával történő felhasználásának.

Az Országgyűlés a Nemzeti Energiastratégia elfogadásával egyidejűleg Ásványvagyon-hasznosítási Cselekvési Terv elkészítésére adott felhatalmazást. A minisztérium elkezdte a koncepció kidolgozását, amely tartalmazni fogja majd a hazai ásványvagyon felmérésének és újraértékelésének menetrendjét, a környezeti és gazdasági fenntarthatóság követelményének megfelelő hasznosításának lehetőségeit, valamint felméri a nemzetközi együttműködés területeit is. A tárca a dokumentum jövő tavaszra tervezett véglegesítésébe széles körben vonja be majd a szakmai és társadalmi szereplőket, így a bányász szervezeteket, érdekképviseleteket is – húzta alá az államtitkár.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)