Harc indult az energetikai függőség ellen
Hír TV, Rájátszás, 2012. május 17.

Mv: És most energetika. Az Oroszországtól való magyar függőség csökkentése nemzeti érdek, ám úgy tűnik a mentsvárként emlegetett Nabucco körül egyre több a bizonytalanság.

Riporter: Évek óta téma, hogy több környező ország gázvezetékét összekössék a magyarral. Orbán Viktor néhány hete Robert Fico szlovák miniszterelnökkel a két ország közötti energetikai és gazdasági együttműködésekről tárgyalt.
Orbán Viktor, miniszterelnök: Hidat építünk Komáromnál, új Duna-hidat, megépítünk legalább két új Ipoly-hidat. Sürgősen befejezzük, fölgyorsítjuk és befejezzük az energetikai együttműködést, vagyis megépítjük a gázvezetéket és elektromos vezetékrendszert is össze fogunk kötni a két ország között.

Mv: A Rájátszás további vendége Kovács Pál, klíma- és energiaügyért felelős államtitkár, jó estét kívánok, üdvözlöm.

Kovács Pál, államtitkár, NFM: Jó estét kívánok, üdvözlöm a nézőket.

Mv: Ugye horvát-magyar gázvezeték már van, mikor lesz Szlovénia és Szlovákia irányába, egyáltalán miért szükséges?

Kovács Pál: Horvát-magyar gázvezeték egyrészt egyirányúsítva már van, tehát a magyar irányból a horvát irányba már működik. Ugye az energia stratégiában, amit 2011 októberében fogadott el a magyar parlament, alapvető célként fogalmaztuk meg a régióval való együttműködést, mint a diverzifikációnak az egyik legfontosabb elemét, és az európai infrastruktúrához való csatlakozást. Ebben nagyon fontos szerepet játszik az, hogy minden szomszédos országunkkal legyen olyan kapcsolat, amelyen keresztül kölcsönösen válsághelyzetben, de akár normál kereskedelmi helyzetben is, el tudjuk látni egymást, kisebb-nagyobb mennyiségekkel, legyen szó akár gáz, földgázellátásról, legyen szó akár villamosenergia vagy kőolaj ellátásról. Úgyhogy ennek némely eleme már elkészült, némely elemének a bővítése, például a magyar-szlovák vezetéknek a bővítése az ugye most indult, most van folyamatban. Itt a szlovén irány, illetve a horvát irány az, ami egyrészt kétirányúsítani kell ezeket a vezetékeket, hogy lehetővé tegyék az oda-vissza irányú kölcsönös segítségnyújtást és kereskedelmet, és hasonló vezetékek viszont ugyanúgy kiépültek már Romániával, Szerbiával, és hát ugye Szlovákiával is, Ausztriával szintén.

Mv: Na beszéljünk arról, ami ugye folyamatban van. Ön is utalt rá az imént, ez a magyar-szlovák gázvezeték. Ezzel kapcsolatban azt olvastam, hogy ez, már ami a magyar részt illeti, 35 milliárd forintba kerül. Ebből nyolcmilliárd európai uniós támogatás, a fennmaradó összeget pedig az MVM-ben kell biztosítani. Ezek egy-két hónappal ezelőtti hírek. Tudják-e már, hogy honnan?

Kovács Pál: Hát természetesen ezt az MVM-nek a saját üzleti eredményéből, tehát saját vállalkozási pénzéből kell, illetve a rendelkezése a piacon rendelkezésére álló pénzügyi forrásokból kell tudni biztosítania. Ez meggyőződésünk, hogy ez egy jó befektetés, ezen a vezetéken, földgáz vezetéken nagy kihasználtsággal fog működni, és ezen komoly forgalom várható, tehát üzletileg egy jól megtérülő beruházás lesz, ami az MVM-nek is a vállalkozásához mérten egy jó lehetőséget fog tudni biztosítani.

Mv: De mi az egyébként, ami miatt ez Magyarország számára jó? Tehát például az energiafüggőségünket azt tudja csökkenteni, vagy van, amit meg tud gyorsítani?

Kovács Pál: Hát természetesen itt mindig arról van szó, hogy azokból az irányokból, ahonnan jelenleg lehetőségünk van egyáltalán földgáz behozatalára, ezek a keresztmetszetek adott helyzetben lehetnek szűkek. Ezért fontos az, hogy minden egyes országgal, aki a környéken van, legyen olyan kapcsolatunk, ahol ezekben a válsághelyzetekben fizikailag földgáz vagy villamosenergia átáramolhasson. Ugye eddig már három ilyen válsághelyzetet, kettő nevesített válsághelyzetet meg egy ilyen félig-meddig a régióban jelentkező válsághelyzetet éltünk át, ezek háromévente jelentkeztek.

Mv: Most az orosz helyzetre gondol?

Kovács Pál: Az orosz-ukrán vitára gondolok, igen ezek voltak 2006-ban és 2009-ben, úgyhogy miután ezeket megtapasztaltuk mindent, ezért feltétlenül cél az, hogy ezeknek valamilyen úton-módon elejét vegyük, és azt az együttműködési mechanizmust kialakíthassuk a régióban, amivel kisegítjük egymást. Erre most a télen is példa volt egyébként, mert hasonló módon ugye kisegítettük villamos árammal például a szerb piacot, illetve Romániának szállítottunk földgázt.

Mv: Na beszéljünk itt ezzel kapcsolatban még egy dologról. Miért szállt ki a MOL a Nabbucóból? Ugye erről szólnak a hírek és most már követőink is vannak, tehát valami a Nabuccóval úgy tűnik, hogy nem stimmel.

Kovács Pál: Hát én úgy gondolom, hogy az a miniszterelnöki bejelentés az már nem volt újdonság a szakma és a projektben részt vevők részére, hiszen ez már januárban az..., ugye  a Nabucco projektnek a résztvevője, akkor bejelentette, hogy más projekteket is előnyben tud részesíteni.

Mv: Na de miért, mi a gond? Azt végülis a mai napig nem tudjuk, hogy ennek pontosan mi áll ennek a döntésnek a hátterében. Ugye jogos a kérdés önhöz is, hiszen 25%-ban a magyar állam is tulajdonosa a MOL-nak.

Kovács Pál: Ez így igaz. Ebben a vállalkozásban egyébként a MOL döntése alapján, tehát a MOL vett rész, ez egy üzleti vállalkozás, amelynek meg kell vizsgálni a gazdaságosságát, és jelen esetben, ugye ebben a déli irányban több projekt is versenyez. A déli gázfolyosó, a hazai diverizifikálási útvonalak közül egy a három közül, mert ugye van egy észak-déli folyosó, amiről éppen most született európai döntés, hogy ez elsődleges prioritású európai projektként szerepeljen. Van egy délnyugati irányvonalunk,  ami a horvát irányból egy LNG úgynevezett folyékony földgáz lefejtési lehetőséget biztosít, a Földközi-tengeri térségből. És a dél-keleti irányvonal, ahol több gazdaságilag üzleti szempontból versengő project van. Ezek közül egy volt a Nabucco, amelyet a kormány úgy gondolt annak idején, tíz évvel ezelőtt

Mv: Hogy jó lesz most meg úgy gondolja, hogy nem, de még mindig nem tudjuk, hogy…

Kovács Pál: Nem, a kormány most is úgy gondolja, hogy jó lesz, természetesen úgy gondolja, hogy jó lesz, ennek üzletileg is meg kell állnia a helyét.

Mv: Jár az valamilyen kötelezettséggel Magyarország részéről hogyha, hogy kiszálltunk a Nabucco-ból? Tehát a Nabucco projectben milyen kötelezettségünk van eddig?

Kovács Pál: Nem jár, hát annyi kötelezettségünk van, amennyit eddig a cég ugye a beinvesztált a project további folytatásába.

Mv: Ami viszont a jövőt illeti, arról szólnak a hírek, hogy a MOL a BP-velm tehát a British Petrol-al tárgyal egy alternatív gázvezeték kiépítéséről, tehát ugye itt a SEEP programról van szó, ez most hol tart, ez a project, illetve miért döntünk, ha döntünk emellett, mint a Nabucco mellett?

Kovács Pál: A MOL-nak szintén üzleti döntése, hogy alternatív üzleti változatokat dolgozzon ki ebben az irányban ugye a Nabuccón túl ugye a SEEP is ott van, a Déli Áramlat, mint project is ott van, de az AGRI project is, amiben viszint meg az MVM vesz részt, ahogy a Déli Áramlatban is az MVM vesz részt. Úgy gondolom, hogy minden egyes változatot, egészen addig, amíg fizikailag el nem indul a megvalósítás életben kell tartanunk, mert egészen addig a pillanatig, amíg meg nem valósul, addig az asztalon egy terv, és tervekből nem lehet földgázforráshoz jutni.

Mv: Ez így van, és mikor fogunk majd a tervekből szénhez jutni, mert ugye itt egyéb energiaforrásokról is beszélgessünk. Ha jól emlékszem, még az év elején jelentette be Illés Zoltán, hogy állami segítséggel kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a szénkitermelésre. Aztán olyan csönd lett. Ekörül. Folyamatban vannak e projectek ezen a téren? És egyáltalán miért tartja ezt a mai állam most fontosnak?

Kovács Pál: Én úgy gondolom amióta a nemzet, és energia stratégia elkészült csönd az lehet, hogy van, mi több alkalommal jeleztük, hogy az energia stratégiában fölvázolt változat megvalósítható változat ez a zöld-energia, atom-energia és szén-energiának az együttes használata, az ami egy olyan optimális verzió amely Magyarország számára egy követhető, hosszútávon követhető változatot jelent. Eközben a szakmai munka természetesen a háttérben folyt, és folyik most is, amelyben természetesen több változat is értékelése is folyamatban van ezek közül például az egyik ez a szénnel gázosítási technológia, amely egy érdekes project lehetőség.

Mv: A szénbányák újranyitása most miért kapott ekkora hangsúlyt, miért olyan fontos ez, és milyen vállalkozások nyithatnak majd szénbányákat, vagy nyithatják meg a szénbányákat újra?

Kovács Pál: Induljunk el a kályhától, így van, induljunk el a kályhától, tehát megint az energia stratégiára hivatkoznék. Ugye a legfontosabb, és az energiaellátás biztonságát leginkább szolgáló energiaforrás, az a hazai energiaforrás, ami itt van a kerten, amit leások és föl tudom hozni, az asztalra tudom tenni ez a konyhában és így van.

Mv: Ezen a téren például széntüzelésű erőművekben is gondolkodnak?

Kovács Pál: Hát természetesen, a széntüzelésnek az alkalmazására is van lehetőség, ugye ezt az energia stratégiában szintén kifejtettük, hogy a széntüzelésben a jövőben is nagy lehetőség van, és várunk arra, hogy azok a bizonyos tisztaszén technológiák, illetve a széndioxid tárolás .... tárolás az lehetőséggé váljon, és ez a folyamat, ez természetesen ez az innovációs folyamat, ez most is zajlik. Bízunk benne, hogy ez valamikor egy gazdaságos változatot fog letenni az asztalra, akkor viszont azonnal fogunk tudni rá támaszkodni, a hazai kincseinket, azért nem kell elfelejteni, mert ezek a legolcsóbban és rendelkezésre állók, és ezek a legközelebb kézenfekvő megoldásokat tudják nyújtani.

Mv: Világos, de például a környezeti hatásait is felmérték, mert szinte hallom lelki füleimmel, hogy most a környezetvédők, hogy tiltakoznak.

Kovács Pál: A tisztaszén technológiáról van szó, akkor a tiszta szóban természetesen benne van az is, hogy természetesen arra törekednek, hogy a széndioxid olyan felhasználása, amely nem kibocsátás formájában fog jelentkezni, hanem egyrészt mindenféle egyéb más szennyező gázanyagot, azt a technológia mentén, azt igyekeznek eltüntetni. Illetve átalakítani más felhasználható anyaggá, másrészt pedig a széndioxiddal, valamit a technológia kezdeni fog a végén.

Mv: Mikor nyílnak meg a szénbányák?

Kovács Pál: Szénbányák szerintem folyamatosan most már elkezdenek. Alapvetően az üzleti vállalkozások, üzleti alapon nyílnak meg a szénbányák, de mellette ugye egy kutatási fejlesztési fázist is el kell indítanunk, mert ezek az újabb technológiák, ezek még további kutatásra, és fejlesztésre szorulnak.

Mv: Egyetlenegy dolog nagyon röviden a végén. Mikor írják ki a tendert a Paksi Atomerőmű bővítésére, és tudják e már, hogy kik mérettetnek majd azon meg?

Kovács Pál: Még ebbe az évben a tender kiírásra sor kerül. Tudjuk már régóta hiszen azok a társaságok akik ma a piacon, világpiacon mozognak ez egy öt, durván öt szállítót jelenthet, tőlük várjuk a megoldást.

Mv: Államtitkár úr köszönöm, hogy elmondta mindezt.

Kovács Pál: Köszönöm szépen a figyelmet.

(Hír TV)