Kovács Pál, Gazdasági Rádió - Reggeli Híradó - 2012. 10. 08.

A Nemzetközi Energia Ügynökség Budapesten mutatta be legújabb kiadványát

Mv: Jó bizonyítványt adott Magyarországnak a Nemzetközi Energia Ügynökség. Budapesten mutatta be legújabb kiadványát még pénteken ez a szervezet, amelyben azt járja körül, hogy miként lehet új, környezetbarát, fenntartható és megfizethető energiaforrásokat találni, hogy tartható legyen 2050-ig a maximum 2 Celsius fokos globális hőmérsékletemelkedési cél.  Az Ügynökség ebben nagy szerepet szán az atomenergiának. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára szerint kulcskérdés, hogy mikor lesznek a megújuló energiaforrások piacképesek. Katanich Dolores először azt kérdezte Kovács Páltól, hogy mit tartalmazott a kiadvány.

Kovács Pál, államtitkár, NFM: Főigazgató asszony most első alkalommal látogatott Magyarországra, és bemutatta ezt a kiadványt, ami gyakorlatilag azokat az energetikai fejleményeket foglalja össze, amelyek alapján a 2050-ig tartó jövő fölvázolható. Ebben három szenáriót értékel ebben a műszaki tanulmányban. Ugye két ilyen tanulmánya van a Nemzetközi Energia Ügynökségnek, az egyik az World Energy Outlook, ami egy globális energia kilátások, energetikai kilátásokat mutat, ami a múlt statisztikáinak az elemzésén és tapasztalatainknak az értékelésén alapul,  és egy becslést ad a jövőbeli fogyasztásra, és a jövőbeli árakra, piaci árakra, míg a másik amit most mutatott be, ez az  Energy Technology Perspectives, azaz az energia technológiákban rejlő jövőbeli lehetőségek című kiadványuk, ami azt mutatja,  hogy a technológiai haladásból eredően milyen technológiák mikor lépnek üzembe, és ezek alapján az a globális cél, hogy a klímaváltozásban két Celsius foknál 2050-re nagyobb hőmérsékletnövekedést ne érjünk el, ehhez milyen technológiáknak mikor kell belépniük,  és milyen mértékben. Ezt a tanulmányt ismertette most a főigazgató asszony, és ezzel kapcsolatban természetesen olyan javaslatokat tett Magyarország részére, hogy támaszkodjunk a saját erősségeinkre, tehát ilyen például a biomassza és a geotermikus energiának a hasznosítása, kiváló gyakorlatnak minősítette azt, hogy Magyarország egy nagyon széles energetikai portfólióval számol, amelynek eleme az szén-dioxid tárolás és a tisztaszén technológiák mellett az atomenergia, és a megújuló energiáknak a széles körű használata, ami egyfajta flexibilitást ad,  és nagyon nagyra értékelte azt a tevékenységet, amit Magyarország mind a villamosenergia piac, mind a gázpiac fejlesztése terén kifejtett az elmúlt időszakban, és tervez még a jövő időszakban is végezni.

Riporter: Ez tehát azt jelenti, hogy a 2020-as megújuló célok elérését valamilyen fokon is értékelték most?

Kovács Pál: Természetesen ezt a megújuló célba gyakorlatilag ők kívülről úgy látják, hogy Magyarország mindent elkövetett annak érdekében, hogy széndioxid-kibocsátásait csökkentse, és ez a tevékenység eredményes volt, hiszen 1990 óta több, mint 27%-kal csökkentette a saját széndioxid-kibocsátását. Ez köszönhető mind az energiahatékonysági javító intézkedéseknek, amelyben természetesen további tartalékok vannak. Kevésbé energiaintenzívebb technológiák alkalmazásával, illetve a megújuló energiák elterjesztésének, valamint egy nagyon fontos láb szintén az atomenergia fönntartásának az alkalmazás is, amit egy jó gyakorlatnak ítélt.

Riporter: Ebben nagyon nagy szerepe lehet ugye a Paksi Atomerőmű bővítésének is a jövőben. Na most itt azt hallottuk utoljára itt augusztus elején, hogy létrejött egy projekt társaság, de tisztázódott-e már az, hogy milyen konkrét koncepció mentén fogják ezt így megvalósítani?

Kovács Pál: Természetesen a projekt társaságnak lesz a feladata az, hogy kidolgozza azt a pályázati dokumentációt, amely alapján majd az az öt lehetséges pályázó, akik ma egyáltalán ezt a technológiát leszállítják, majd elkészíti a maga ajánlatát Magyarországra. 

Riporter: Ennek mi a határideje?

Kovács Pál: Azt  a 2000 megawattot.  A határidő a közeljővőben, tehát a jövő év elejére várjuk azt, hogy a pályázati kiírás az megvalósuljon. 

Riporter: Csütörtökön jelent meg az, hogy az Európai Unióban vizsgált atomerőművek hogyan szerepeltek, és hát eléggé elszomorító eredmény. Természetesen most azért kiemelendő, hogy a Paksi Atomerőmű a legtöbb szempontból kiállta ezt a próbát, de hogyha most az uniósokat nézzük, akkor ott elég szomorú eredmények születtek. Mennyire lehetnek tarthatóak ezek a bizonyos technológiai fejlesztő újítások, mit mondott az Ügynökség?

Kovács Pál: Az Ügynökség a maga részéről az atomenergiának növekvő szerepet vizionál.  Ők úgy látják, hogy Európa attól függetlenül, hogy fog-e továbbfejlődni az atomenergiával vagy nem, a távol-keleti régiónak gyakorlatilag azért, hogy ez a 2050-es cél teljesülhessen, nincs más választása, minthogy az atomenergiát egyre széleskörűbben alkalmazza. Ebben természetesen bajnok országokra talál is, ilyen Kína és India például, akik ezt a technológiát egyre szélesebb körben alkalmazzák, és további fejlesztésekben gondolkoznak, hiszen gondoljunk bele: India hamarosan át fogja adni a maga első szaporító reaktorát, amely technológiával egyelőre ipari mértékben tehát villamosenergia termelésre, és üzemanyag termelésre egyedül csak az oroszok rendelkeznek.

Riporter: Mondja meg nekem, hogy hogyan lehet, ugye most is viszonylag egy nagyon magas technológiáról beszélünk, mondjuk hacsak az atomenergiánál maradok, de a megújulók is törnek előre, tehát hogy lehet ezeket magasabb szintre emelni?

Kovács Pál: A megújuló technológiák esetében is kulcskérdés az, hogy mikor lesznek piacképesek. Éppen ezekről beszélgettünk, ugye volt egy szakmai fórum is az iparág képviselőivel közösen, és éppen ezeket a lehetőségeket néztük végig, hogy ezen technológiák mikor lesznek úgy piacképesek, hogy szélesebb körben is elterjedhessenek. Itt ugye több ilyen kérdés van, több ilyen technológiáról, ami a fogyasztók zsebére megy a legvégső módon, hogy például a fotovoltaikus energiaelőállító egységeknek mikor lesz olyan az ára, a költsége, amikor már a fogyasztók részére is ez olyan vonzerőt fog képviselni,  hogy ezek a rendszerek utána okos módon a hálózati rendszerbe bekapcsolhatóan üzemképesek legyenek.  

Riporter: Mi lehet a következő lépés a Nemzetközi Energia Ügynökség és Magyarország együttműködésében?
Kovács Pál: Én úgy gondolom, hogy nagyon fontos üzenet volt, az IEA részéről, hogy az energia stratégiát ők ugye rendszeresen felülvizsgálják, értékelik a stratégiát - a legutóbbi ilyen felülvizsgálat 2010-2011-ben volt, ez már az elnökasszonynak az idejére esett,  és most megállapodtunk abban, hogy egyfajta - annyira gyorsan változik mostanában a gazdasági környezet, és energetika területén pedig különösen -, hogy egy közbenső, hát nem vizsgálatot, de egy közbenső közös gyakorlatot fogunk elvégezni annak értékelésére,  hogy a múltkori 2011-es jelentés óta eltelt változásokat hogyan tudjuk nyomon követni. Erre most indítjuk el akkor a tárgyalásokat, egyeztetéseket, hogy milyen formában kerüljön sor, és azt hiszem, hogy nekünk erre kölcsönösen szükségünk van - egyrészt az Ügynökségnek is szüksége van egy tisztább képre Magyarországról, és a régióban rejlő lehetőségekről, hiszen látják azokat a törekvéseinket, amit a villamosenergia piac és a gázpiac fejlesztése terén Magyarország igen aktívan és intenzíven végez, ebben a regionális energiapolitikát is alakítva, és ezt a szerepet ezt ők nagyon becsülik és tisztelik, illetve látják azt is, hogy ezen gyors változások következtében Magyarországon milyen újabb kérdések, milyen újabb tényezők lépnek föl, amelyekre szükséges odafigyelne, és ebben nekünk mindenképpen jó, hogyha egyfajta globális tapasztalatot, illetve a legfejlettebb országok részéről idehozható tapasztalatot hasznosítani tudnánk a saját gyakorlatunkban.

Mv: Kovács Pált, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkárát hallották.

(Gazdasági Rádió)