Kovács Pál a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában nyilatkozott 2012. november 26-án.

- Vajon hogyan lehetne hazánk kulcsszereplő, de legalábbis fontos szereplő az európai energiaellátásban, egyáltalán kell-e erre a szerepre törekednünk? A stúdióban Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára, jó reggelt kívánok.

Kovács Pál, államtitkár, NFM: Jó reggelt kívánok, üdvözlöm a kedves hallgatókat.

- Kell nekünk ez a szerep?

Kovács Pál: Hát nézze, ebben a régióban azzal a mennyiséggel, amit Magyarország elfogyaszt, természetesen mindenképpen egy fontos szereplői vagyunk a régiónak, ha már fontos szereplőik vagyunk, akkor alakítsuk is a sorsunkat.

- Hogy ha fontos szereplők vagyunk, akkor ez azt is jelenti, hogy a feltételeink adottak, hogy ezt a szerepet betöltse Magyarország. Mi szükséges egyébként ahhoz, hogy ez még inkább érvényre jusson? Lobbi, politikai háttér, több tárgyalás, egyeztetés?

Kovács Pál: Hát ezeken túlmenően infrastruktúra-fejlesztésre van szükség és a piacaink fejlesztésére van szükség, tehát jelen pillanatban - ahogy ön is mondta - több feltétel adott, de még további feltételeken dolgoznunk kell. Így például több szomszédos országgal sikerült az elmúlt időszakban kialakítanunk azokat a kapcsolatainkat, fizikai kapcsolatainkat, amelyeken keresztül mind a gáz, mind a villamos energia áramlása megoldott lehet mindkét irányba. Így nem régiben fejeztük be ugye a horvát kapcsolatot, a román kapcsolatot, most jelen pillanatban dolgozunk az európai prioritással rendelkező észak-déli energiafolyosó munkálatain. Itt a magyar-szlovák gázvezeték alapjaiban fogja átformálni a hazai gázpiacnak a működését és azt hiszem az is egy eléggé jelentős lépés, hogy jelen pillanatban a magyar-ukrán viszonylatban is megkapta az engedélyt a tesztüzemre az a kiszállító vezeték, ami jelen pillanatban eddig még csak egyirányú volt, tehát csak ukrán viszonylatból érkezett gáz Beregdarócon keresztül Magyarországra. Hamarosan ez másik irányba is lehetővé válhat. Magyarország gázkereskedelmi szerepe a régióban mindenképpen nőni fog.

- És az is egyértelmű, hogy nemzetközi kapcsolatok és összefogás nélkül ez nem működik. Viszont most egy pillanat erejéig térjünk vissza Magyarországra. Mik azok a fejlesztések, amelyek a legsürgetőbbek, a legsegítőbbek lennének ebben a projektben, ebben az irányban?

Kovács Pál: Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Magyarország kifejlesztette egy olyan módszertant, amely alapján ezek az infrastruktúra fejlesztések mind a villamosenergia piacon, mind pedig a gázpiacon értékelhetők abból a szempontból, hogy azoknak a meglétével hogyan változnak a régióban a piaci árak. Az a prioritáslista, amit az Európai Unió részére benyújtottunk, ebben nagyon sok magyar projekt szerepel és a módszertan alapján látszik az, hogy például a magyar-szlovák gázvezeték megépülése az egész régiónkban, tehát a V4-es régiónkban érezteti a hatását, a földgáz piaci árak jelentős mértékben csökkennek, igazodnak a német piacnak az áraihoz és úgy gondolom,  hogy ezen kell tovább dolgoznunk, de ez az összes határkeresztező kapacitás ez mind-mind-mind ezt a célt szolgálja.

- Akkor, amikor a parlament illetékes szakbizottsága azt mondja, hogy törekedni kell arra, hogy Magyarországnak az alkupozíciója erősödjön, akkor az mit jelent?

Kovács Pál: Hát ez több kérdést is jelenthet. Az alkupozícióban természetesen itt több régió között vagyunk. Tehát Magyarország tranzitszerepe mind a kelet-nyugati, mind az észak-déli áramlásokban rendkívül fontos. Ebből eredően nagyon lényeges az, hogy a tárgyalások során a régiók közötti együttműködés hogyan alakulhat és ebben úgy gondolom, hogy a V4-eknek a szerepe ma rendkívül fontos, hiszen Nyugat-Európa és az orosz-ukrán gázpiac között egy rendkívül fontos folyosószerepet töltünk be, így a V4-eken keresztül egy komoly érdekérvényesítő szerephez juthatunk mind  amelett, hogy természetesen magunk is a balkáni régió, illetve a V4-ek és a nyugati és a keleti piac közötti átviteli lehetőségeinket szintén ki kell, hogy aknázzuk.

- Szóba került ez az irány, ez az összefogás, ez a gondolat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgató-helyettes ugye itt járt, ezeken a tárgyalásokon ez felmerült?

Kovács Pál: Hát ez közvetlenül az Atomenergia Ügynökséggel nincs kapcsolatban.

- De ez az energiával összefüggésben van.

Kovács Pál: Az Atomenergia Ügynökség főigazgató-helyettese... Az energiaellátással igen, tehát mint ellátásbiztonsággal természetesen rendkívül fontos szerepet játszik ugye ebben az atomenergia is. A főigazgató-helyettes úrral az elmúlt héten gyakorlatilag áttekintettük a hazai nukleáris iparnak a fontosabb szereplőit. Mindenkinél látogatást tettünk, így a Központi Energiakutató Központban, a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd Pakson is látogatást tett a főigazgató úr, ahol örömmel konstatálta a második vietnámi csoportnak az oktatását, meglátogatta, hogy az oktatás, a képzés az hogyan zajlik. Megkérdezte a vietnami kollégákat, hogy mennyire hasznosak azok az információk, amelyeket a magyar oktatási rendszeren keresztül kapnak, és milyen tapasztalatokat szereznek, hogyan fogják fejleszteni a saját energia-ellátásukat. Itt a főigazgató úr rendkívül fontosnak és komolynak tartja azt a programot, és azokat a képességeket, amit a magyar piac nyújt azon országok számára, akik most akarnak az atomenergia, most akarják az atomenergiát bevezetni a saját energetikai portfóliójukba és gyakorlatilag áttekintettük, hogy melyek azok az országok, akik első körben, második körben vagy harmadik körben az atomenergiát a saját portfóliójukba legkorábban bevezethetik. Így azok az országok, amelyekben Magyarország is a korábbiakban kezdeményezéseket tett együttműködésre, így például Indonéziát említeném, vagy Szaúd-Arábiát említeném, Egyiptomot említeném, ezen országok mind rajta vannak a NAÜ-nek a listáján.

- Akkor ezek szerint az európai keretek közül is kitörni próbál Magyarország?

Kovács Pál: Hát amint azt az energia stratégiában is megfogalmaztuk, ma az energetikában minden lépés globális lépés, tehát nekünk a globális folyamatokat kell követnünk és piaci lehetőségeink globális szinten alakulnak ki. Ma bárhol történik a világon bármilyen beavatkozás, piacváltozás, az a hazai piacra is hatással, befolyással van. Így igen globális szinten kell a piaci lehetőségeinket is keresni, illetve nagyon oda kell figyelnünk nemcsak abba, hogy mi történik a közvetlen régiónkban, az európai régiónkban, hanem az Európához kapcsolódó egyéb régiók és közöttünk, de gondoljunk például az amerikai kontinensen a palagáz történetre. Ahol az Egyesült Államok öt év alatt földgáz importáló országból földgáz exportáló országgá vált. Tehát ez alapjaiban - úgy mondom - rengette meg a piacokat és teljesen átvarázsolta a piaci lehetőségeket, az árstruktúrákat, így a kereskedelmi lehetőségeinket is.

- Lehetőségek és kihívások vannak tehát ebben a szektorban, érdekes a téma, érdemes folytatni, amint említette egy fél mondatban Egyiptom és Szaúd-Arábia felé a nyitást. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkárával, Kovács Pállal még minden bizonnyal fogunk erről beszélgetni a jövőben.

(Kossuth Rádió)