Az Országgyűlésben december 22-én Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár expozéjával kezdetét vette az egyes energetikai törvények módosításáról szóló törvény vitája.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
A Nemzeti Ügyek Kormánya elsőrendű feladatának tekinti az ország biztonságos energiaellátását, és e kiemelt cél eléréséhez szükséges jogszabályi feltételek megteremtését, az ellátásbiztonság növelését szolgáló fejlesztések végrehajtását. A kormányváltást követően az ország miniszterelnöke első intézkedései között rendelkezett arról, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni Magyarország következő két évtizedre szóló nemzeti energiastratégiájának kidolgozását.
Az előző kormányzat energetikai hagyatékának feldolgozása során megállapításra került, hogy a piac koncentráltsága magas, a liberalizált fogyasztói árak nem csökkentek, a villanyáram támogatások jelentős részben a befektetők profitját növelik, a távfűtés elveszítette versenyképességét, a fogyasztóvédelem megingott, és elmélyült az energiaszegénység.
A készület alatt álló stratégia nyers változata éppen ezért a kiemelt célok közé sorolja az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság, a versenyképesség, a gazdaságélénkítés feltételeinek javítását, és az egyre nagyobb méreteket öltő energiaszegénység mérséklését. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges az energia importfüggőség csökkentése energiatakarékossággal, energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrások részarányának növelésével, a beszerzési útvonalak és források diverzifikálásával.
Az energiapolitika területén is megújulásra, szemlélet és irányváltásra van szükség. A vállalkozás szabadságának elvét tiszteletben tartva, elengedhetetlen a jelenleginél erősebb állami szerepvállalás feltételeinek megteremtése. A gazdasági és társadalmi élet olyan módon történő megszervezésére van szükség, amely lehetővé teszi az emberi lét keretfeltételeit meghatározó természeti rendszerek fennmaradását, és a társadalmi erőforrás gyarapító rendszerek biztonságos működését.
Elsődleges nemzeti érdekként kell megfogalmaznunk a lakossági, intézményi és gazdasági fogyasztók biztonságos energiaellátását, a legkisebb költség elvének figyelembe vétele, valamint a környezeti szempontok fokozott érvényesítése mellett. Nem tekinthetünk el az Európai Unió energiapolitikájának magyar érdekű befolyásolásától sem, és azt is le kell szögeznünk, hogy a globális problémák megoldásában csak az ország súlyával és erőforrásaival arányos mértékben van módunk részt venni.
Tisztelt Országgyűlés!
A kormányváltás után egyértelművé vált, hogy növelni kell a szociális biztonságot, és ezen a területen a legfontosabb feladat az energiaszegénység mérséklése. Ezért kellett a gázár-moratóriumot elrendelni, és lefolytatni a gázárképzés rendszerét megalapozó törvény módosításához elvezető tárgyalásokat. Az a veszély fenyegetett továbbá, hogy a nagyvárosokban elviselhetetlenül magassá válik a távhőszolgáltatás ára, így e területen is be kellett avatkozni. A Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv területén is tűzoltást kellett végeznünk, hiszen a megújuló energiák felhasználásáról az Európai Unió felé már az előző kormánynak be kellett volna nyújtania a cselekvési tervet. Az egyeztetések hiányában azonban nem lehetett olyan dokumentumot elküldeni, amely a szükséges szakmai és társadalmi konszenzuson alapult volna. A korábbi kormány csupán kötelezettségként kezelte az említett cselekvési tervet, le akarta tudni a feladatot, mi viszont lehetőséget látunk benne. Szeretnénk a megújuló energiák használatát az újonnan formálódó zöld gazdasági rendszerbe beépíteni, melyen keresztül új munkahelyeket is tudunk teremteni a hazai kis- és középvállalatok közvetítésével.
Miután az előző kormány számos problémával nem kívánt szembenézni, ezeket rendkívüli gyorsasággal kellett kezelni. Tisztában vagyunk azzal, hogy az eddig meghozott döntések egy része teljes egészében nem találkozott az érintett iparági szereplők érdekeivel, melynek elsődleges oka az volt, hogy a kormány, elődjéhez képest, a lakossági szempontokat erőteljesebben kívánja megjeleníteni az energiaszolgáltatás területén is. A kormány álláspontja szerint a lakossági piacon nem lehet akkora haszonkulccsal dolgozni, mint a versenypiacon, ezért van szükség szigorúbb szabályozásra. Ha a versenypiac cégei csak a saját versenyképességükkel, hatékonyságukkal és profitmaximalizálásukkal vannak elfoglalva, akkor a társadalom teljesítőképessége leromlik, és a természeti környezet is kárt szenved. A gazdaságnak ezért a korábbiakhoz képest nagyobb részt kell átengednie a megtermelődő profitjából a két alrendszer, a társadalom és a környezet állapotának javítására.
Tisztelt Országgyűlés!
Eközben jogos elvárásként fogalmazódott meg az is, hogy lehetőséget biztosítsunk a magánbefektetők számára is, hogy egy kiszámítható és világos szabályozási környezetben, újabb befektetésekkel járuljanak hozzá a hazai energiagazdaság fejlődéséhez. Az energetikai törvények módosításáról szóló nagy terjedelmű, T/1941. számú törvényjavaslat benyújtásával a korábban már említett célkitűzések, az energiabiztonság, a fenntarthatóság, a versenyképesség, a gazdaságélénkítés, és a fogyasztóvédelem szempontjait figyelembe véve kívánjuk a hazai energiaszabályozás rendszerét továbbfejleszteni.
A Nemzeti Ügyek Kormánya a most benyújtott javaslat során kiemelten kezeli a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését, célul tűzi ki az államigazgatás és a vállalkozók közötti kapcsolatban a közvetítő nélkül használható, egyszerű és egyértelmű együttműködési módok és elektronikus érintkezési felületek kialakítását. A javaslat azt is leszögezi, hogy azokban az ágazatokban, ahol természetes monopóliumok működnek, ott az államnak erősebb szabályozással kell fellépnie.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításának célja a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelvek figyelembe vétele mellett elsősorban az, hogy az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid geológiai tárolásának jogszabályi környezetét megteremtse, amely alapul szolgálhat a részletes kormányrendeleti szabályozás kialakításának. Ezzel Magyarország is hozzájárul a globális klímaváltozás elleni küzdelemhez. A szén-dioxid-leválasztása és geológiai tárolása az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló áthidaló technológia. A folyamat az ipari létesítményekből származó szén-dioxid elkülönítését, a tároló helyre való elszállítását, valamint állandó tárolás céljából erre alkalmas, földfelszín alatti geológiai formációkba való besajtolását foglalja magában.
A 3. uniós energiacsomag átültetése egyaránt érinti a villamos energia ellátásról és a gázellátásról szóló törvényeket. Az újabb uniós energiacsomag legjelentősebb újítása, a szétválasztási szabályok korábbiakhoz képest sokkal részletesebben történő kifejtése. Az irányelvek akként rendelkeznek, hogy ha 2009. szeptember 3.-i állapotok szerint az átviteli rendszerben tulajdonnal rendelkező piaci szereplő vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállamoknak lehetőséget kell adni a tulajdonjogi szétválasztás, valamint az ellátási és termelési érdekektől független rendszerüzemeltető létrehozása, vagy a független átvitelirendszer-üzemeltető közötti választásra. A törvényjavaslat ennek megfelelően biztosítja mindegyik szétválasztási modell átültetését az ágazati jogszabályokba, de nem írja elő egyik modell másikkal szembeni elsőbbségi kötelező alkalmazását sem, hanem lehetővé teszi az érintett vállalkozások erre vonatkozó választását.
Az irányelvek előírják, hogy a kereskedőváltást három hét alatt le kell bonyolítani, amennyiben annak szerződéses feltételei fennállnak. Ezen rendelkezés átültetése szabályozottá teszi a felhasználók váltási szándéka esetén követendő eljárást, és a rendelkezésre álló határidőket. A felmondás feltételeit nem a három hetes kereskedőváltás feltételeinek keretében értelmezzük, hanem az irányelv előírásával összhangban, a szerződéses feltételek fennállása körében. Ezáltal tehát a korábban jogszabályi előírásként jelentkező, azon felmondási tilalom, miszerint fennálló tartozás esetén a felhasználó a szerződést nem mondhatja fel, a jövőben az irányelvi rendelkezésekre tekintettel, jogszabályi előírásként nem, hanem erre vonatkozó szándék esetén, szerződéses feltételként az engedélyesek üzletszabályzatában rögzíthető.
Az uniós irányelvek előírják, hogy a tagállamok kötelesek megkezdeni az okos mérés gazdaságilag ésszerű keretek között történő bevezetésének előkészítését. Ennek érdekében 2012. szeptember 3-ig el kell készíteni a bevezetésre vonatkozó hatástanulmányt. A tanulmány megállapításainak megfelelően kerülhet sor a bevezetéssel érintett felhasználói kör, a bevezetés üteme, az okos mérő, illetve hálózat műszaki jellemzői és a költségek viselésének jogszabályi rendezésére. A műszaki megoldások sokféleségére tekintettel célszerű mintaprogramokat indítani, az ezek lefolytatására képes érintett hálózati engedélyeseket pedig jogszabályi úton ösztönözni. Ezt a célt szolgálják a most bevezetendő átmeneti rendelkezések, amelyek rendezik az engedélyes és a felhasználók ezen a téren történő együttműködésére vonatkozó kötelezettségeket. A mintaprogramok tapasztalatait is felhasználva lesz megalapozható az okos mérés bevezetésére vonatkozó jogalkotói döntés.
Tisztelt Ház!
A 3. energiacsomag átültetésével összefüggő, kizárólag a GET-et érintő kérdések rendezését is szolgálja a benyújtott törvénycsomag. Az egyetemes szolgáltatás körében alkalmazott – a közüzemi szerződések egységességét fenntartó – szabályrendszer helyett a villamosenergia-szektorban 2008. január 1-jével végrehajtott átalakítással megegyezően, a földgázellátás biztosításához a felhasználónak szükséges földgáz-kereskedelmi valamint elosztóhálózat-használati szerződést is kötni. Természetesen ebben az ágazatban is biztosítják a jogszabályok, hogy a felhasználó az egyetemes szolgáltató részére megbízást adjon az elosztóhálózat használati szerződése kezelésére. Ezáltal biztosított, hogy azon lakossági fogyasztói kör, amely egyelőre nem kíván, vagy nem képes földgáz-ellátást biztosító jogviszonyainak aktívabb alakítójává válni, külön jelentős adminisztráció nélkül is megfelelhessen az új jogszabályi követelményeknek.
A földgázellátásban a lakossági fogyasztó körében is megindult az ellátási verseny. Ezzel összefüggésben számos esetben volt tapasztalható, hogy a fogyasztók a kereskedőváltást követően, az egyébként változatlan hálózati elosztó társaságnak, a fogyasztóval kapcsolatos tevékenységét akadályozták, a mérőleolvasónak a mérőhöz történő bejutását nem tették lehetővé. Ez a magatartás gyakorlatilag ellehetetleníti a mérés alapú számlakibocsátást, és valójában a fogyasztó érdeke sérül, hiszen mérés hiányában becsült fogyasztási adatok alapján fizet díjat.
Abban az esetben, ha közvetlen jogviszonyban áll a felhasználó az elosztóval, a mérésből, műszaki-biztonsági kérdésekből eredő vitás ügyeket, a felhasználó közvetlenül az érintettel tudja rendezni. Erre vonatkozóan kerül bevezetésre „elosztóhálózat-használatiszerződés” néven az új szerződéstípus, amely kizárólag arra szolgál, hogy az elosztó és a felhasználó közötti jogviszonyt megteremtse. E szerződés alapján a felhasználó az elosztó tevékenységébe tartozó, a csatlakozással és az elosztó hálózat használatára vonatkozó, a kapacitás-lekötéstől független ügykörben - mérés, ki- és visszakapcsolás, műszaki biztonság, szabálytalan vételezés kérdésében - közvetlenül fordulhat az őt egyébként ténylegesen kiszolgáló elosztóhoz.
Tisztelt Ház!
Az uniós irányelvek hazai jogrendbe történő átültetése mellett az eddigi jogalkalmazási tapasztalatokra való tekintettel is megfogalmazódtak olyan javaslatok, amelyek a VET-et és GET-et egyaránt érintik. Az elektronikus ügyintézés bevezetésének célja, hogy gyorsítsa és átláthatóbbá tegye a Magyar Energia Hivatal ügyintézését. Az elektronikus eljáráshoz használt programban futtatható űrlapok garantálják, hogy hiányosan kitöltött dokumentumok, vagy nem megfelelő számban csatolt mellékletek esetén ne lehessen beküldeni a kérelmeket, ezáltal jelentős mértékben csökkenhet az ügyintézést lassító hiánypótlások mennyisége, átlátható módon válik biztosíthatóvá az ügyintézési határidő nyomon követése. A gyorsabb, jobb minőségű ügyintézés előnyös egyrészt a Magyar Energia Hivatal számára mivel lehetővé teszi a felszabaduló munkaórák egyéb hivatali tevékenységekre történő fordítását. Előnyös másrészt a Magyar Energia Hivatal ügyfelei számára, mivel gyorsabban jutnak az általuk folytatni kívánt tevékenység végzését biztosító engedélyhez. Az elektronikus eljárás bevezetésére a Magyar Energia Hivatal egyes engedélyezési eljárásaiban differenciált módon kerül sor így például az erőművi engedélyezés, a kereskedelmi engedélyek terén kötelezővé válik az elektronikus út, míg az egyetemes szolgáltatás, a hálózati tevékenység, és a szervezett energiapiacok számára ez lehetőségként biztosított.
Tisztelt Országgyűlés!
A törvénycsomag javaslatot tesz a szolgáltatásból történi kikapcsolás szabályainak módosítására is. A lakossági felhasználók kikapcsolásának alapvető feltételét jelenti bizonyos mértékű felhalmozott lejárt tartozás. A tervezet ennek mértékét a jelenleg hatályos 90 napról – a korábbi közüzemi rendszerben is alkalmazott – 60 napra javasolja csökkenteni. Az intézkedés célja annak megakadályozása, hogy a felhasználó jelentős mértékű tartozást halmozzon fel. A jogalkalmazás tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a hatályos rendelkezés hatására olyan mértékben nőtt a lakossági fogyasztók egyösszegű tartozása, hogy azt már a szociálisan rászorulóknak történő segítségnyújtásra specializálódott szervezetek sem tudják érdemben kezelni. A módosítás hozzájárul ahhoz a szociális szakma által is támogatott célhoz, hogy elkerülhető legyen a fogyasztók tartozásainak kezelhetetlen mértékűvé növekedése.
A védendő fogyasztókra vonatkozó rendelkezések módosítása értelmében a szabályozási célnak megfelelően azon fogyatékkal élő fogyasztók élveznek majd a kikapcsolással szemben teljes védelmet, akiknek élete vagy egészsége közvetlenül függ a villamosenergia-ellátás biztosításától. A szociálisan rászoruló fogyasztók védelme ellenben a jövőben – a lakásfenntartási támogatások mellett – kizárólag az előre fizetős mérők biztosítása útján fog megvalósulni.
Az ügyfélszolgálatokra vonatkozó előírások mindkét szektorban három – fokozódó szigorúságú – szintet testesítenek meg. A kizárólag egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználót ellátó kereskedő csak a székhelyén köteles az ügyfélfogadást biztosítani. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó kereskedő az ügyfélszolgálatot állandó ügyfélszolgálati irodában, vagy ügyfélszolgálati fiókirodában működteti, és biztosítja a felhasználók részére a telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét is. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó kereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban régióban, ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a tizenötezer főt. Abban a régióban, amelyben a kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a negyvenötezer főt, ott legalább két ügyfélszolgálatot működtet. Az egyetemes szolgáltatók kötelezettségei a legszigorúbbak, mivel azok kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó kereskedő köteles az állandó ügyfélszolgálati irodáját a hét legalább egy napján 20 óráig, a fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani.
Tisztelt Országgyűlés!
Végezetül arról is kell szólni, hogy a törvényjavaslattal módosításra kerülő villamos energiáról szóló törvény tartalmazza a megújuló energiaforrásból, vagy hulladékból nyert energiából termelt villamos energia, valamint a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének létrehozására és működésére vonatkozó alapvető szabályokat. A javaslat célja a tényelegesen megújuló energiaforrások használatának elősegítése. A módosítások a kötelező átvételi rendszer alapvető szabályait is érintik, amelyekhez alsóbb szintű jogszabályok módosítása is szükséges. Ezen módosításoknak a célja a megújuló energiák hasznosításának növelése, a megújuló energiák előállításának, fogyasztásának elősegítése, a fosszilis energiahordozókkal való takarékos gazdálkodás feltételeinek meghatározása, az e körbe tartozó uniós előírások teljesítésének teljes körű biztosítása, új alapokra helyezve ezzel a kötelező átvétel rendszerét. Jelezzük, hogy e törvényjavaslat a KÁT rendszer hosszú távú működésének biztosítását célozza, míg az Országgyűlés előtt lévő T/1935. számú törvényjavaslat a KÁT rendszer vonatkozásában a rövidtávú célokat szolgálja a kapcsolt termelők értékesítési jogosultságának meghosszabbítására vonatkozó átmeneti szabályozás biztosításával.
Tisztelt Országgyűlés!
A most ismertetett energetikai törvénycsomag benyújtásával, a korábbi hónapok korrekciós, hibajavító beavatkozásait követően, megkezdjük a hazai és uniós jogrend harmonizálását, és az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági fogyasztók jog- és ellátásbiztonságának növelősét szolgáló szabályozórendszer kialakítását. Átlátható, és a korábbiaknál egyszerűbb iparági szabályozási környezet kialakítására törekeszünk, hogy a társadalmilag is felelősséget vállaló energetikai befektetők további beruházásaikkal hozzájárulhassanak a magyar gazdaság megerősödéséhez, mely az ország versenyképességét is javíthatja. Elkötelezettséget mutatunk a fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett is, ezért teszünk javaslatot a valóban megújuló energiák piacra jutásának megkönnyítésére. Mérlegelve a joganyag terjedelmét, és egyben jelezve a széleskörű szakmai és szakpolitikai egyeztetésre irányuló nyitottságunkat, módosító indítványok benyújtására 2011. január 31. déli tizenkét óráig lesz lehetőség.
(bencsikjanos.hu)
