2030-ig a hazai energiaszükséglet mintegy 20 százalékát biztosíthatják a megújuló energiaforrások - nyilatkozta portálunknak Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára. Hozzátette: várhatóan 2015 első felére épülhetnek ki a szomszédos országokkal közös energiaellátó hálózatok.
A Nemzeti Energiastratégia elsődleges célja, hogy Magyarország szabaduljon az energiafüggőségtől. Elérhető ez 2030-ig?
Mikor körbejártuk a globális, az európai és a hazai peremfeltételeket, arra a megállapításra jutottunk, hogy a 2030-as tervezési időszak végéig nem lehet elérni az ország energiafüggetlenségét. Ugyanakkor a következő két évtizedben az energiastruktúra átalakításának megkezdésével lehetőséget biztosíthatunk a függetlenedés elindításához. Legfőbb kiindulási pont, hogy 2030-ra az ország elsődleges energiafelhasználása nem növekedhet öt százaléknál nagyobb mértékben. Ehhez a hűtési-fűtési, valamint a közlekedési energiafelhasználás területén jelentős csökkentést kell elérnünk, miközben a villamosenergia-használat vonatkozásában 30-40 százalékos növekedéssel kell számolnunk. A nemzetközi és hazai peremfeltételek figyelembevételével határoztuk meg az energiastratégia öt legfontosabb eszközét, amelyek közül első helyre az energiatakarékosság került.
A környezetvédelem terén mely pontokra fókuszál az energiastratégia?
Magyarország a gazdasági teljesítményéhez és a lakosságszámához mérten - világviszonylatban és az unión belül - sem tartozik a legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátók közé. Ezért a globális gondok előidézésének mértékében és az ország mindenkori teherbírásának ismeretében vehetjük ki részünket a problémák megoldásából. Például a megújuló energiák részarányát csak akkor növelhetjük nagyobb mértékben, mint amit számunkra a nemzetközi kötelezettségek előírnak, ha ez utóbbiakból lehetőségeket tudunk magunk számára kovácsolni. Miután ezen a területen ambiciózusabb vállalásokat tettünk, most mögé kell tudnunk szervezni a hazai háttéripart, meg kell újítanunk a hazai energetikai gépgyártást, és ezáltal új munkahelyek létrejöttét kell elősegítenünk. Ha nem ezt az utat választjuk, ugyanolyan csapdahelyzetbe fogunk esni, mint a 90-es években az akkori politikai vezetés, amely a hagyományos energetikai szektort teljes egészében átengedte a külföldi befektetőknek. Ha nem tudunk időben felépíteni a megújuló energiák és az energiahatékonyság területén egy hazai tulajdonban lévő háttéripart, az innovatív technológiai területen is lejátszódik mindaz, ami a hagyományos energetika területén már bekövetkezett.
Mekkora hányada fedezhető a hazai energiaszükségletnek a megújuló energiaforrásokból?
Vállaltuk, hogy 2020-ig a hazai energiaszükséglet 14.6 százalékát megújuló energiából fedezzük. Ennek az aránynak 2030-ban már 20 százalék felett kell lennie. Ezen belül a hőfelhasználás területén már 35 százalékos részesedést szeretnénk elérni. Ez az a pont, ahol jelentősen csökkenthetjük a fosszilis energiahordozóktól való függőséget. Annak ellenére, hogy a megújuló energiatermelés tiszta technológiákon alapul és jelentős mértékben elősegíti az éghajlatvédelmi kötelezettségeink teljesítését is, az áramtermelésben csak akkor lehet meghatározó, ha a hazai villamos energia átviteli rendszer rugalmasságán javítunk, ugyanis a szél- és a napenergia napszak és időjárásfüggő.
Ezek szerint adott a feladat: ki kell egyensúlyozni a mindenkori fogyasztói igényeket és a megtermelt energia közti különbséget.
Sort kell keríteni a szabályozási problémák kezelésére. Nem feltétlenül hazai körülmények között kell ezeket a feltételeket kialakítani, ez részben megvalósítható a szomszédos országokkal való együttműködés keretében is. Emellett olyan technológiák beillesztésére van szükség, amelyek biztosítani tudják a termelés és a fogyasztás egyidejűségét. Ezt vegyi tárolókkal, nagy teljesítményű akkumulátorok beépítésével, csúcserőművek rendszerbe állításával, szivattyús tározós erőművek létesítésével, vagy ezek kombinációjával érhetjük el.
A megújuló energiaforrások integrálása, vagy a gépészeti rendszer átalakítása jelent nagyobb megtakarítást?
Az épületek korszerűsítésével, a villamosenergia-termelés és elosztás hatékonyságának javításával, az ipari folyamatok villamosenergia-igényének csökkentésével és a közlekedés környezetbaráttá, illetve energiahatékonnyá alakításával egyaránt spórolhatunk energiát. A legnagyobb megtakarítási lehetőség az épületenergetikához kapcsolódik, hiszen az egyes létesítmények energiafogyasztásának túlnyomó része a fűtési-hűtési igényből adódik. Itt van mód arra is, hogy a megújuló energiáknak nagyobb teret engedjünk. Egy erőteljes épületenergetikai program megvalósításával éves szinten 1.5 - 2 milliárd köbméterrel csökkenthetjük az épületek gázigényét. Mindezt össze kell kapcsolnunk a belső gépészet megújításával, amely magában foglalja a fűtési rendszerek átalakítását is. Amennyiben a következő 20 évben fokozottan kívánunk megújuló energiaforrásokat bevonni, a technológiák működtetéséhez többlet villamos energiára is szükség lesz. Legjobb példa erre a hőszivattyúk esete. Mindez azonban nem hátrány, hiszen a tiszta technológiákkal előállított energia tisztább környezetet eredményezhet.
A teljes interjút itt érheti el!
(fidesz.hu)
