Bencsik János szerint az EMFESZ-ügy megmutatta, hogy a szolgáltatók képesek olcsóbban is adni a gázt. Több mint 40 ezer lakás energetikai felújításáról születhet szerződés az idén, de ha a szén-dioxid-kvótából származó bevételek jól alakulnak, akár 70 ezerre is nőhet ez a szám - mondta a lapunknak adott interjúban Bencsik János . A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára arra is kitért, hogy a lakossági gázpiacon versengés indult a fogyasztókért, ami nem éppen a szabályozás alkalmatlanságára utal.

Nemrégiben pénzügyi nehézségek miatt fel kellett függeszteni a 300 ezer lakossági fogyasztót gázzal ellátó EMFESZKft. kereskedelmi engedélyét, amire korábban még nem volt példa. Mik a tapasztalatok? Mennyire működött jól a szabályozás?

- A legfőbb tapasztalat az, hogy szabályozott piaci feltételrendszer nélkül bizonytalan lenne a földgázvagy a villamosenergia-ellátás. Nagyon fontos ezért az állam szerepvállalása. Ha nincs szabályozott piac, az EMFESZ ellehetetlenülése után 300 ezer fogyasztó ellátás nélkül maradhatott volna. Most már a piaci szereplők is fontosnak tartják a világos szabályozást. Korábban, amíg nem volt veszélyben a szolgáltatásból származó bevételük, addig ez kevésbé volt fontos számukra. De amikor már a saját működésükre, pénzügyi helyzetükre jelent veszélyt egy olyan piaci szereplő, amelyik nem tartja be vagy nem tudja betartani a játékszabályokat, akkor arra várnak, hogy legyen egy biztonságot nyújtó rendszer. Ráadásul versengés indult a szolgáltatók között, hogy a kieső cég ügyfeleit elnyerjék, holott két hónappal ezelőtt, a gázárképzés rendszerének átalakításakor még mindenki azon sopánkodott, hogy az új szabályozás - amely megfelezi az elérhető profit mértékét a lakossági szolgáltatásban -, ellehetetleníti a szolgáltatókat. Ezek szerint mégis van lehetőség arra, hogy a fogyasztóiknak a hatósági árhoz képest is jelentős kedvezményeket biztosítsanak.

- Azért ehhez az kellett, hogy kiessen egy szolgáltató a piacról, maguktól aligha tudtak volna versengésbe kezdeni. A cél a most kialakult verseny fenntartása az egyetemes szolgáltatók között?

- Nincs ellenünkre a verseny, de az állam szerepét mind az árhatóságként, mind pedig a rendszer biztonságos üzemeltethetősége érdekében erősíteni kell.

- Mikor indulnak el az Új Széchenyi-terven belül az épületenergetikai programok?

- A zöldgazdaság-fejlesztésre mintegy 140 milliárd forintos keretösszeg jut ebben az évben. Ha az idén nem sikerül a most kiírandó pályázatokkal eljutni a szerződéskötésig, akkor nincs esély arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokat az unió által előírt határidőn belül felhasználjuk. Többek között 30 milliárd forintot fordíthatunk a megújuló energiatermelés bővítésére. A fő hangsúlyt a biogáz, a biomassza, a nap- és a szélenergia, illetve a termálenergia hasznosítására helyezzük. Utóbbi annyira speciális terület, hogy külön pályázati kiírás jelenik meg március 1 -jétől az előkészítő feladatokra, mint például geológiai és geodéziai felmérésre, kutak lemélyítésére. Erre azért van szükség, mert ennél az energiaforrásnál már az előkészületek is több tíz- vagy százmilliós költséggel valósíthatók meg. Az épületenergetika területén a jelenlegi tudásunk szerint 32 milliárd forint áll rendelkezésre, ugyanis a továbbiakban a zöldberuházási rendszer (ZBR) is az Új Széchenyi-terv részét képezi. Január 1 -jétől minden pályázat, amely korábban akár a ZBR-ben, akár más energiahatékonysági keretrendszerben működött, az Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz került. A kormányváltás óta 19 200 panellakás korszerűsítését biztosító szerződést kötöttünk meg a ZBR első fázisában. Ez év március végéig újabb 39 ezer panellakás és kétezer családi ház energetikai felújítását biztosító szerződés megkötésére nyílik lehetőség. Amennyiben a szén-dioxidkvóta-bevételeink kedvezően alakulnak az idén, akkor további 23 ezer panellakás felújítására írhatunk alá megállapodásokat. Ehhez jön még egy 11 milliárd forintos keret, amit elsŐsorban önkormányzatok, kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak meg megújuló energiahasználattal egybekötött épületenergetikai fejlesztésekre. Bizakodunk, hogy az Új Széchenyi-terv második ütemének indításáig további források bevonására nyílik lehetőség.

- Elég nagy számú pályázatról van szó. Hogyan lesznek képesek ilyen rövid idő alatt ezek befogadására és feldolgozására?

- Jelentős mértékben egyszerűsödik az eljárási rend. Egyrészt sokkal kisebb terjedelmű pályázatokat kell a továbbiakban benyújtani: 40 oldal helyett átlagosan 8 oldalas dokumentációt kell csatolni. Az elbírálási idő is rövidül. Emellett az egyszerűsített eljárások felső határát is megemeljük: eddig a 100 millió forint alatti pályázatokat lehetett e körben értékelni, most a határ 250 millió forintra emelkedik. Miután az önkormányzatoknak leginkább az önrésszel gyűlik meg a baja, számukra a Környezet és energia operatív programon belül, legalább 85 százalékra növeljük a vissza nem térítendő támogatás mértékét.

Ezenkívül a Magyar Fejlesztési Bank elindítja a Megújuló Magyarország fejlesztési hitelprogramot, amely kimondottan a zöldgazdaság-fejlesztést szolgálja majd. Itt 25 százalékos önrész esetén, 50 százaléknyi garanciával biztosított kölcsönhöz juthatnak a pályázó önkormányzatok, valamint a kis- és közepes vállalkozások. Ehhez 25 százalékos vissza nem térítendő támogatás is jár majd, a hitel futamideje pedig 10-15 év lehet. A Panel Plusz Hitelprogram keretét néhány héttel ezelŐtt további tízmilliárd forinttal növelte meg a kormány, hogy a kevésbé tehetŐs önkormányzatoknak is legyen lehetősége a lakóközösségek által indított épületkorszerűsítések támogatására.

- Korábban azt mondták, széndioxid-kvótát akkor tudunk majd ismét eladni, ha visszaállították hazánk jó megítélését a nemzetközi piacokon. Ez megtörtént?

- Nem tolongtak a múlt esztendőben a kvótavevők a tavaszi kormányzati fiaskók után. Az unió soros elnökségére való felkészülés azonban jó lehetőséget biztosított a klímapolitika területén, hogy a hazánkkal szemben fennálló kételyeket valamelyest eloszlathassuk. Ez azt is jelenti, hogy az európai kvótakereskedési rendszeren belül meglévő egységek értékesítése az idén és jövőre egészen biztosan megtörténik. Ez mintegy 6-8 milliárd forintos bevételt jelenthet. A kiotói kvótapiacon a világgazdasági recesszió miatt tavaly még nyomott árak mellett is csekélyebb érdeklődés mutatkozott. Nem szerettünk volna olyan árversenybe bonyolódni, amely csak szerény bevételt hozott volna. Viszont az idén már arra is látunk lehetőséget, hogy nagyobb mennyiséget adjunk el. Jelenleg Magyarország még csaknem 100 millió kiotói kvótaegységgel rendelkezik, ami sok tíz milliárdos bevételt biztosíthat a zöldgazdaság-fejlesztésnek.

(Magyar Nemzet)