Sikeres magyar energiapolitika az Unióban. A stúdió vendége Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár, aki arról beszél, hogy a MOL-részvények visszavásárlásakor stratégiai döntés született. (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Mv.: - Vendégünk Bencsik János, energiaügyekért felelős államtitkár. Jó reggelt kívánok Államtitkár ér!

Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár: - Jó reggelt!

Mv.: - Hát Államtitkár úr, most a MOL van elsőként ugye porondon. Mit szólt, mint akinek a szakterületét érinti az adás-vétel? Tulajdonképpen mit is akartak az oroszok a MOL-lal?

Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár: - Stratégiai döntés született. Az oroszok is vélhetően stratégiai szempontból tartották fontosnak a MOL-ban való üzletrésznek a megszerzését és megtartását is, hiszen szerettek volna közép-európai ugródeszkán keresztül meghatározó szereplői lenni az európai energiapiacnak. Nemcsak az értékesítés, kitermelés és értékesítés területén, hanem az elosztás és a szolgáltatás területén is. Na már most Magyarországnak ugyanez az érdeke, hogy legalább a saját entitásának a területén, a saját országában meghatározó szerepe lehessen. Nemcsak az állami szabályozó szerep erősítésén keresztül, hanem a nemzeti tulajdonban lévő energetikai társaságokon keresztül is. Hiszen ez egy ellátás-biztonsági kérdés.

Mv.: - Olyan sajtóhír is megjelent, hogy elképzelhető, hogy az oroszok, azzal, hogy Magyarországon letették a névjegyüket, a Nabucco esetleges folyamatait is kontroll alá szerették volna vonni, vagy legalábbis többet tudni róla. Ennek van realitása?

Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár: - A biztonságos energiaellátás minden ország esetében valóban nemzetbiztonsági kérdés. Tehát a gazdaság és a társadalom működőképességének az alapja. Éppen ezért amikor szűkösebbé válnak a készletek, és egyre nagyobb a piacon az igény a távol-keleti országok energiaigényének a növekedése következtében, mindenki arra törekszik, hogy mind a beszerzési pontokat, mind pedig a szállító vezetékeket legalább részben a felügyelete, irányítása alatt tudja tartani, de legalábbis rálátása legyen, és beleszólása is legyen abba, hogy a dolgok milyen irányba fognak alakulni.

Mv.: - Egyébként hogy áll ez a Nabucco? A Nabucco kontra Déli Áramlat volt ugye a vitakérdés, meg ugye az energiafelhasználás, diverzifikálás, forrásmegosztás. Ezek milyen fázisba tartanak, ezek a vezetékek?

Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár: - A jelenlegi helyzetben minden konzorcium, mindegyik konzorcium készíti elő magát a beruházást. A Nabucco vonatkozásában annyi az előrelépés, hogy hamarosan megállapodás születhet a részletkérdésekben, az együttműködésben a Nabucco konzorcium és Magyarország között is. A szomszédos országok ebben a kérdésben már megállapodásra jutottak, és aláírtak a szerződést.

Mv.: - Ez még mind elmélet ilyen szinten.

Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár: - Nem elmélet, mert ezzel együtt a területbiztosítás előkészítése is megkezdődött, és a szükséges környezetvédelmi hatósági eljárásoknak a megindítása is bejelentésre került a magyarországi szakaszt illetően is. És ugyanígy van ez vélhetően a Déli Áramlattal kapcsolatosan is, amely részben érint bennünket. Az előkészületek párhuzamosan haladnak. Azt persze megjósolni előre, hogy valójában egy ötéves távlatban melyik beruházás fog megvalósulni, vagy melyik beruházás fog megvalósulni hamarabb, hogyha mind a kettő tető alá kerül.. Illetve azért még van egy másik koncepció is a háttérben, amely Azerbajdzsán, Grúzia, Románia, illetve Magyarország együttműködésével próbál meg egy alternatív beszerzési útvonalat felvázolni. Magyarország szempontjából a lényeg az, hogy a jelenlegi egyoldalú betáplálásunkat többoldalúvá tegyük, és a közép-európai országok meglévő hálózataival megpróbáljuk egyesíteni. Ez jelenthet számunkra nagyobb biztonságot, és a kölcsönös segítségnyújtásnak a feltételeit is ez tudja megteremteni. Most a MOL azért ebből a szempontból is fontos. Itt nem egy részvénycsomagról van szó, nem egy kiskereskedelmi benzinkút-hálózatról van szó csupán, hanem olajfinomítókról van szó, illetve a magyarországi teljes földgáz-gerinchálózat tulajdonlását végző Földgázszállító Zrt. fő tulajdonosáról. Hiszen a MOL tulajdonában van a vezetékrendszer.

Mv.: - Most mielőtt még konkrétabban hazai ügyekre térnénk, azért úgy nagy általánosságban mit lehet arról tudni, hogy ha a földgolyót nézzük, akkor a teljes kőolaj- és földgázkészlet, ami még kiaknázatlan, és a világ bármelyik pontján fellelhető, erre van becslés, hogy az nagyjából ilyen mértékű népszaporulat, energiafelhasználás mellett meddig elég?

Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár: - Az elmúlt hónapokban dolgoztunk a Nemzeti Energia Stratégia előkészítésén, akkor a peremfeltételeket is megnéztük töviről-hegyire. A különböző hagyományos energiahordozóknak a készleteit is számításba vettük. Most a legmegbízhatóbb és mértékadó jelentések alapján a kőolaj hozamcsúcsot már elértük. Ez azt jelenti, hogy egy időben ennél több olaj a piacra nem igazán tud kerülni. Ez nem azt jelenti, hogy az elkövetkezendő 15-20 esztendőben majd el fog fogyni a teljes olajkészlet. Ez azt jelenti, hogy egy időben ennél többet a piacra nem lehet kivinni. Illetve a kitermelés költsége is növekedni fog, hiszen bonyolultabb technológiával kell a felszínre hozni. És a másik oldalon pedig ott vannak azok a feltörekvő gazdaságú országok, India, Kína, ahol a fogyasztás évről-évre, kimutatható mértékben, öt-tíz százalékos mértékben növekszik. Tehát szűkülő készletek, bonyolultabb technológia, amivel felszínre hozzuk, nagyobb érdeklődés a piacon, ez ennek az energiahordozónak az árfelhajtó erejét fogja csak erősíteni. A földgáz esetében száz év múlva érkezik el a kitermelési csúcs. Hogyha a .. .. gázt, tehát a nem hagyományos kitermelési módokat is hozzávesszük, akkor az akár kétszáz év. Szén vonatkozásában megintcsak olyan 100-120 esztendő a becslés.

A teljes anyagot itt érheti el!

(Duna Tv)