Bencsik János: "Az indokolatlan költségeket nem hagyhatjuk változatlanul"

A távhő árának a hatósági árképzését a kormány akkor is kész megvédeni, ha emiatt bajszot kell akasztania a távhőszolgáltatók fő tulajdonosaival, az önkormányzatokkal. Erről beszélt Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár Debrecenben, a IX. ENERGO expón. Csütörtök este ellenben megjelent, hogy mit fog tartalmazni a távhőrendelet: a lakosság és az állami-önkormányzati intézmények távhőjének az ára változatlan marad - vagyis a nagy összecsapás az önkormányzatokkal egyelőre elmarad. Bencsiket a parlamenti végszavazásra váró nemzeti energiastratégiáról és az új atomerőművi kapacitásokról is megkérdeztük.

 

hvg.hu: Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a távhőtörvény módosítását, ami a kereteket megadta ugyan a rendszer átalakításához, de nem adott választ arra a kérdésre, hogy a távhő pontosan mennyibe fog kerülni a fogyasztónak. Október elsejével életbe lépnek az új árat megadó rendelkezések is?

Bencsik János: Az elfogadott törvénymódosítás megteremtette a lehetőséget arra, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter kihirdethesse a törvény keretszabályozásához igazodó új miniszteri rendeleteket. A rendeletek előkészítése a törvény parlamenti vitájával egy időben megtörtént, így az október elsejei rendelethirdetés is biztosítottá vált.

hvg.hu: Drágulni fog a távfűtés?

B.J.: A Magyar Energia Hivatal (MEH) a nyár folyamán minden érintett távhőtermelő és távhőszolgáltató esetében elvégezte az indokolt költségek felülvizsgálatát. Ennek alapján látható, hogy a jelenlegi, indokolatlan költségeket is tartalmazó tarifákat és árképleteket a továbbiakban nem hagyhatjuk változatlanul. Társadalmilag igazságosabbá kell tennünk a távhőszolgáltatás árképzését azért, hogy kikerüljenek belőle az indokolatlan elemek. Ezeket a tételeket részben éppen a tulajdonosok (a távhőszolgáltatók esetében az önkormányzatok - a szerk.) tetették bele a szolgáltatók árképzésébe. Tisztában vagyunk vele, hogy olyan közszolgálatinak tűnő szolgáltatások bújtatott támogatása is kikerülhet a rendszerből, amelyeket egyébként nemcsak az önkormányzati vezetők, hanem a lakosság egy része is fontosnak tart. (A MEH-vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy az önkormányzatok a távhőráakba bújtatva sok esetben a városi uszoda, temető és más, városi üzemű
szolgáltatások díjának egy részét is beépítették a távhődíjba. Bencsik az interjút követően azt is bejelentette, hogy október elsejétől nem fog emelkedni a lakosság, valamint ezen külön kezelt intézmények távhőjének ára - a szerk.)

hvg.hu: Úgy fogalmazott: "kikerülhet" a rendszerből. Ha annyira eltökélt a kormányzat, ahogy mondja, miért az óvatos megfogalmazás?

B.J: Tavasszal adatgyűjtéssel kezdődött a diagnóziskészítés. A MEH a termelők és a szolgáltatók által nyújtott információk és adatok alapján végezte el a vizsgálatait, és ezek alapján tett javaslatot a hatósági árak megállapítására is. Valóban igaz, hogy nem minden szolgáltató és termelő adott olyan adatokat, amelyekből nagy biztonsággal lehetett volna az új árat megállapítani. Jelen pillanatban az adatszolgáltatók tisztességére alapozottan hirdetünk majd árakat, de a rendelet hatályba lépését követően a MEH megkezdi a szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket is. A törvény és a rendelet nagyon szigorú előírásokat fogalmaz meg, és ezek alapján, ha szükséges, minden szándékos mulasztás szankcionálható. Akár a támogatások elvonásával is, ami nagyon kellemetlen helyzetbe hozhatja az érintett termelőt vagy szolgáltatót.

hvg.hu: Ezzel végső soron majd a fogyasztót is büntetik, hiszen végül ilyen esetben mégiscsak az ő radiátora lesz hideg.
B.J.: Azért, hogy ez ne történhessen meg, létrehoztunk egy 10-12 milliárd forintos intervenciós alapot, ami az ilyen helyzetek kezelését fogja szolgálni.

hvg.hu: Igazi hungarikum, hogy úgynevezett hőoldali elszámolás lesz, azaz nem az egyébként hőt is előállító villamosenergia-termelés kap támogatást, mint eddig, hanem valóban a megtermelt hőmennyiség után fizetnek. Ezzel a módszerrel sehol máshol nem dolgoznak. Miért nem járt utat választottak az újraszabályozáshoz? Mennyire kockázatos így, tapasztalatok híján váltani?

B.J.: Visszakérdezek: jó-e az, ha nem a tényleges mérési alapot vesszük elszámoláshoz? Mert itt a legfőbb probléma az, hogy a hőszolgáltatási mérések nem voltak pontosak. Ha a gáz-, a villamosenergia- és a vízfogyasztás is egzakt módon mérhető gáz-, áram- és vízmérővel, akkor miért ne lehetne ezt megtenni a távhőszolgáltatás területén is? A támogatást a hőszolgáltatáshoz adjuk, ezért elvárható, hogy a mérés is a tényleges hőfogyasztás alapján történjen. Az eddigi, lényegében villamosenergia-oldali megközelítésnek az lett az eredménye, hogy a termelői oldalon a rendszeroptimalizálás nem a hasznos hőtermelésre és hőleadásra volt kihegyezve, hanem a villamosenergia-termelésre, mert a szolgáltató a hő mellett termelt villamosenergia mennyisége után jutott plusz
bevételhez. Ez mostantól hivatalosan sem esik egybe a társadalmi érdekkel.

A teljes interjút itt érheti el.

(hvg.hu)