Az uniós Közlekedési Tanács első olvasatban tárgyalta a negyedik vasúti csomagról és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetéséről szóló jogszabály-tervezeteket 2013. március 11-én, Brüsszelben. Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár egyetértési nyilatkozatot írt alá a 6. sz. európai vasúti árufuvarozási folyosóban érintett öt tagállam szakminisztériumai közötti hivatalos együttműködés megindításáról. Közlemény.
A negyedik vasúti jogszabálycsomag részét képező, a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával foglalkozó irányelv tervezett módosítása elvonna egyes, a vasúti járművekhez, jelző- és biztosítóberendezésekhez kapcsolódó eljárási hatásköröket a nemzeti biztonsági hatóságoktól. Az Európai Bizottság elképzelése szerint az engedélyezési és tanúsítási feladatokat elsősorban az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) venné át. Az irányadó vitában elhangzott: más tagállamokhoz hasonlóan Magyarország is korainak és indokolatlannak tartja az ERA jogkörének jelentős bővítését. Több küldöttség is úgy vélekedett, hogy a kezdeményezés elfogadása a költségek növekedéséhez és az eljárási időtartamok hosszabbodásához vezethetne. A magyar álláspont szerint az előző, harmadik vasúti jogszabálycsomagban létrehozott kölcsönös auditálási és elfogadási eljárásokkal elindult folyamatok a megfelelő irányba mutatnak.
A Tanács megvitatta az alternatív üzemanyagok terjedésének ösztönzését szolgáló bizottsági közleményt és irányelv-tervezetet is. A dokumentumok a közlekedés kőolajfüggőségének mérséklése, a kiszámítható beruházási környezet megteremtése és a fogyasztók bizalmának erősítése érdekében hoznak létre hosszú távú szakpolitikai keretet, és részletes célokat rögzítenek a kiszolgáló infrastruktúra kiépítésében. Az eszmecserében Magyarország általánosságban egyetértett az alternatív üzemanyagok használatának előmozdítását szolgáló intézkedésekkel, ugyanakkor az előirányzott fejlesztések rugalmas kezelését és az ütemezés nemzeti hatáskörbe utalását tartotta szükségesnek. A tagállamok számára így biztosítható megfelelő mozgástér a saját helyzetükhöz és lehetőségeikhez igazodó célok meghatározására.
A visegrádi országok nevében Lengyelország fejtette ki a közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférésről szóló bizottsági tervekkel kapcsolatos álláspontot. Magyarország a V4 tájékoztatással összhangban úgy vélte, hogy a kabotázs liberalizációjáról szóló új jogalkotási javaslat előkészítésére a közösségi közúti szállítási piac helyzetéről szóló bizottsági jelentés megjelenése és alapos kiértékelése után lenne érdemes sort keríteni. Újabb szabályok elfogadása csak akkor lehet időszerű, ha a tervezett szabályozás érezhetően javítja a határon átmenő szolgáltatások helyzetét és kimutathatóan élénkíti a kabotázsforgalmat.
A szakminiszterek munkaebéden tekintették át a közúti közlekedés biztonságával összefüggő legjobb nemzeti gyakorlatokat. Schváb Zoltán a hazai szakpolitikai eredményeket bemutató hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács tavaly Magyarországnak ítélte oda ún. PIN-díjat a halálos közúti balesetek számának csökkentésében elért eredmény elismeréseként.
A spanyol, francia, olasz, szlovén és magyar szakterületi vezetők a tanácsülés alkalmából írták alá a 6. sz. európai vasúti árufuvarozási folyosó irányító testületét megalapító megállapodást. Az Almería/Madrid–Barcelona–Lyon–Torino–Trieszt–Ljubljana–Budapest–Záhony útvonalon haladó folyosó 2013 végén kezdheti meg működését. A teherkorridor létesítésére vonatkozó uniós előírások az adott műszaki paraméterek mellett kívánják minél magasabb szintre emelni a szolgáltatási színvonalat. A határokon átnyúló speciális menetvonalak más előnyök mellett nem vonhatóak vissza két hónapon belül, forgalmi akadály esetén a személyvonatokkal azonos prioritást kapnak, és egyetlen kapacitáselosztó központtól lehet igényelni őket. Magyarország korábban hasonló módon erősítette meg elkötelezettségét a 7. sz. (Orient) folyosó működtetése mellett.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
