Közös nyilatkozatot fogadtak el a Keleti Partnerségben résztvevő államok közlekedési miniszterei második találkozójukon 2013. október 9-én, Luxembourgban. A felek megállapodtak, hogy folytatják az együttműködést és a jogszabályok fokozatos közeledését az uniós joghoz minden közlekedési ágazatban. Közlemény.

A szakminisztériumi vezetők jóváhagyták a regionális közlekedési hálózatok térképét és a kiemelt infrastruktúrafejlesztési projekteket tartalmazó listát is.

A Keleti Partnerség az Európai Szomszédságpolitika részeként az Európai Unió és hat volt szovjet tagköztársaság (Azerbajdzsán, Belarusz Köztársaság, Georgia, Moldova, Örményország és Ukrajna) gazdasági és politikai kapcsolatainak élénkítését tűzte ki célul. A résztvevő államok közlekedési minisztereinek találkozóját első alkalommal 2011 októberében, Krakkóban tartották. Az akkor életre hívott, évente két-három alkalommal ülésező Közlekedési Panel kereteiben az Európai Unió tagállamai, a Bizottság és a partnerországok szakértői szinten egyeztetnek ágazati kérdésekben.

A második miniszteri találkozón jóváhagyják a Keleti Partnerség Közlekedési Hálózatait tartalmazó térképeket és projektlistákat. Az aláírók közös nyilatkozatukban megerősítették: azt javasolják az Európai Bizottságnak, hogy a térkép kerüljön bele a transzeurópai közlekedési hálózatról szóló TEN-T iránymutatásokba.

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár hozzászólásában hangsúlyozta: a Keleti Partnerség tagjai közül Magyarország a szomszédos Ukrajnával tartja fenn a legszorosabb együttműködést, de a közlekedési kapcsolatok a további országokkal is folyamatosan fejlődnek. A transzeurópai hálózat keleti irányú kiterjesztése kedvező hatással lesz az áru- és a személyforgalomra is.

A közelmúlt magyar hálózatfejlesztési eredményei közül az államtitkár az M3 autópálya Nyíregyháza-Őr szakaszának januári átadását emelte ki. A Vásárosnaményig tartó folytatás a tervek szerint a jövő év végéig megépül. Hozzátette: Budapestről idén nyártól két új keleti partnerségi főváros érhető el átszállás nélkül repülővel, miután az azerbajdzsáni Bakuval és a belorusz Minszkkel is létrejött a közvetlen légi összeköttetés.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály)