Óriási a tiltakozás az április 15-i átalakított menetrendek kapcsán
Mv: A Rájátszás stúdiójában tehát Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár, jó estét kívánok.
Völner Pál, államtitkár, NFM: Jó estét kívánok.
Mv: Államtitkár úr, óriási a tiltakozás nem csupán az utasok részéről, hanem polgármesterek, kormánypárti képviselők, a VEKE részéről, szakmai szervezetek részéről is az április 15-e óta, tehát néhány napja érvényben lévő összehangolt MÁV- illetve Volán-menetrendek kapcsán. Biztos, hogy ez egy megalapozott, átgondolt döntés volt?
Völner Pál: Én inkább azt mondanám, hogy nagy volt a tiltakozás 15-e előtt, azóta enyhült a hullám, tehát amióta látszik, hogy a menetrend milyen alternatívákat kínál, kisebb a feszültség, tehát előtte nagyobb volt a félelem, mint amekkora jogos lett volna. Csak néhány számadatot, hadd mondjak. A megszűnt vagy ritkított vasúti járatok helyén, gyakorlatilag ezernégyszáz buszjárat közlekedik naponta a kiesett harminc buszjárat helyén száznegyven vonat közlekedik naponta. Tehát van olyan közlekedési mód, amit biztosítani tudunk az ott élőknek.
Mv: És azt is tudják biztosítani, hogy például a munkahelyére mindenki eljut időben, mert értem azt én, hogy a vonat helyett van autóbusz, de például nem abban az időben, amikor a vonat járt és én például konkrét olyan esetekről tudok, ahol arra panaszkodnak az utasok, hogy elbocsátják őket a munkahelyükről, mert egyszerűen nem tudnak bejutni.
Völner Pál: Minden panaszos levelet kivizsgálunk.
Mv: Tehát akkor önök is kaptak ilyet?
Völner Pál: Természetesen, hát mi vagyunk az illetékesek ezeknek a kivizsgálásában és ennek a helyzetnek a javításában. Én azt hiszem, hogy ahol a legnagyobbak a feszültségek, ott mindig tudunk beállítani plusz buszjáratot, meg tudjuk oldani ezeket a problémákat, folyamatos az egyeztetés. Én azt hiszem, hogy jó néhány helyen már megszülettek azok a kompromisszumok, amelyek szükségesek voltak. Tény, hogy vannak olyan helyen tiltakozások, ha valaki adott esetben vonattal szeretett utazni és abban az időpontban nincs vonat, az nyilvánvaló, továbbra is azt mondja, hogy ő vonattal szeretne utazni és nem kíván átszállni buszra, de ha a nagy számokat nézzük, akkor gyakorlatilag ez a fajta tiltakozás elenyésző a változás nagyságához képest.
Mv: De ez viszont nem az utazóközönség mondja, hanem konkrétan a MÁV alkalmazottai, hogy nem volt bizonyos járatok kivonása esetében egyeztetés, tehát gyakorlatilag jól működő, kihasznált járatokat szüntettek meg, miközben a menetrendekben maradtak olyan járatok is, amelyen gyakorlatilag fogócskáznak az utasok, míg elérnek A-ból B-be.
Völner Pál: Minden ilyen észrevételnek örülök, mert mindig mondtam a MÁV-osoknak és az összes érintetteknek, hogy ha magán a kapacitáson belül úgy csereberélik a járatokat, ahogy akarják. Nekünk, mint minisztériumnak ez tökéletesen mindegy.
Mv: Az mit jelent, hogy csereberélhetik a járatokat?
Völner Pál: Tehát, hogyha egy kihasználatlan járatot kivesznek és beteszik oda, ahol szerintük utas van, ehhez nekünk csak egy pozitív bólintás kell, és ezt mit bármikor megtesszük, tehát nem a sajtónak kellene üzengetni, hanem jelezni kellene, hogy a 15 óra 32-es járat az szerintük fölösleges, és tegyük meg 11 óra 12 percre. Semmi akadálya nincsen.
Mv: Mert az imént úgy fogalmazott, hogy nagyok voltak itt a félelmek meg a tiltakozások az április 15-ével életbe lépő menetrend megismerése előtt. Viszont én mai hírekben olvasom azt, ma van ugye 19-e, hogy emiatt meggyengült az ön pozíciója egyes kormánypárti helyi vezetők tiltakozása miatt és ez akár az ön államtitkári székébe is kerülhet. Ön is olvasta ezeket a híreket?
Völner Pál: A mai napon nem olvastam, tehát természetesen már találkoztam magam is olyan felszólítással, hogy adott esetben mondjak le. Én azt hiszem, hogy azt kell vizsgálni, hogy a közlekedés egésze az hogyan alakul, az hogy az én pozíciómmal mi történik, vannak illetékesek, akik ezt el tudják dönteni. Hivatalosan semmiről nem tudok, tehát a sajtó pedig, én úgy látom, hogy nagyon széles spektrumon tálal híreket ahhoz, hogy hátha valamit valahol eltalál.
Mv: Az is távol áll a valóságtól, hogy elképzelhető, hogy nagyszámú Fidesz-szavazót veszíthet majd a nagyobbik kormánypárt ez által?
Völner Pál: Szerintem ez kizárt, mert mint említettem az utasforgalmi igényeknek megfelelő változások történtek és utasszámlálási adatok alapján születtek a döntések.
Mv: Na de hát azt látjuk, hogy vannak akik nehezen tudják ezt megmagyarázni a választópolgáraiknak, akik hozzájuk fordulnak. Kormánypárti polgármesterekről is beszélek.
Völner Pál: Ha van valós feszültség, nyilvánvaló, hogy a polgármestereknek ezt érzékelniük kell, de ha megnézzük, hogy mekkora a változások aránya, tehát itt beszélünk nyolc százalékos kapacitáscsökkentésről és az országban tudok két helyet ahol adott esetben feszültség maradt, akkor én azt hiszem, hogy nagyon jól oldottuk meg a feladatot, mert két helyen biztos, hogy tudjuk orvosolni a nehézségeket. Az összes helyen nem tudnánk, de a többi helyen nem volt ilyen feszültség.
Mv: Ezt már az adás előtt, illetve most az adásban is elmondta, hogy leveleket kap a véleményekről, a különböző panaszokról, hogyha fogalmazhatók így, elképzelhető, hogy ha valóban ilyen nagy lesz a továbbiakban is a tiltakozások száma akkor ezeket esetleg figyelembe veszik, értékelik és változni fog a menetrend vagy ez már egy kőbe vésett rendszer?
Völner Pál: Én még mindig azt kommunikálom, hogy ez egy rugalmas menetrend, tehát évente akár kétszer-háromszor is lehet változtatni, tehát pont azt szeretnénk elérni, hogy nem kőbe vésett menetrendek legyenek, ami tíz évekre szól és üres vonatok járnak vagy üres, kihasználatlan buszjáratok vannak, hanem mindig rugalmasan az utasforgalmi igényekhez alakuló járatok legyenek. Nem szabad elfelejteni, hogy minden magyar állampolgárnak évente huszonöt-harmincezer forintjába kerül az, hogy ez a közösségi közlekedés működjön. Ezeket a forintokat csak akkor szabad elkölteni, hogyha erre tényleg utasforgalmi igény van.
Mv: Fölmerült a vonatbérlet, buszbérletek kérdése, tehát az ami érvényes volt például az egyik járműre, ami most bizonyos szakaszokon megszűnik, esetleg a vonatot busszal pótolják és fordítva, akkor ezek a bérletek érvényesek lesznek, vagy itt mi a teendője az utasnak?
Völner Pál: Májustól bizonyos járatoknál megpróbáljuk bevezetni azt, hogy a buszbérleteket a vasúttársaság is fogadja el, de hangsúlyozom, ez azokon a szakaszokon lesz, ahol ezek a változások most történtek és adott esetben előfordulhat olyan, hogy a vasúti bérlettel haza tud délután jönni mondjuk iskolából a gyerek, de reggel nem tud elutazni, akkor vásároljanak buszbérletet adott esetben és akkor a busszal tud jönni-menni vagy éppen hogyha a vonatra tud felszállni, ugyanúgy érvényes lesz.
Mv: És az végérvényesen csak ezekre az úgynevezett kritikus településekre vagy körzetekre vonatkozik vagy tervezik, hogy ezt országossá teszik ezt a rendszert?
Völner Pál: Hát a rendszer akkor lesz tökéletes, ha az országosan átjárható rendszer lesz, de ahhoz olyan informatikai fejlesztés kell és olyan kártyarendszer, ami kicsit még távolabb van tőlünk, de ezek ilyen kezdeti lépések, hogy modellezni tudjuk ezeknek a működőképességét.
Mv: Tehát ez így májustól nem ez az egyetlen dolog, mármint az összehangolt menetrend, amin változtat a minisztérium, hanem a tervek szerint a közeljövőben átalakítják a MÁV-ot és a Volánt, itt gondolok a különböző vállalatokra, illetve rendezik a tarifarendszert is, bontsuk ketté a kérdést: hogyan változnak a MÁV, illetve a Volán vállalatok?
Völner Pál: Kezdjük onnan, hogy az egész rendszernek az átalakításáról beszélünk, ennek egy eleme volt ez a menetrendi kapacitás-módosítás. A következő lépés az a kedvezményeknek és a tarifáknak a rendezése. Tarifák azt tudom mondani, hogy az idei évben a bevételi szinten - tehát áremelkedésről nem beszélünk - átrendeződések azok természetesen várhatók, egy arányosabb rendszer kialakításában, a kedvezményrendszer átalakítása szintén a második félévnek a feladata.
Mv: Bocsásson meg, hogy a szavába vágok, igen, igen, de kérem, hogy álljunk meg itt egy szóra! A kedvezményrendszer átalakítása, lassan évek óta beszélgetünk erről, ugye, mikor ez téma lesz, akkor mindjárt jön a nyugdíjas bérletek, a tanuló bérletek, illetve a sokat vitatott, merthogy visszaélésekre okot adó családi kedvezmények. Lehet már pontosan tudni, hogy mi milyen arányban és hogyan változik?
Völner Pál: Néhány nagy jogszabály-csoport marad fent, gondolok itt akkor a 65 év fölötti nyugdíjasoknak az ingyenes utazására, a diákkedvezményekre, a hat év alatti gyerekek ingyenes utazására, mozgáskorlátozott kedvezményekre. Ami ezen kívüli kedvezmény, az vagy üzletpolitikai kedvezmény lesz vagy egy adott esetben a cégeknek, ágazatoknak az a lehetősége, hogy támogassák az utazóközönséget, amennyiben ezt valamilyen okból hasznosnak tartják.
Mv: MÁV, illetve Volán vállalatok átalakítása, hogy itt, itt funkció-átalakításokról van szó, tehát a MÁV esetében például a személyszállítás például a teherszállítástól elkülönül vagy hogy értsük ezt, hogy vállalati szinten változás lesz?
Völner Pál: Ez már megtörtént, mert az elődeink eladták a MÁV nyereséges teherszállítási üzletágát, tehát nem csak az 1300 kilométernyi vasútvonal bezárást tették meg, hanem ezt is elkövették, gyakorlatilag a megmaradó MÁV-on belül úgy gondolkodunk, hogy mi az a funkció, amire szüksége van az államnak, egyrészt fenn kell tartani a pályákat, a másik pedig, hogy a személyszállítást működtetni kell.
Mv: Tehát akkor ez a kettő különül, majd a pályafenntartás és személyszállítás.
Völner Pál: Ennek a két cégnek kell, el kell döntenie, hogy mire van szüksége ahhoz, hogy azt a két állami megrendelést el tudja látni. És utána, ami még van a harminc egynéhány MÁV cégnél, azok vagy megélnek piacon vagy ki kell, hogy derüljön, hogy adott esetben nem életképes vagy nincs rájuk szükség. De amint említettem - ezt mindig kihangsúlyoznám -, hogy első sorban a központra vonatkozó változást jelentené, hiszen kiderül, hogy mekkora központra van szükség a MÁV-nak ahhoz, hogy működni tudjon, és a legutóbbi információk szerint is nem tudnak visszaköltözni az Andrássy útra, mert nem férnek be, oda ahol mikor még 130 ezer ember dolgozott a MÁV-nál, bőven elfértek.
Mv: Akkor milyen hosszú távú tervről beszélgetünk most?
Völner Pál: Ez idei év szervezeti változásai közé tartozna, a Volán társaságokat illetően pedig optimálisabb méreteket szeretnénk kialakítani, tehát hat-nyolc Volán társaság maradna országosan, ami azt jelenti, hogy optimálisabb járműszámmal rendelkeznének, javítóbázissal, jobban össze tudnák hangolni a tevékenységeiket, a beszerzéseiket, tehát ebből is megtakarításokra számítunk.
Mv: Pontosan azt szeretném, hogyha ezzel folytatnánk, azt már elmondta legutóbb, mikor itt járt, hogy 12 milliárd forint megtakarításra számít a kormány a menetrend összehangolásával. De, ha itt most a Volán, illetve a MÁV vállalatok átalakítását is idevesszük, illetve a tarifa-rendszer átalakítását meg a kedvezmények átalakítását, akkor ezzel így együtt milyen megtakarítással számolnak?
Völner Pál: Összességében mi nem tudunk találni nagy összegeket, tehát ilyen tíz-tíz milliárd forintokat tudunk ezekből a lépésekből összehozni, és pont az a cél, hogy drasztikus és nagyon-nagy beavatkozások ne történjenek a rendszerben, a folyamatos működés biztosított legyen, és azok a lépések, amik itt az elmúlt két évtizedben elmaradtak, és sajnos ebbe a legutóbbi két év is beletartozik, hogy a vállalatvezetések nem voltak a feladat magaslatán, azt gyakorlatilag most orvosolnánk.
Mv: Februárban a Malév csődje után Ön itt a Rájátszásban úgy fogalmazott, hogy akár fél éven belül újra felállhat és elindulhat egy új nemzeti légitársaság, kikkel tárgyalnak az óta? Találtak-e már befektetőket? Hol tart ez az egész?
Völner Pál: Amint akkor is említettem, minden érdeklődővel tárgyalunk, a fél év még nem járt le, tehát végleges választ nem tudok adni erre a kérdésre.
Mv: Kik az érdeklődők, akikkel tárgyalnak?
Völner Pál: Azt hiszem, hogy mindaddig, amíg nem derül ki, hogy ki adott esetben, aki továbbviszi a céget, addig ezek az adatok nem publikusak.
Mv: Megerősíti azt a hírt - amit egyébként mi kaptunk -, hogy kínai háttérrel heteken belül elindulhat egy új nemzeti légitársaság, bizonyos posztokra, bizonyos feladatokra már most toborozzák a munkatársakat, ez igaz?
Völner Pál: Én ezzel a hírrel még nem találkoztam.
Mv: Most tőlünk hallja először?
Völner Pál: Ebben a formában igen.
Mv: Na, akkor legközelebb bízom benne, több információval rendelkezik erről, és egyetlen egy dolog a végére, amit mindig megkérdezek Öntől: mi lesz a holdinggal, ez még terv?
Völner Pál: A holdingnál, ahogy említettem a legutóbb is, ez a háromszáz milliárdos konszolidáció elmaradt, tehát mindaddig nincs szabad mozgástere a tulajdonos magyar államnak, hogy létrehozza, és akkor is, legutóbb említettem, hogy a, egy holding igazgatóság magán a nemzeti vagyonkezelőn belül működhet, de az a fajta holding elképzelés, ami, amit korábban másoknak is a sajátja volt, tehát, hogy létrehozunk egy nagy-nagy egységes nemzeti közlekedési társaságot, az hogy mondjam, muníció, anyagiak hiányában most nem lehetséges.
Mv: Államtitkár úr köszönöm, hogy elmondta mindezt!
Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget!
(Hír TV)