Magyarország biztosítja 2013-tól a koszovói magas légtér irányítását és ellenőrzését
m1 - Ma reggel - 2012.06.22 06:20
Mv: Még egy kicsit a levegőben maradunk. Egy igazán fiús téma jutott most Barnának, a magyar légtérirányítás Koszovó felett. Így van, nagyon szépen köszönöm, Évi! Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, jó reggelt kívánok! És Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója, szintén jó reggelt kívánok!
Hát, először is, hogy ez egy hatalmas elismerés, ugye a NATO részéről, hogy Magyarországot választotta, magyar légiirányítást választotta. Ugye a lényeg az, hogy Koszovóban több mint egy évtizede, a magas légtérben, ami azt hiszem, hogy kilencezer méter fölött jóval nincs polgári légi közlekedés, a NATO ezt szerette volna helyrehozni, egyébként miért nem volt?
Ilyen sokáig?
Völner Pál, államtitkár, NFM: Hát, nagyon egyszerű a dolog, miután katonai irányítás alatt volt a légtér, és korábban itt a balkáni háborúk miatt, illetve a koszovói helyzet miatt teljes egészében NATO fennhatóság alatt volt, egyébként a jövőben is az lesz, tehát a NATO egy kijelöléssel adja át a HungaroControlnak ezt a ...
Mv: Ezért kérdeztem, mert a NATO ez alatt is meggondolhatta volna magát, miért pont most, hogy hát 13 év eltelt, talán most..
Völner Pál: Talán most konszolidálódott annyira a helyzet, hogy majd talán ...
Mv: Jó, ez csak az én bugyuta kérdésem volt, de hát itt vagyunk, és megkérdezem. Nos, magyar légiirányítókat képeznek majd, ugye, év végén lesz egy ilyen szuper képzőközpont, ami talán Európában, hanem azt mondom, hogy a világon is igen-igen jól fog kinézni.
Már úgy értem, hogy hírnévben és technikai felszereltségben.
Szepessy Kornél, vezérigazgató, HungaroControl Zrt.: Igen, igyekszünk. Egy 13 milliárd forintos projekt keretében egy új légiforgalmi irányítóközpontot hozunk létre, ezt egyébként is megépítettük volna, e mellett párhuzamosan jött az a lehetőség, hogy a koszovói légiforgalmi irányításban is szerepet tud kapni Magyarország és a HungaroControl.
És akkor már ebből az új, modern irányítóközpontból fogjuk majd ellátni az irányítást.
Mv: És mi újat tudnak adni az amúgy is kiváló magyar légiirányítóknak?
Milyen új tudást?
Szepessy Kornél: Gyakorlatilag egyébként ugyanazt a tudást fogjuk adni, amit korábban is, csak ez egy egy helyen lévő, egységes tudásközpontba települ majd, a képzőközpontunk, a szimulációs központunk.
Mv: Mondjon egy példát, ami idáig nem volt oktatható, csak a technikai háttér hiánya miatt Magyarországon!
Szepessy Kornél: Hadd mondjak egy aktualitást, a katonai légiforgalmi irányító kollégák, akik a katonai repülőterek toronyirányításáért felelnek, ők eddig az Egyesült Államokban kapták a továbbképzésüket, ami évente szükséges, és ez mostantól, május eleje óta a HungaroControl toronyszimulátorában történik.
Mv: A toronyirányítás a le- és felszállás adott reptérre, ugye?
Szepessy Kornél: Gyakorlatilag ez a vége, tehát a repülőtéri mozgásokba illeszti bele a légi járműveket.
Mv: Államtitkár úr, az azért példa nélkül álló, hogy egy nem Magyarországgal határos ország légiirányítását fogjuk majd átvenni jövőre, ugye négy országgal határos, Montenegró, Szerbia, Macedónia és ugye Albánia, tehát mondjuk egy macedón légtérből Koszovón át majdan mondjuk Montenegró felé irányuló repülő macedón légiirányítástól átkérezkedik a magyarra, mi meg visszaadjuk a montenegróinak?
Völner Pál: Így fog történni a jövőben. Ennek a technikai feltételei adottak, nyilván, hogy a földi kiszolgáló radarokkal, az azokkal rendelkező szolgálatokkal a HungaroControlnak meg kell állapodnia, tehát a segédadatokat onnan fogjuk nyerni, de maga az irányítás, az Budapestről fog történni.
Mv: Magyar radarok meddig látnak el?
Szepessy Kornél: Magyar radarok dél felé Szerbiába éppen belátnak.
Mv: És akkor a kettő közötti különbséget, hogy hidaljuk át?
Szepessy Kornél: A kettő közötti különbséget pedig, ahogy államtitkár úr mondta, olyan radarokról fogunk adatokat vásárolni, amelyek a térséget látják, tehát tipikusan Koszovóban telepített radarok adatait szeretnénk megvenni, illetve bosnyák, szerb, albán, macedón, illetve bolgár radarok adatait szeretnénk megvenni.
Mv: Olvastam ilyet is benne, hogy azért lesz jó a NATO-nak, mert ott az ő radarjai, majd ő is beleszól, és ott belenézhet, ott belülről, van ennek valami alapja?
Völner Pál: A NATO így is, úgy is lát mindent. És ez független ettől a dologtól.
Mv: Amíg a műholdról az én szemüvegemet meg lehet nézni, itt nincs titok. Napi négy-ötszáz polgári repülőgép fog majd a koszovói magaslégtérben, 9600, most már engem annyira érdekel, hogy mennyi ez, kilencezer mennyi a ..?
Szepessy Kornél: 9600.
Mv: 9600, nem találom, de emlékeztem rá, mert, nem magamtól, utána néztem.
És akkor ez napi négy-ötszáz gép, az azt jelenti, hogy két-három percenként egy repülőgép, ez nagy forgalomnak számít?
Völner Pál: Hát, a magyarországi viszonyokhoz képest nem, ez körülbelül a tizede a magyarországi forgalomnak.
Mv: Na jó, de hát mondjuk a két ország .. inkább mondjuk, két terület, nem, foglaljunk állást, két terület között van azért különbség.
Költséghatékonyságban ez mit jelent, hogy nem kell kikerülni Koszovót? Hanem át lehet rajtuk repülni.
Völner Pál: Ez, vannak olyan légijáratok, ahol akár tíz százalékos üzemanyag-megtakarítást is jelenthet, rövidebb a repülési idő, tehát mindenképpen örül a polgári légiközlekedés annak, hogy felszabadul a légtér.
Mv: Az, hogyha a magyarok jól vizsgáznak, mert miért ne vizsgáznának jól, hát azért kaptuk ezt a megbízást, mert a magyar légiirányítók kitűnőek, elképzelhető, hogy más, hasonló feladatot is kapunk, mondjuk Európán kívül?
Szepessy Kornél: Valószínű, hogy azért is ilyen nagy a szakma és az egész világ érdeklődése ez iránt a megbízás iránt, mert úttörő jellegű, és talán ezzel megnyitunk egy olyan paradigmát, ami eddig ezt szinte kizárta.
Nem titkolt cél egyébként, hogy bebizonyítsuk azt is, hogy Magyarország és a HungaroControl képes nem szomszédos állam területén, ügyesen, hatékonyan elvégezni azt a feladatot, amit a saját területén szeretnénk, ha kapnánk megbízásokat.
Mv: Egyébként így utolsó kérdésben hadd tegyem már fel, föl is teszem, hogy azért voltak más jelentkezők is, úgy is tudom, olyan is volt, aki visszalépett?
Völner Pál: Hát nyilvánvaló, hogy más aspiránsok is jelentkeztek, Magyarországnak talán az volt az előnye ebben az esetben, hogy egyrészt magas műszaki színvonal adott, ezt mi is tudjuk garantálni ebben az esetben, másik pedig, hogy a térség államaival nagyon jó a kapcsolatunk.
Ugyan a NATO önhatalmúlag kijelölheti, hogy mely szolgáltató fogja végezni ezt a tevékenységet, de nyilván az is szerepet játszott, hogy ne legyen feszültség ebből a térségben.
Mv: Egy dátumot, mikor indul ez a magyar feladat?
Szepessy Kornél: Mai terveink szerint 2013. második negyedévében indítjuk, de miután rengeteg feltételtől és tényezőtől függ, többek között meg kell állapodnunk az összes szolgáltatóval, akinek adata van, ezért ezektől mind-mind-mind függ a végső indulási dátum.
Mv: Államtitkár úr, vezérigazgató úr, igen köszönöm, hogy itt voltak ma reggel!
(MTV)
