Megkezdődött a Pilisvörösvár-Piliscsaba-Esztergom vasútvonal felújítása
ECHO TV - Napi Aktuális - 2012.05.17 19:55

Mv: Húszmilliárd forint értékű vasútvonal-rekonstrukció kezdődött meg, első lépésben a Pilisvörösvár-Piliscsaba és a Piliscsaba-Esztergom vonal újul meg. Riporter: Mintegy húszmilliárd forintos beruházásként megkezdődött a Pilisvörösvár-Esztergom vasútvonal felújítása.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a piliscsabai projektindító rendezvényen hangsúlyozta, a kormány elkötelezett a közlekedési fejlesztések mellett.
A vasútvonal felújításával egy időben megújulnak a kapcsolódó létesítmények is, köztük az állomások, a peronok. A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatása szerint a munkálatok Piliscsaba és Esztergom között jövő év közepére, Pilisvörösvár és Piliscsaba között jövő év végére készülnek el.

Mv: A Napi Aktuális vendége ezúttal Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, jó estét kívánok.

Völner Pál, államtitkár, NFM: Jó estét kívánok.

Mv: Annyit tudhatunk a mai hírekből, hogy húszmilliárd forint étékű vasútvonal-rekonstrukció az, ami megkezdődött, ennek a folytatása következik majd többszáz millió forint értékben. Viszont ami egyelőre biztos, hogy most a Pilisvörösvár-Piliscsaba illetve Piliscsaba-Esztergom vasútvonal fejlesztése kezdődött meg.
Miért pont ezzel kezdtek?

Völner Pál: Kétfajta fejlesztési vonulat dominál a vasúti fejlesztéseknél: az egyik az úgynevezett transzeurópai hálózathoz tartozó vasútvonalaknak a fejlesztése, a másik pedig az elővárosi közlekedésnek a fejlesztése.
Az esztergom-budapesti vasútvonal az elővárosi vonalba tartozik és Budapestre vasúttal utazóknak mintegy 15%-át szállítja naponta a fővárosba, tehát egy kiemelt fontosságú vonal és ezért született a döntés, hogy ez a vonal kerül felújításra.

Mv: Rengetegen használják, tehát akkor minden bizonnyal előnyös lesz azok számára, akik használják, hogyha megvalósul a fejlesztés. Pontosan milyen előnyökkel kell számolni majd?

Völner Pál: Jelenleg ez a vasútvonal nagyon sok lassújellel lassított, hogy úgy mondjam.
A Desiro vonatok, amelyek közlekednek rajta, ezek megfelelő minőségűek, csak nem tudja hozni a pálya azokat a gyorsasági mutatókat, amelyeket elvárnánk tőlük.
Azonkívül olyan problémák vannak vele, hogy nincsen megfelelő parkoló kialakítva az állomásoknál, tehát a helyieknek nagyon nehéz átszállni vagy egy-két településsel messzebbről érkezőknek a vasútra.

Mv: Ezek lesznek az úgynevezett P+R parkolók.

Völner Pál: P+R parkolók, igen, tehát több mint nyolcszáz parkolóhely kerül kialakításra 11 állomáson.
Fedett peronokat fogunk kialakítani, tehát az utasoknak a komfortérzete remélhetőleg emelkedni fog.

Mv: És akkor a menetidő is rövidülni fog, ha minden igaz.

Völner Pál: A menetidő az egy ilyen 12 és 20 perc közötti időtartamban rövidülni fog, nyilván ez a járatsűrűségtől, forgalmi helyzettől függően alakul majd.

Mv: Hogyha a fejlesztések anyagi hátterét nézzük, akkor azt tudhatjuk, hogy ez a mostani fejlesztés ugye az Új Széchenyi Terv forrásaiból valósul meg.
A többi, amit említettünk már ugye a beszélgetés elején, az hazai forrás vagy esetleg van hozzá uniós segítség is?

Völner Pál: Az Új Széchenyi Terv forrásába összefogtuk az összes fejlesztési forrást, de hangsúlyoznám, hogy amikor uniós fejlesztési forrásokról beszélünk, akkor is mindig kell a hazai önerő, és ezt a költségvetés minden esetben biztosítja, így az Új Széchenyi Terv esetében is.

Mv: Ma a sajtótájékoztató kapcsán Ön egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy Önt idézzem, hogy a Nemzeti Közlekedési Stratégiával párhuzamosan, illetve azonos ütemezésben készül az országos vasútfejlesztési koncepció is.
Ez mit fog tartalmazni?

Völner Pál: Az országos vasútfejlesztési koncepció, amint említettem ezt a két fő pillért, tehát a transzeurópai hálózatoknak való megfelelést és az elővárosi közlekedés javítását, és emelett azok az elemek, amelyek eddig nem voltak reflektorfényben - mi legyen a szárnyvonalakkal, a regionális közlekedéssel - mindezeket az elemeket is sorra veszi.
Ütemezetten állítja be a fejlesztéseket és egy egységes fejlesztés mentén, nem pedig ad hoc jelleggel egy-egy fejlesztésről ugrálva a másikra és nem rendszerben gondolkodva történnek meg a forrásoknak az elköltése.

Mv: Hogyha az egységes fejlesztéseket említjük: ugye én itt néztem a számadatokat, ugye azt olvashattuk a hírekben, hogy jelenleg egy 500 milliárd forintos beruházás folyik illetve kezdődik el 2013 végéig és ez majd folytatódik is.
Ugye most említette, hogy az elővárosi vonalakon van a hangsúly, a jövőben mik fognak megvalósulni? Van esetleg már olyan, ami már tervben van, elfogadták, de még nem kezdődött el?

Völner Pál: Az eddig eltelt években mintegy százmilliárd forintnyi forrás került elköltésre a vasúti felújításoknál, ebből 120 kilométernyi hálózat újult meg. Jelenleg a folyamatban levő beruházások értéke és a '13 végéig rendelkezésre állású forrásoknak az értéke 500 milliárd forint.
Ebből részben a transzeurópai hálózatok fejlesztése zajlik, tehát a Szajol-Püspökladány közötti fejlesztést említhetném ezek között, vagy éppen a Székesfehérvár-Budapest közöttit, ami egyben kettős, mert egyben a transzeurópai hálózatnak is a része és elővárosi vasútként is funkcionál.
Ezeknek a költségigénye nyilván jóval magasabb, mivel ez duplavágány, megfelelő teherbírásra, szerelvényhosszra, tehát teherforgalomra is alkalmassá kell kiépíteni, ezért vannak eltérő összegek kilométerhez viszonyítva a különböző fejlesztéseknél.

Mv: És ha már vasútnál illetve vonatjáratoknál tartunk, akkor adódik a kérdés, amit nem kerülhetünk meg: ugye április közepén lépett életbe az új menetrend, ugye jelentős ritkítások voltak, jelentős tiltakozások voltak.
Azóta át tudtak állni a rendszerre? Mi a visszajelzés?

Völner Pál: Összességében egy sikeres átállás volt, tehát ez a kapacitáscsökkentés, ami bekövetkezett éppen a párhuzamosságok fennálása miatt nem okozott akkora fennakadást, tehát a buszos járatok nagyrészt ki tudták váltani a feszültségeket, amelyek keletkeztek.
Én úgy érzem, hogy inkább előtte volt nagy a tiltakozás, amióta működik az új menetrend, azóta kisebb, bár nyilván, hogy akiknek problémát okoz, azok ugyanúgy sérelmesnek tartják.
Ezért folyamatosan a beérkező igényeket összesítjük és megpróbáljuk az új menetrendalkotásnál figyelembe venni, hogy hogyan tudjuk a legtöbb sérelmet orvosolni.

Mv: Hogyha már az igényeknél tartunk: szó volt arról, hogy ahol a járatritkítás megvalósult, ott ugyanazt a bérletet lehet majd használni a vonatra illetve a buszjáratokra is. Ez már megvalósult vagy ez még csak egy koncepció?

Völner Pál: 21 járatnál a buszbérletet a vasúti társaság is elfogadja, tehát csak egyféle bérletet kell azoknak váltani, akiknek a menetrend miatt esetleg úgy adódik, hogy reggel kedvezőbb elutazniuk vasúttal, délután pedig visszautazni busszal vagy fordítva.
Tehát ezeket a lehetőségeket biztosítjuk már most, az egységes jegy- és bérletrendszer bevezetése előtt is.

Mv: És beszélgetésünk végéhez érkeztünk, már csak egyetlenegy kérdésre maradt idő. Azt olvashattuk áprilisban az újságokban, a különböző médiaforrásokban, hogy ettől az átalakítástól a kormány idén mintegy nyolcmilliárd forintos megtakarítást remél, jövőre pedig 12 milliárdot.
Ebből mi fog megvalósulni?

Völner Pál: Hát gyakorlatilag ez megvalósul, hiszen a cégekkel kötött közszolgáltatási szerződésekben ezek az összegek már nem szerepelnek az idei évben, a jövő évben ennek egy 12 milliárdos kihatása lehet.
És azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem egy öncélú és egyszeri változtatás volt, hiszen ezzel párhuzamosan a kedvezmények felülvizsgálata, a cégek átalakítása, a tarifarendszer átalakítása - tehát egy átfogó program mentén haladunk.

Mv: Völner Pál, köszönöm, hogy itt volt.

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.

(Echo TV)