Az e-útdíj bevezetését tervezi a kormány

Mv: 150 milliárd, ennyit vár évente a kormány az e-útdíj bevezetésétől. A hazai fuvarozók kompenzációs szeretnének. Vendégünk Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár. Valóban megszakadtak a tárgyalások a fuvarozókkal?

Völner Pál, államtitkár, NFM: Én nem fogalmaznék így, hogy megszakadtak, tény hogy korábban folytattunk tárgyalásokat ennek az útdíjnak a bevezetéséről a magyar fuvarozók igényeiről, most egy új stádiumba lépett a történet, hiszen megszületett a kormányhatározat, amely tartalmaz már számokat, tartalmaz elvárásokat, megnevezi a minisztériumi felelősöket. Most kell felvennünk belük újból a kapcsolatot, hogy a már megszabott keretek között hogy tudunk tovább haladni. 

Mv: Mi az ami belefér az engedélybe, milyen kompenzációt tud elfogadni a kormány? 

Völner Pál: Hogy a kormány mit tud elfogadni, azt egy ágazati államtitkár nem tudja megfogalmazni és nagyon fontos a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a szerepe, hiszen a korábbi tárgyalásokat is az ő bevonásukkal folytattuk.  Én inkább azt tudom megemlíteni, hogy a fuvarozóknak milyen igényeik vannak és nyilván ezeken a kereteken belül fog megszületni a megállapodás.  Ezeknek a lényeges elemei például, hogy a nyugat-európai példákhoz hasonlóan azt a fajta kedvezményrendszert ahol bizonyos fuvarkörökben mozgók megkaphassák, ez mintegy 13 %-nyi kedvezményt jelenthet, például reggel, akik a kenyeret széthordják a boltokba, tehát közszolgáltatást végeznek. Ezek a kedvezmények nyugat-európai minták mentén valósulhatnának meg. Tehát egy nagyon széles spektrumú listát nyújtottak be, nyilván nem azzal a szándékkal, hogy mindet azonnal teljesítse a kormány, hanem hogy legyen egy olyan paletta, amelyről lehet tényleg alkudozni. Szerintem nagyon jól képviselik a saját ágazatuk érdekeit, ugy mi is ebben az ágazatban dolgozunk, de pénzügyi szükségleteket megy szigorokat is figyelembe kell vennünk, szerintem majd valami egészséges kompromisszum fog születni a végén. 

Mv: Ugye a második Széll Kálmán terv 150 milliárdot vár ettől.  Na most, ezt milyen arányban fizetik majd a külföldi fuvarozók és milyen arányban a belföldiek? 

Völner Pál: A mostani utolsó határozatnak megfelelő pontos számítások még nem készültek el, hiszen itt most egy nagy kiterjesztett hálózatról van szó viszonylag magas díjfizetési szintről való indulás mellett.  A korábbi számításokat ismerve pontosan amelyek a gyorsforgalmi utakra vonatkozó díjkiszabással számoltak, ahol főleg a tranzit utak lettek volna érintettek, ott a teherfuvarozóknál mintegy 70 %-át a külföldiek fizették volna.  Most nyilván ők ugyanannyit fognak befizetni a jelenlegi rendszerbe, így a százalékos eltolódás valószínű, hiszen a nem tranzit útvonalakon inkább a magyar fuvarozók közlekednek, tehát markáns eltérést én nem várok, tehát legalább 50 %-ban továbbra is a külföldiek, mivel ők teszik meg a leghosszabb távolságot az országon belül, ők fognak hozzájárulni ilyen arányban a díjfizetéshez.

Mv: És milyen nagyságrendű lesz ez az útdíj kilométerenként? 

Völner Pál: A korábbi számítás szerint, amikor alacsonyabb díjszinten számoltuk, akkor mintegy 40 forintos kilométerdíj volt prognosztizálva szakértői szinten. A mostaninál a legmagasabb díjkategóriába, tehát ezek a többtengelyes kamionok, ahol 11 és fél tonna tengelyterhelésnek megfelelő utakat kell kiépíteni a részükre, ott akár 70-80 forintot is elérheti, az alsóbbrendű utakon természetesen ennél kevesebbre jön ki, ott mintegy kétharmada a díjterhelés, és hát az alacsonyabb kategóriákban mintegy fele a legmagasabb kategóriának az az összeg, amit a teherautóknak fizetniük kell.  Van az úgynevezett eurovignet irányadó, amely nagyon szigorúan szabályozza, hogy a teherforgalomban milyen díjfizetési kategóriákat lehet felállítani és ezen belül most ez megegyezne a nyugat-európai díjkategóriákkal a most bevezetendő összeg. Indulásnál gondoltunk kedvteremtés jelleggel, hogy talán alacsonyabb szintről induljunk, de olyan külső elvárásoknak kell megfelelnünk, akár az IMF, vagy az Európai Unióval folytatott tárgyalások kapcsán, amelyek nem teszik lehetővé ezt a fokozatos bevezetést, tehát hogy úgy mondjam, nyugat-európai díjszinten indulunk. állam adósságot és azokat a szorító szükségleteket, amelyek felülírják adott esetben az ágazat szakmai elképzeléseit.

Mv: A bevétel egy részét vissza kell forgatni, nem?  Versenyképesebbé kellene tenni ezt az ágazatot, erre van mód és lehetőség? 

Völner Pál: Van egy jó hírem, a teljes bevételt az ágazat céljaira kell fordítani.  Van ennek persze egy negatív oldala is hiszen a, mai szinten a Magyarországon mintegy 170-180 milliárd forintnyi összeg fordítódik a közutakra, illetve a gyorsforgalmi utakra.  Ebből viszont százmilliárd az 5-ös és a 6-os autópályáknak a rendelkezésre állási díja, melyet teljes egészében a magyar költségvetés áll.  A fennmaradó rész az, ami szintén mintegy nettó 61 milliárd forintnyi összeg, ami matricadíjakból jön be, ebből kell finanszíroznunk a fennmaradó 31 ezer kilométernyi úthálózatot.  Ebben az új bevételi struktúrában tudjuk majd azt elérni, hogy a rendelkezésre állási díjat is az ágazat tudja kitermelni és több forrást, mint a meglévő közutak állapotának a javítására. 

Mv: Tartható lesz ez az egy éves határidő, mert piaci körökben azt mondják, hogy beszerzés, a közbeszerzés, plusz a megépítés az lehet, hogy belefér egy évbe, de mi van, hogy ha a vesztesek megtámadják a közbeszerzési eljárást? 
Völner Pál: Próbálunk minden határidőt felgyorsítani, tehát olyan közbeszerzési eljárási formát találni, ami felgyorsítja, én remélem, hogy lesz is megtámadása ezeknek a dolgoknak az illetékes hatóságok akkor lehetőleg rövidebb időn belül meghozzák a döntéseiket. És ami engem optimizmussal tölt el, hogy nem rég például Lengyelországba építettek ilyen rendszert, Szlovákiában is egy pár éve vezették be, tehát nagyon jó referenciákkal, tapasztalatokkal rendelkezik több cég is a piacon, szakértők is tanulmányozták ezeket a modelleket is, a Brüsszeli eljárásrendeknek meg tudtak felelni ezek a beruházások, tehát csak a sikeres mintákat kell követnünk.  Én optimista vagyok a határidőt illetően. 

Mv: Igaz a hír, hogy lehet hogy kínai cégek is szerepet kapnak a megépítésben?

Völner Pál: Biztosan vannak ilyen ambícióik Unión kívüli cégeknek is, én kockázatosnak tartanám, mivel az inter operativitást, tehát hogy a megfelelőség a külföldi rendszerek átjárhatósága felé teljesen új piaci szereplővel az nehezen lenne keresztül vihető.  Én azt gondolom, hogy a kínai cégeknek számtalan lehetőségük van Magyarországon ahol nem ütköznek ilyen uniós falakba.  Ugyanakkor a kormánynak meg nem kell kockázatot vállalnia, hogy adott esetben mi a csúszást kell, hogy szenvedjen a beruházás.  Én nem tartom valószínűnek, hogy ez az a beruházás ahol a leghatékonyabban tudnánk együttműködni. 

Mv: Hol tart a Malév felszámolása és létrejöhet-e az új magyar légitársaság? 

Völner Pál: Hát a felszámolás az folyamatosan tartja a kapcsolatot a minisztérium illetékes államtitkárságával, szerintem rendezetten zajlanak a folyamatok, hiszen a meglévő két leánycég, a javító cég, és a földi kiszolgáló cégnek a jövőjéről is gondoskodott a kormányzat.  Tehát hogy független a felszámolási folyamattól, a működőképességük az biztosított legyen, a többi pedig a klasszikus felszámolás szabályai szerint zajlik, én remélem, hogy nagyobb feszültségek nélkül ér majd véget a történet.  Ami az új Malévnek a megalakítását illeti, talán ez a legégetőbb és ma a legnagyobb problémánk, hiszen az elején is kijelentettük, hogy ők komoly szakmai és megfelelő gazdasági háttérrel rendelkező befektetőt keresünk.  Természetesen több potenciális befektetővel jelenleg is folynak a tárgyalások, de ez a fajta hirtelen újraindulás, ami optimális lehetett volna akár a repülőtér, akár a közlekedési ágazat szempontjából ez most egy kicsit kitolódni látszik.  Én remélem, hogy ez annak is a jele, hogy jól átkívánják gondolni a dolgot, megalapozott döntéseket, megalapozott üzleti modell mentén kívánnak alkalmazni az érintettek, és én bízom benne, hogy ha ezek a számítások megtörténtek, akkor egy Budapest székhelyű légitársaság el tud majd indulni. 

Mv: Mikor? 

Völner Pál: Miután nem állami beruházásról van szó, hanem magán befektetői pénzeket szeretnénk vonzani, erre nem tudunk felelős ígéretet tenni, hiszen mindenki maga rendelkezik a saját pénzével és mikor dönt úgy, hogy egy üzletet elindít, ez tényleg a befektetőnek a döntésétől függ. 

Mv: Köszönöm a beszélgetést. 

Völner Pál: Én is köszönöm a lehetőséget.

(Hír TV)