Tervbe vette a magyar kormány a jelenleg érvényben lévő rendszámok átalakítását

Ezelőtt azonban egy még izgalmasabb témát szeretnék körbejárni vendégemmel Völner Pállal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárával. Jó napot kívánok.

Völner Pál, államtitkár, NFM: Jó napot kívánok.

Mv: Nevezetesen a rendszám-ügyet. Talán önök is hallották kedves hallgatók az elmúlt egy hétben, tíz napban nagyon sok sajtótermék foglalkozott azzal, hogy tervbe vette a magyar kormány a jelenleg érvényben lévő rendszámok átalakítását, illetve új rendszámok kiadását. Ezek a rendszámok 1990-ben látták meg a napvilágot, ugye azóta egyszer volt egy újítás, hiszen az unióba lépés után rá kellett helyezni az uniós csillagot, de gyakorlatilag az elmúlt 21 évet viselik magukon. Kérdés az, hogy most miért került terítékre a rendszámok felülvizsgálata és új rendszámok kiadása?

Völner Pál: A korábbi rendszámcserénél is egy alternatíva volt, hogy már akkor megyei szinten kerüljenek megjelölésre ezek a rendszámtáblák, akkor valamiért nem ez a formátum jött be, hanem a jelenlegi jelölési mód, most ismét felmerült a Belügyminisztérium részéről szintén az akkori szempontok alapján, hogy felismerhető legyen, hogy egy-egy jármű hova tartozik. Elsősorban az úgynevezett utazó bűnözők felismerésénél merül fel az a kérdés, hogy megjegyzi egy adott esetben egy-egy tanú, hogy egy idegen rendszámot látott akkor éjszaka vagy sötétben vagy éppen egy kistelepülésen vagy éppen olyan nappali órában, amikor nem szokásos ott közlekedni és talán így jobban emlékeznek rá, hamarabb kiszűrhetik az idegeneket, de emellett gondolhatunk olyanra is, hogy adott esetben szmogriadó idején, hogy kik jöhetnek be egy adott településre, netán a dugódíjjal kapcsolatos kérdéskörök kialakításánál is szerepet játszhat, tehát számtalan olyan gyakorlati oka van, ami miatt ismét felmerült ennek a kérdésnek a rendezése.

Mv: Érdekes egyébként, hogy az első reakciók, pontosabban ellenreakciók politikaiak voltak. Ezen ma nem lepődik meg az ember és miután ez a műsor nem politikai, így nem nagyon szeretnék a részletekkel foglalkozni, de egyet azért meg kell említenem, hogy éppen a legutóbbi, egy mai ... kérdés azt olvastam az egyik politikai párttól, hogy olyan kifogásokat, hogy először is az, általában a három szám, három betűkombinációt hamarabb megjegyzik az emberek, tehát a rendőröket jobban tudják és biztonságosabban tájékoztatni, hogy ha valami történik. Aztán azt is felhozzák ellenérvként, hogy a területjelzésnek ott van értelme, ahol nincs országos autónyilvántartás, márpedig Magyarországon ez sok pénzből, de korábban megoldódott, tehát ezzel sem kellene bajlódnunk. Aztán még sok egyéb dolgot is felhoztak, például a 12 milliárdos költséget, amit ugye majd ráterhel a kormány az autósokra, én azt gondolom, hogy ilyen alapon nem lenne szabad még levegőt sem vennünk, hiszen minden pénzbe kerül, és nem újíthatjuk meg esetleg egy-egy területet.

Völner Pál: Akkor a 12 milliárdos költséggel kezdeném, hiszen ez jelent meg az első sajtóhírben is, ebből lett az a nagy felháborodás, valóban, ha egy lépcsőben azonnal mindenkinek le kellene cserélni a rendszámát, akkor lehetséges, hogy felmerülne egy ekkora költség. De ha figyelembe vesszük, hogy az előterjesztésnél, amit előzetesen egyeztettünk egy felmenő rendszerű bevezetés merült föl, amelyben először az új gépjárművek kapnák meg ezeket a rendszámokat és a műszaki vizsga során kerülnének lecserélésre folyamatosan a rendszámok, akkor láthatjuk, hogy itt egy több évre akár négy évre elhúzódó folyamatról beszélünk, ilyet egyszer már átéltünk éppen húsz évvel ezelőtt, akkor is minden zökkenő nélkül, társadalmi zúgolódás nélkül ez keresztül ment, talán kicsit érzékenyebbek lettünk vagy a sajtó lett egy kicsit talán szenzációra éhesebb, az okozta ezt a kezdeti... nem nevezném felháborodásnak, de mindenképpen a közérdeklődésre egy ilyen szenzációval lehet, én azt hiszem, hogy elsősorban felhívni a figyelmet és maga a bevezetésnek a folyamat szerintem semmilyen zökkenőt nem fog okozni.

Mv: Egyébként, amit mond, az azért is érdekes, mert bizony az elmúlt 21 évben nagyon sok változás történt a járműokmányok terén is, hiszen megjelent például a bankkártyára emlékeztető vezetői igazolvány, ugye az útleveleinket is lecserélték, a személyi igazolványt is lecserélték és soha nem volt felháborodás, igaz, hogy hozzá kell tennem, hogy akkor mindig éppen más kormányok voltak pozícióban és a sajtó is egészen másképp állt a dolgokhoz.

Völner Pál: Én azt hiszem, hogy a sajtó ma mindenképpen érzékenyebb, tehát az elmúlt néhány évre vigasz, tehát nem akarnám ennyire politikai síkra terelni ezt a szakmai kérdést, de a kérdésnek volt egy másik része, hogy mennyivel könnyebben megjegyezhető a mostani szám-, betűkombináció, arra koncentrálunk valóban, de az hogy én egy zágrábi kocsit láttam, vagy adott esetben egy komáromi-komárnói kocsit, hogy ha éppen a szlovák oldalról jött át vagy dunaszerdahelyi, megjegyzem automatikusan a betűkombinációt, utána nem. De ez már egy nagyon nagy fogódzó, annál a szempontrendszernél, amit a belügyminisztérium felvázolt, egy tanú esetén.

Mv: Azt gondolom egyébként, hogyha megnézzük a környező országok rendszámait, a magyar rendszám messze kilóg a sorból.  Hiszen valamennyi országban utalás történik a származás helyére, tehát a lakhelyre, minden országban és egy-két kivételtől eltekintve, pedig a nemzeti címert vagy az adott tartomány címert is tartalmazzák ezek a rendszámok.  Ebből a szempontból szintén kilógunk a sorból.

Völner Pál: Én azt hiszem, hogyha járási szinten ugye ... és egyéb rendszám besorolásoknál, hogyha beszélünk tőlünk nyugatabbra, ott is látszik, hogy egyfajta lokálpatriotizmus is megjelenik itt akár a címereknek a tekintetében a rendszámnál.  Én hallottam olyan hangokat is, hogy valakinek ez sérthetné a személyiségi jogait.  Hát egy-egy járásba harmincezertől százezer emberig bármekkora létszámú lakosság előfordul, ebből szerintem valakinek magának a személyes jogaira következtetni, ez egy eltúlzott félelem a véleményem szerint.

Mv: Hát ez egy igen, ezt megszoktuk ezeket az eltúlzott véleményeket, ezeknek a jó része nem is helyt álló és egy-két ember fejéből pattan ki. De én mindenképpen azt gondolom, hogy azzal nem kellene foglalkozni, ami szintén egy friss támadás, hogy ezzel gyakorlatilag, ezzel a rendszámcserével egyetlen egy ember vagy egyetlen egy cég fog jól járni, aki legyártja.  Hiszen hogyha mindent jogszabály szerint történik, és úgy van meghirdetve egy tender, és elemészthető módon akkor valakinek mindenképpen gyártania kell, ahogy az útlevelet is gyártja egy bizonyos cég, vagy éppen az egyéb okmányokat is, biztonsági okmányokat.

Völner Pál: Most is gyártja egy cég nyilvánvalóan a rendszámokat, nyilván ha egy új rendszer kerül bevezetésre, közbeszerzés kerül kiírásra.  Volt egy olyan félelem is, hogy ez egy azonnal dolog lesz és mindenkire kiterjedő.  Egyszerűen a technikai átfutási idők, a döntéshozatali szinteknek az elérése a végleges döntés kimondása, a közbeszerzés kiírása, a pályázatoknak a lefolytatása, mind-mind olyan időigényes folyamat, hogy a véleményem szerint ez 2012 végén, 2013 elején lehet leghamarabb elkezdeni ennek a felmenő rendszernek a bevezetését.

Mv: Ezek szerint ez már eldőlt, hogy lesz?

Völner Pál: Nem.

Mv: Nem, jó az is biztos, hogy nem egészen a rendszám gyártása és megvásárlása kerül majd nagy költségbe számunkra, autóvezetők számára, hanem az egyéb okmányokon való átvezetés.  Ennek van-e már valami fajta technológiája, ütemterve és költségvetése?

Völner Pál: Ha a mostani adatokat vesszük alapul akkor a rendszámtábla csere adott esetben 8500 forintos költség, egy okmánycsere, ami hozzá kapcsolódik a forgalmi engedély, az hatezer forint költséggel jár, tehát ezek a költségszintek önmagától attól, hogy egy más betűkombináció jelenik meg egy táblán nem hiszem, hogy változnának azonnal.

Mv: A rendszámfelismerő rendszereket gondolom, egy gombnyomással be lehet állítani,  vagy át lehet állítani, viszont ugye szintén .. névként hangzik el, hogy a betű méretét kell kisebbre venni, hogyha plusz két karakterrel kell növelni a számsort.

Völner Pál: Én ezt egy olyan szakmai kérdésnek tekinteném, amit nem államtitkárként akarnék eldönteni, tehát remélem, hogy a szakma itt megfelelő konszenzusra jut, nyugati példák vannak, környező országokba van rá gyakorlat, ha ők boldogulnak ezzel a kérdéssel, akkor nyilván a mi szakértőink sem gyengébbek.

Mv: Egyébként megkérdezték a szakmai érdekvédelmi szervezeteket vagy érdekképviseleti szervezeteket erről, és mi a véleményük?

Völner Pál: Mondom ez egy belügyminisztériumi kezdeményezés volt, de Magyarországon a jogszabályalkotásnak a rendje és minden más előírja a társadalmi vitát, a társadalmi szervezetek bevonását, tehát ha lesz ilyen rendszer, akkor nyilván, hogy egyeztetni fogjuk az érdekképviseleti szervezetekkel is.

Mv: Még egy utolsó kérdés, és aztán egy nagyon más témára áteveznénk, lesz-e az új rendszámtáblán országazonosító, tehát egy címer például?

Völner Pál: Mondom miután még a pályázatok kiírása sem kerültek nyilván, hogy több pályázó lesz, mindenki a maga formátumát próbálja majd a pályázaton nyertessé nyilváníttatni, én remélem, hogy lesz olyan pályázó is, aki ezt a szempontot is figyelembe veszi.

Mv: Rendben, akkor térjünk át egy egészen más témára, bár most a következő hétre 15, 20, 25 fokos hideget jósolnak a meteorológusok és hát nem éppen a közlekedés időszaka következik, pláne nem a kerékpáros időszak, mégis azért foglalkozzunk kicsit a kerékpárosok életével.  A kormány ugyanis, nem is akármennyit 61 milliárd forintot szán a kerékpáros közlekedés elősegítésére Magyarországon.  Ennek egy részét már fel is használták és ennek az összegnek a több mint a felét kifejezetten a kerékpárutak építésére fordítják. Honnan jött ez az ötlet? Ennyire szeretnek kerékpározni?

Völner Pál: Egyrészt a kerékpáros közlekedés az úgy látszik, a reneszánszát éli, de hát megfelelő utak nélkül, megfelelő infrastruktúra nélkül a mai közlekedési viszonyok között a növekvő forgalom mellett ennek a közlekedésbiztonsági és egyéb olyan vetületei vannak, amit követni kell. Ezért van az, hogy jelenleg 61 milliárd forint értékben futnak és fognak futni kerékpárút-építési pályázatok, ennek egy része 25 milliárd forint már részben elnyert összegekről beszélünk az Új Széchenyi Terv keretén belül, részben majd kiírásra kerülő összegekről, amit még elmondanék a dologról, hogy részben a regionális operatív programok keretében, tehát adott esetben települési szinten, települések közötti szinte, illetve a közlekedési operatív program keretében állnak rendelkezésre ezek a források, általában önkormányzati önerőt kívánnak, de most akarunk indítani olyan projekteket és kiemelt projekteket, amelyek állami beruházásként valósulnának meg, adott esetben egy Duna menti kerékpárút, amely az EuroVelo hálózatnak lenne a része, hogy a balatoni kerékpárútnak a korszerűsítése, teljes kiépítése, szélesítése, biztonságosabbá tétele a Balaton-Budapest közötti kerékpáros közlekedés feltételeinek a megteremtése. Ami mind turisztikai, mind közlekedésbiztonsági és hát remélhetőleg hogy úgy mondjam élmény szempontból is többet fog nyújtani az ott közlekedőknek.

Mv: Ez hallatlanul nagy összeg, 61 milliárd forint, még az autópálya építést alapul véve is nagyon sok, hány évre tervezik ezt, hány év alatt fogják elkölteni?

Völner Pál: Gyakorlatilag a rendelkezésre álló források 2013 végéig kell, hogy szerződéskötésre kerüljenek és 2015 végéig kell elszámolni ezekkel a pályázatokkal, de éppen a regionális operatív programoknál gyakorlatilag a keretösszegek már nagyrészt kimerítésre kerültek, tehát a pályázati kiírások megtörténtek, a szerződéskötések folyamatban vannak, a kivitelezési munkák folyamatban vannak, ami itt a mostani döntésnél áttörést jelent, úgy mondom, hogy ez a kiemelt projekt dolog, hogy megpróbálunk rendszerben gondolkodva nem ad hoc , hogy melyik önkormányzat mennyire tehetős kerékpárutakat létesíteni, nem kialakítani először egy ilyen Felső-Duna menti kerékpáros gerincvonalat, amit aztán tudunk majd dél felé folytatni, ugyanígy a Tisza mentén, a Bodrog környékén elindulni.

Mv: És a Zemplénben is van már egy kezdeményezés, három utat is építenek.

Völner Pál: Természetes, vannak a határon átnyúló kerékpárutak rendszerben, hogy ezek ne ilyen elszórt szigetekként jelenjenek meg az országban, hanem ezekre a fő hálózatokra ráhordó utakként, tehát hogy adott esetben azok a kerékpáros turisták vagy éppen a ... forgalomba két település között közlekedők is rendszerbe tudjanak közlekedni, tehát hogy ne kelljen felmenniük a mostani közutakra, ahol nyilván, hogy jóval balesetveszélyesebb a közlekedés.

Mv: Hát ennél sokkal kisebb összegért is összevesztek már Magyarországon magánszemélyek és szervezetek, egyeztettek egyébként a kerékpáros szervezetekkel, szövetségiekkel és az autós érdekvédő szervezetekkel?

Völner Pál: Azt hiszem, hogy ez egy népszerű projekt, tehát mind a kerékpárosok, mind a környezetvédők, turizmust kedvelők minden oldalról szinte támogatást élvez ez a projekt, arról nem is beszélve, hogy a közmunka program keretében is talán munkahelyeket tudunk biztosítani, adott esetben a Duna menti kerékpárút, ami Ausztriába, Németországba egy virágzó turizmusbázis, ha kiépítjük Magyarországon, azok a turisták tovább jönnek Budapestig, szálláshelyeket tudunk építeni, vendéglátóhelyeket tudunk kialakítani, a kerékpáros program egyébként külön miniszterelnöki megbízottja van Garancsi István úr személyében, aki nem csak ilyen szűk közlekedési szempontok alapján szemléli ezt a kérdést, hanem a hazai turizmus, természetjárás, tehát ezek az erdei kerékpárutaktól kezdve a vizek mentén, a gátak tetején futó kerékpárutak kérdésével itt mind-mind magába foglalja, ami már messze túlnyúlik a közlekedésen, de végre egységes szemlélet mentén próbálja szervezni ezeket a kérdéseket.

Mv: Ha a hétköznapokat nézzük, a kerékpárosok és az autós társadalom közti feszültség az feloldhatatlannak tűnik, nem kaptak még kritikát az autósok részéről, hogy lám-lám, őtőlük hét-nyolc-tíz bőrt is lehúz az adott kormányzat, ilyen olyan adók és illetékek formájából, eközben a kerékpáros társadalom pedig ingyen kap, az övébe hullik sok milliárd forint?

Völner Pál: Ha az infrastruktúrára fordított összegek nagyságát tekintjük, akkor talán ezek a lehúzott bőrkritikák is össze lehet vetni a számokat. Tehát egy nagyon sok olyan projekt van, ami komoly áldozatvállalással jár. Ott is százmilliárdokról beszélhetünk, adott esetben, hogy mi fordítódik a közlekedési infrastruktúrára. Tehát az autósok sincsenek elhanyagolva.

Mv: Bocsánat, csak azért az üzemanyagba be van építve elég nagy adótartalommal, amivel azért hozzájárul az autós is.

Völner Pál: Az autós hozzájárul a társadalmi közkiadásokhoz, tehát adott esetben ebből az adóbevételekből lehet, hogy éppen a kórházak fejlesztése, vagy éppen az iskoláknak a fenntartása történik, tehát..

Mv: Ezen az alapon persze a kerékpáros semmivel nem járul hozzá.

Völner Pál: A kerékpáros...

Mv: És még kötelező biztosítást sem kell kötnie.

Völner Pál: Én azt hiszem, hogy hozzájárul azzal, hogy őrzi az egészségét és sportosan él, kevesebb társadalombiztosítási ellátást fog igényelni, hogy ha egészségesen él. Én azt hiszem, hogy mindannyian részt vehetünk ebben a programban, mindannyian a kedvezményezettjei lehetünk, a családi kirándulásokra használhatjuk, tehát én ezt inkább úgy...

Mv: Egészségmegőrző és szabadidős..

Vöklner Pál: Ugye ez egy közös, ez egy közös lehetőség, tehát ez mindenkinek fel van kínálva, tehát az autós is hétvégén kerékpárra tud ülni, tehát...

Mv: Vagy éppen beteszi a csomagtartóba.

Völner Pál: Vagy éppen beteszi a csomagtartóba, tehát ez egy én azt hiszem, hogy mindenkinek előnyös dolog, de a konfliktusra visszatérve, legutóbb éppen Balmazújvárosban, bocsánat Hajdúböszörményben jártam, ahol kerékpárutakat adtak át és a belső közlekedési rendszert átalakították. Rengeteg kerékpáros van abban a városban az autóbuszpályaudvar mellett gyakorlatilag létezik a nyugat-európai mintára, hogy a kerékpárokat ott leteszik, és úgy mennek tovább busszal, és a kialakított új rendszerbe természetesen születtek konfliktusok, hiszen megnőtt a kerékpárutak száma. Az önkormányzat minden háztartásba eljuttatott egy tájékoztató füzetet, bekapcsolták a rendőrséget. Nagyon pozitívan fogadták az emberek, mind az autósok, mind a kerékpárosok, hogy hogyan is kell együtt élni, hogyan kell közlekedni a megváltozott viszonyok között, tehát hogy ha van kellő odafigyelés és fogadtatás, akkor ezeket a kérdéseket lehet kezelni, kezelni kell, kezelni is tudjuk és..

Mv: Ráadásul a kormányzat igen erőteljesen támogatja a kerékpárosbarát munkahelyeket, illetve városokat is, címeket is osztottak ki most nemrégiben.

Völner Pál: Ez egy ötödik éve folyó program, a minisztérium keretén belül, városok, munkahelyek, szervezetek kapják ezt a kitüntetést, egyfajta vándordíjként egy évre, de szerencsére egyre több olyan nyertes van, aki meg tudja újítani ezeket a címeket, tehát nem egy egyszeri fellángolásról van szó, hanem tényleg meg tudják alapozni ezeket a kerékpárosbarát módszereket, és mondom nem csak egy pályázatra szól,, hanem akkor utána magukévá teszik és onnantól kezdve úgy működik a város.

Mv: Kettő percünk maradt, így aztán  már csak egy fontos dolgot szeretnék megkérdezni, hogy Budapesten a XIV. kerület volt az, aki most megkapta ezt a vándordíjat, tehát kerékpárosbarát kerületről van szó. Hogyan fog illeszkedni a többi kerülethez, hogy ha náluk például nagyobb az úthálózat, kerékpátút-hálózat?

Völner Pál: Én azt hiszem, hogy egyrészt egy követendő példa lehet, de lehet, hogy ez egy vándorgyűrű amint említettem, vagy vándorserleg, tehát lehet, hogy éppen valaki nem pályázott, aki talán ugyanezen az úton jár, reméljük, hogy az idei évben májusban ismét megjelenik a kiírás, akkor pályázni fognak. A főváros is nagyon a szívén viseli ennek a sorsát, hiszen éppen a nyáron indult ez az úgynevezett BuBi program, ami a Budapesti Bicikli program, ahol...

Mv: Még csak papíron, tegyük hozzá, hiszen még nincsenek kerékpárok, de idén már lesz.

Völner Pál: Maga a program, tehát a projekt az elindult, kiépítésre kerülnek ezek a kerékpártárolók, a kölcsönözhető kerékpárokkal együtt, a belvárosnak a forgalmát a remények szerint enyhíteni fogja, könnyebbé teszi az eljutást, nem gyalogolni kell adott esetben egy-két kilométeres távolságra és nem kell az autót háztömb körül keringve adott esetben, ha három programot akarok intézni mindig tovább vinni és mindig ezzel a bosszankodással megküzdeni.

Mv: Nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt és ezeket elmondta. Önök Völner Pál államtitkárt hallották az új rendszámokról és a kerékpáros programról.

Völner Pál: Köszönöm szépen.

(Gazdasági Rádió)