Interjú Völner Pállal a TV2 Mokka című műsorában, 2013. május 27.

Július elsejétől hazánkban is bevezetik a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszert, amely a hazai úthálózat 6 318 kilométerét érinti majd. A kormány idén 75 milliárd, jövőre pedig 150 milliárd forint bevételt vár az e-útdíjtól és a bevezetésétől. A magyar fuvarozók előzetes számításai szerint ez - és most figyeljenek - kamiononként körülbelül másfél milliós plusz terhet jelent majd a számukra, ami valószínűleg a polcokra kikerülő termékek árain is meglátszik majd. Éppen ezért a kormány kompenzációs csomag kidolgozását tervezi. A fuvarozók számára. Nos, a témával kapcsolatban a vendégem dr. Völner Pál, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára, jó reggelt kívánok.

Jó reggelt kívánok.

No, hát akkor vágjunk is bele, mert jó hosszú felvezető volt. Kiket érint majd ez az e-útdíj rendszer?

Azzal kezdeném, hogy kiket nem, tehát a személygépkocsikat nem, a buszos közlekedést nem fogja érinteni. A 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárműveket és csakis azokat fogja érinteni.

Tehát mondhatjuk azt, hogy a fuvarosokat leginkább, ugye? Tehát akik valamit szállítanak. Na, most azért természetesen kell azzal kalkulálni, hogy ez körülbelül hány fuvarost érint majd államtitkár úr?

Völner Pál: Körülbelül negyvenezer magyarországi vállalkozás az, aki ebben a körben szóba jöhet.

Ugye itt a felvezetőben elhangzott az, hogy ez kamiononként körülbelül - éves szinten nyilván - másfél millió forintos plusz terhet jelent majd a fuvarosok számára. Milyen kompenzációval készül a kormány?

Hát először, hogy milyen plusz teher, ez a futott teljesítménytől függ, tehát aki nulla kilométert futott, nulla, aki viszonylag sokat megy, annak nyilvánvalóan nagyobb.

Nyilván minden cég előre kalkulált azért az előző évek statisztikájából kiindulva.

Egy átlagszámnak lehet, hogy elfogadható. De leginkább azt lehet a dologból kihozni, hogy a futott kilométernél, ha háromszáz forint mondjuk egy futott kilométernek a fuvardíja, és átlagban ötven forinttal, ha számolunk, akkor körülbelül maximálisan ez az az érték, ami a fuvardíjakban jelentkezhet. Nyilván a szállított árunak az értéke aztán az, ami meghatározza, hogy az áruban, tehát a szállított termékben ez milyen mértékben jelentkezik. Mondjuk ötezer kilogramm kenyeret, ha szállít egy teherautó, ami egy közepes besorolásba esik, akkor ott egy harminc-negyven forintos díjjal lehet számolni kilométerenként. Ebből lehet kikalkulálni azokat, hogy mi az a százalék vagy tized százalék, ami megjelenik.

De azzal nyilván a kormányzat is kalkulált, államtitkár úr, feltételezem,  hogy előbb-utóbb majd tényleg a polcokra kerülő termékek árában valamilyen arányban azért meg fog jelenni az e-útdíjnak a hatása is. Tehát drágulni fognak akár az élelmiszerek.

Természetesen. Tehát a KSH által készítettek olyan adatokat, amely hosszú évekre visszamenőleg megvannak ezek a prognózisok. Fél százalék alatti adatot hoztak ki az össztermékekre kivetítve vagy az összfogyasztásra. De hogy az előző kérdést se kerüljem meg, a kompenzációról a Nemzetgazdasági Minisztériumban természetesen már a végéhez közelednek a tárgyalások. Itt az látható, hogy azokban az alapköltségekben, amelyek futástejesítménytől függetlenül jelentkeznek és a magyar állam hatáskörébe tartoznak, ilyenek az adótételek, a fuvarozók fognak enyhítéseket kapni. Ilyen például a légrugós járműveknek a súlyadója, ami több milliárdos tétel éves szinten, ahol ilyen enyhítést kapnak. És van arról is szó, hogy a fizetett fuvardíjnak egy bizonyos százalékát illetve az úthasználati díjnak bizonyos százalékát az adóval szemben beszámíthatják.

Milyen arányban, államtitkár úr? Tehát azzal már önök kalkuláltak-e, hogy ezek arányosítva hány százalékban jelennek meg majd a csökkentések? Mert lehetett például arról is olvasni, hogy az iparűzési adóban jelenik majd meg ez a kompenzáció.

Valóban a legutóbbi szakmai fórumon ez a felvetés a Mezőgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárától elhangzott. Itt egy 7,5%-os költségelem számolható el az adóval szemben, hogyha a tárgyalások eredményre vezetnek. Tudjuk, hogy a költség és az adó nem ugyanaz, tehát ez egy lényeges enyhítést jelentene a fuvarozóknak.

A súlyadóval számolnak?

A súlyadó enyhítéséről említett, ami még felmerül, az pedig a vagyonátruházási illeték, amikor ezeket a járműveket átírják, illetékeket kell fizetni. Ebben is egy lényeges enyhítés várható.

Ugye a felvezetőben elhangzott, hogy ez körülbelül 6320 kilométert jelent majd, ahol kellene a fuvarosoknak ezt az e-útdíjat fizetniük. Hogyan, milyen formában ellenőrzik majd? És mondjuk, milyen szankciók lesznek akkor, hogyha valaki az e-útdíj fizetés alól megpróbál kitérni?

Kis pontosítást tennék. Most jelenleg 6513 a legutóbbi adat, amit kaptunk, de lényegi eltérés, az természetesen nem jelent. Az ellenőrzés, az kicsit hasonló módon, mint a mostani rendszerben, rendszám alapú felismeréssel, kamerákkal történik. És a beregisztrált úthasználatra jogosultakat nyilván a rendszer kezeli, tehát azokat nem dobja ki. Akiknél pedig rendszám alapján felismerhető, hogy nincs úthasználati jogosultsága, ott működik az, hogy vagy közigazgatási bírság formájában, ami tudjuk, hogy háromszázezer forint is lehet na most egy gyorshajtás és egyéb esetekben, vagy éppen az úthasználati díjnál kerülhet kivetésre. De helyszíni ellenőrzéssel a rendőrség is tud szankcionálni és bírságolhat.

Azért is kérdeztem államtitkár úr, hogy milyen formában szankcionálják, ellenőrzik esetleg ugye a fuvarosokat, merthogy állítólag a hazai rendszer, az merőben más lesz, mint amit az uniós országokban ugye használnak. Nálunk háromféle kategóriában lehet majd az utakat használni és fizetni ezt az e-útdíjat. Nem lesz ettől bonyolult a rendszer? Nem kell arra számítani, hogy gyakorlatilag hosszú, kígyózó sorok alakulnak majd ki azokon az állomásokon, ahol jegyeket lehet majd venni?

Hát a vállalkozók, például szombaton a Magyar Közlekedési Fórumon, amit tartottak,  a fuvarozóknak a fórumán egy tájékoztatót, aszerint ez a rendszer mindent tud, amit a nyugat-európai rendszerek is tudnak. Csak egy sokkal nyitottabb rendszer lesz. Akár interneten, mobiltelefonon, benzinkutaknál, mindenhol be lehet jelentkezni regisztrációra. Egyszeri regisztráció után pedig egyszerűen azzal a rendszámmal, amit már a rendszerbe rögzítettek, ugyanilyen - akár mint említettem - virtuális úton is be lehet jelentkezni. Tehát az a fajta torlódás, sorban állás, az elkerülhető, amit tapasztalhattak más országokban. Ettől függetlenül persze, ha fizikai regisztrációt akarnak majd a fuvarozók végezni, elképzelhető, hogy az első napokban lesz kisebb torlódás.

És fennakadás. Államtitkár úr, azt ugye tudjuk, hogy a vállalkozások próbálnak arra törekedni, hogy spóroljanak. Nem tartanak-e attól esetleg, hogy a külföldi fuvarosok valamilyen formában egészen konkrétan kikerülik Magyarországot? Megkerülnek minket, hogy ebből az e-útdíjba ne kelljenek beszállniuk, tehát hogy mentesüljenek?

Hát meg kell nézni a környező államokat. Működik Ausztriába, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Németország, Olaszország, lehet sorolni. Nem kerülik el ezeket az államokat sem a fuvarozók. A másik része a dolognak, hogy ez egy bizonyos költségelemet jelent, mint említettem az imént. Hát ki kell számolni, ha elkerüli, az mennyivel nagyobb futás teljesítmény, mennyivel nagyobb időveszteséget jelent. Nyilvánvaló, ezt ki fogják kalkulálni. Nekünk is vannak olyan számításaink, hogy például a 86-os főúton, tudjuk, ott a nyugati országhatáron, ahol az osztrák autópályát elkerülendően átjönnek bizonyos fuvarozók a magyar oldalra. Ezeknek bizonyos része talán visszaterelődik. De az ottani lakosságnak ez nem is fog hiányozni.

Írd és mondd, 75 milliárd forintos bevételre számolnak csak ebben az évben. Ugye július 1-jétől egészen az év végéig. Önök szerint tartható lesz ez a bevétel, és hogyha igen, akkor egyébként mi lesz ennek a bevételnek a sorsa?

Hát a számítások szerint ez a bevételi összeg tartható. Viszonylag magas a díjszint is, ezt mindenhol el kell, hogy ismerjük. De ez annak a kormányzati intézkedéscsomagnak, ami uniós elvárásoknak megfelelően született, annak a része. A befolyó bevételek pedig kizárólag a közúti közlekedés területén az utaknak a javítására, fenntartására fordítható.

Államtitkár úr, köszönöm szépen, hogy itt volt.

Köszönöm szépen a lehetőséget.

(TV2 Mokka)