Völner Pál a Kossuth Rádió G7 című műsorában 2013. május 19.

Riporter: Az e-útdíj bevezetését elsősorban az indokolja, hogy a közlekedési ágazatban felmerülő költségek fedezetét a közlekedésben résztvevők használatarányos útdíj révén eddig nem biztosították. Tehát a szomszédos államokban - Ausztriában, Szlovákiában vagy távolabb Csehországban, Lengyelországban, Nyugat-Európában - mindenhol ez a rendszer működik. Ez egy igazságosabb rendszer olyan értelemben, hogy a magyar fuvarozók külföldön ezt az összeget fizetik, a külföldi fuvarozók viszont Magyarországon nem kötelesek ennek a megfizetésére addig, amíg a rendszer bevezetésre nem kerül.

Fónagy János államtitkár úr úgy fogalmazott, hogy bízik a július 1-jei bevezetésben. Milyen feltételeknek kell ehhez még teljesülnie?

A legfontosabb feltétel, a kivitelező kiválasztása megtörtént. Az ÁAK áprilisban megkötötte a vonatkozó szerződést. A kivitelező tájékoztatása szerint mindazok a tárgyi feltételek, amelyek a bevezetéshez szükségesek, azok már rendelkezésre állnak, beszerzés alatt állnak, és június 15-étől már egy próbaüzemmel tudnak indulni.


A törvénytervezet szerint önbevallásos módon tudnak majd fizetni az autósok. Miért ezt a módszert tartják a legideálisabbnak?

Külföldön is önbevallásos módszer működik, hiszen ezek a fedélzeti egységek, például, hogy hány tengelyes a jármű, maga a vezető adja meg az adatokat, és az alapján történik a díjszámítás.

Hogyan tudják majd ellenőrizni, hogy befizették-e az autósok ezt a díjat?

Van egy elszámolási rendszer. Egy szerveren összefutnak az adatok. Az ellenőrzés során működő kamerák, mozgó ellenőrző pontok ezt a bázist használják - adatbázist -, és ez alapján hogyha valaki jogosulatlanul közlekedik, akkor adnak le egy jelzést, ami alapján a bírságoló autók megállíthatják a járműveket.

Az MSZP több kritikát is megfogalmazott az útdíj bevezetésével kapcsolatban. Kovács Tibor szerint az útdíj fizetés kiépítése törvény nélkül kezdődött el és átláthatatlanul folyik, amiért európai bizottsági eljárás várható. Ez elég drasztikus kép, amit az ellenzék fölfest az útdíjjal kapcsolatban.

Képviselő úr előbb tájékozódhatott volna. Már a múlt évben elkezdtük az illetékes igazgatósággal az egyeztetéseket, hogy milyen rendszert kívánunk kialakítani, milyen díjszintekkel fog működni a rendszer. Ami felmerülhet - mint minden ilyen beruházásnál -, hogy az a rendszer, amit kiépítünk, mennyiben felel meg az irányelv, az uniós irányelv előírásainak,  mennyiben felelt meg maga az eljárás - ami talán kiépült -, a rendszer a vonatkozó uniós szabályoknak, de az, hogy az uniónál nem tudtak volna róla, ez így nem állja meg a helyét. Magának pedig a jogszabályi háttérnek akkor kell rendelkezésre állni, amikor a rendszer indul, és ezt az ütemtervet tartjuk.

Hogyan tudják az autósok befizetni majd a díjat?

Az autósok több módon tudnak fizetni, tehát a legszélesebb spektrum áll a rendelkezésükre akár interneten, akár bankkártyával, üzemanyag-kártyával. Számtalan mód áll rendelkezésükre.


Mire fordítják majd a befolyó összegeket?

Maga az uniós irányelv is előírja, hogy a közlekedési szektor kiadásaira, tehát a karbantartásokra, felújításokra kell fordítani ezeket az összegeket. Ugyanígy a rendszernek az üzemeltetésére, tehát a közlekedési ágazaton belül kell ezeket az összegeket felhasználni.

Van-e kalkuláció arra, hogy éves szinten mekkora összeg fog befolyni?

A Széll Kálmán Terv előírásaiban szerepel, hogy éves szinten 150 milliárd forint bevételt kell a tehergépjármű forgalomból 6300 kilométernyi úthálózaton a rendszernek kitermelnie. A vonatkozó díjszabással úgy tűnik, ezek a számok tarthatók.

Díjszabás tekintetében vannak már konkrétumok?

A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján már korábban is megjelentek ezek a számítások. Gyakorlatilag a főutakon és a gyorsforgalmi utakon eltérő díjszabás érvényesül. Ugyanígy a járművek a kettő, három, négytengelyes besorolás szerint is eltérő díjszabásban részesülnek, valamint a motoroknak környezetvédelmi besorolása is 15-20%-os eltérítésre ad lehetőséget.  De hogy konkrét adatokat is mondjak, tehát az alsó határ valahol 17 Ft körül indul kilométerenként a kéttengelyes járműveknél főutakon, és a legmagasabb kategória a négytengelyeseknél a gyorsforgalmi utakon a legkedvezőtlenebb környezetvédelmi besorolásnál a legmagasabb, ott a 85 Ft-ot is eléri.

(Kossuth Rádió)