Magyarország történetének legnagyobb szuperszámítógép-fejlesztése valósul meg idén. A 2 milliárd forintos beruházás eredményeként a nemzeti szuperszámítástechnikai infrastruktúra kapacitása az év végére megnégyszereződik. A projektnek köszönhetően jelentős mértékben növekszik a hazai kutatás-fejlesztési potenciál is.
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) által koordinált „Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban” című projekt keretében 2 milliárd forintos uniós forrásból korszerűsítik a Budapesten és a Debrecenben található két szuperszámítógépet. Utóbbi fejlesztése már tavaly decemberben elindult, míg a fővárosi beruházás az elkövetkező napokban kezdődhet meg.
A budapesti indító eseményen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy szinte minden szakterületen olyan számítástechnikai igények jelentek meg, amire fizikusként még 10-20 évvel ezelőtt sem gondolt volna. E rendszerek rendelkezésre állása nélkülözhetetlen a kutatási intézmények versenyképességéhez.
Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár kifejtette: részben a világviszonylatban is kiemelkedő hazai infokommunikációs infrastruktúra miatt döntött úgy az elmúlt években több nemzetközi vállalat, hogy Magyarországra telepíti gyártó- és fejlesztőkapacitásait. A magyar kutatók világszínvonalú tudása csak a megfelelő és folyton fejlődő technikai környezet biztosításával kamatoztatható, „korszerű szuperszámítástechnikai háttér nélkül nem létezhet hazai kutatás-fejlesztés és innováció”.
Stefán Péter, a projekt vezetője a részleteket ismertetve elmondta, hogy a nemzeti szuperszámítástechnikai összteljesítmény az év végére megnégyszereződik, a számítási kapacitás a jelenlegi 53-ról 230 Tflop/s-ra, míg a 2 Pbyte-os adattárolási kapacitás 7 Pbyte-ra emelkedik. Hozzátette, hogy minden hazai egyetemi, akadémiai és intézeti kutató továbbra is ingyen használhatja a szuperszámítástechnika-infrastruktúrát.
A fejlesztés eredményeként létrejövő új rendszer teljesítménye emberi erőforráshoz hasonlítva azzal ér fel, mintha a világ 7 milliárd embere kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként kb. 30 ezer műveletet hajtanának végre egyszerre.
A szuperszámítógép-használat mára a legtöbb kutató számára nélkülözhetetlen eszközzé vált, mert a tudományos feladatok közel 90 százalékát az ilyen kapacitású rendszereken futtatott szimulációk segítségével tudják megoldani. Például ma már egy adott vírust vizsgáló kutatóorvos szuperszámítógépen keresztül állít össze ellenanyagokat, teszteli hatékonyságukat. A válaszreakciók sokkal gyorsabban megérkeznek, mint egy laboratóriumi vizsgálat esetében, ezzel jelentős időt és költséget lehet megtakarítani.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
