A több ezer számítógép teljesítményével egyenértékű tárolókapacitású Kormányzati Felhő egy minden eddiginél hatékonyabb közigazgatási infrastruktúra alapjait teremti meg – jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár a szakterület tavalyi eredményeit és idei terveit ismertető sajtótájékoztatón 2014. február 19-én, Budapesten.
A kormányzat 2010-ben célul tűzte ki az infokommunikációs kiadások csökkentése mellett az állam belső infokommunikációs kompetenciájának fejlesztését, az informatikai eszközök és a kormányzati hálózatok korszerűsítését. A kormányváltás előtt ugyanis az intézmények mindegyike önálló informatikai jogosítványokkal, személyzettel rendelkezett és beszerzéseket bonyolított le, amely párhuzamos fejlesztésekhez és működtetéshez, a piaci cégektől való függéshez vezetett – mondta az államtitkár. Arra is emlékeztetett, hogy 2008 és 2010 között évente mintegy 100-110 milliárd forintba került a közigazgatási szervek és az állami vállalatok informatikai tevékenysége, míg uniós forrásból mindössze 10-20 milliárd forintot költöttek az intézmények informatikai fejlesztésekre.
Az elmúlt négy év alatt, de legfőképpen 2013-ban sikerült bebizonyítani, hogy az állam jó gazda lehet az infokommunikációs területen is. A konszolidáció eredményeként tavalyra kialakult tiszta és transzparens állapot biztos alapot adott a kormány által nemrégiben elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia megalkotásához – mondta az államtitkár. Az állam infokommunikációs kiadásai évi mintegy 30 milliárd forinttal csökkentek. Az átalakításoknak köszönhetően nagymértékben javult az informatikai biztonság. Az egységes üzemeltetés átláthatóbb viszonyokat eredményezett, a költségvetés tervezhetőbbé vált. A nemzeti adatvagyon védelme érdekében a korábban közpénzen kifejlesztett alkalmazások forráskódjai is az állam tulajdonába kerültek, ami a jövőben további megtakarításokat eredményez majd.
A sikeres konszolidáció elképzelhetetlen lett volna egy kormányzati ellenőrzés alatt álló, szakemberállományában, méretében és kompetenciáiban a piaci informatikai nagyvállalatokkal egyenrangú gazdasági társaság felépítése nélkül. A folyamat egyik főszereplője így a 100 százalékos állami tulajdonban lévő NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. lett, amely középvállalatból egy közel ezer főt foglalkoztató cégcsoporttá vált. Az elmúlt két évben a NISZ feladatait meghatározó jogszabályok száma megnégyszereződött, így a társaság feladat-portfóliója jelentősen bővült. A közel 150 ellátott intézménnyel és a több mint tízezer felhasználóval, az 53 milliárd forint összértékű 22 uniós projektünk révén a magyar informatikai piac egyik legnagyobb szereplőjévé váltunk – hangsúlyozta Szabó Zoltán Attila, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.
Kiemelten aktív időszakot zárhatott 2013-ban a konszolidációs folyamat másik meghatározó szereplője, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) is. A szervezetnek számos európai uniós finanszírozású fejlesztési projektet sikerült lezárnia, új támogatási szerződéseket kötnie az elektronikus közigazgatás témakörében. Módosult a feladataikat meghatározó kormányrendelet is, oktatási, minőségbiztosítási és alkalmazás-üzemletetési feladatokkal bővítve a KIFÜ tevékenységi körét. A stratégiai céljainknak megfelelően tovább bővítettük a közigazgatási informatikai projektek megvalósítását célzó projektportfoliónkat is, így a szervezet ma már összesen 18 projektért felelős, amelyek teljes értéke meghaladja a 35 milliárd forintot – emelte ki Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke.
Vályi-Nagy Vilmos arról is beszámolt, hogy az infokommunikációs fejlesztések immár összehangolt és egymással kompatibilis rendszerben valósulhatnak meg. Ennek révén jelentősen csökkent a jogorvoslatok száma, a hatékonyság viszont fokozódott, hiszen az új projektmentori rendszer felgyorsított uniós forrásfelhasználást tett lehetővé. Ennek is köszönhető, hogy tavaly 42 milliárd forint értékű IKT-projekt valósult meg a kormányzati szektorban, míg ez az összeg 2007 és 2012 között összesen nem érte el a 39 milliárd forintot. Befejeződött többek között az e-Levéltár projekt, létrejött az elektronikus útdíjrendszer, az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez kifejlesztették az EFO 2014 mobilalkalmazást, megvalósult a fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása. Átláthatóbbá és könnyebben intézhetőbbé vált számos e-közigazgatási szolgáltatás – bevezették például az elektronikus fizetést, korszerűsítették a családtámogatási ellátások folyósítását és már működik a kormányzati hitelesítés szolgáltatás is.
A kormány idén is folytatja az állami tulajdonú hálózatok korszerűsítését, konszolidációját, hogy egy olyan „alapinfrastruktúrát” teremtsen, mely biztonságos, alacsony üzemeltetési költségű és képes gyorsan reagálni a rendszer változásaira. Mindez érinti a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot, a rendészeti szervek kommunikációját biztosító Zártcélú Rendészeti Hálózatot, az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszert, a közösségi internet hozzáférési pontokat és az eMagyarország pontokat ellátó Köznet hálózatot, valamint a közoktatás számára hálózati összeköttetést biztosító Sulinetet – közölte az államtitkár. Folytatódnak a gépterem fejlesztések is, így például a kor követelményeinek megfelelő infrastruktúra elérése érdekében bővítik a Csillebércen elhelyezett géptermet.
A tervek szerint 2014-ben megújul a Központosított Közbeszerzési Portál, és végső fázisba érnek az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR-112) és a Mentésirányítási Rendszer (MIR) projektek. Utóbbiak elindulásával hatékonyabbá válik a 112-es európai hívószámon elérhető segélynyújtás, kialakul egy egységes infokommunikációs rendszer, amely lényegesen gyorsabbá teszi az információáramlást, s így akár életek megmentéséhez is hozzájárul majd. Az útdíjat hamarosan az egységes mobildíjfizetési rendszeren keresztül is ki lehet majd egyenlíteni, és még számos, a közigazgatási ügyintézést segítő mobilalkalmazás megjelenése várható.
Napokon belül lezárul a „kormányzati felhő” létrehozásáért indított projekt. Ennek keretében a kormány Európában elsőként lesz képes IT értéknövelt szolgáltatás nyújtására a közszféra intézményei számára biztonságot adó géptermi kapacitással, magas színvonalú üzemeltetési környezettel és hatékonyabb működtetést adó géptermekkel, ugyanakkor a piacinál lényegesen kedvezőbb áron – jelentette be Vályi-Nagy Vilmos.
A csaknem hárommilliárd forint keretösszegű projekt eredményeképpen több helyszínen olyan új adatközponti kapacitás jön létre, amely lehetőséget biztosít új kormányzati rendszerek működtetésére, a felhőalapú működésben érintett szerverpark kialakítására, egyes meglévő, rossz állapotú géptermek kiváltására. A rendszer teljes tárolókapacitása 580 terrabyte, ami több ezer számítógép teljesítményével egyenértékű. A közigazgatási rendelkezésére álló hatalmas számítási képességek a későbbi kormányzati projektek jelentős részénél szükségtelenné tehetik a hardver beszerzést. A Kormányzati Felhőben üzemeltetett intézményi alkalmazások bármikor, bárhonnan elérhetőek, katasztrófavédetten működhetnek.
A tavalyi évben elindított és már lezárt projektek, köztük a most bemutatott Kormányzati Felhő is azt bizonyítja, hogy a hazai infokommunikációs szektor a nemzetközi élmezőnybe tartozik. Megfelelő fejlesztésekkel az IKT a magyar gazdaság egyik kitörési pontjává válhat, további magas hozzáadott értékű exportképes termékeket előállító munkahelyeket hozhat létre. Éppen ezért a kormány kiemelten kezeli az infokommunikációs ágazatot és annak gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeit. Ez mutatkozik meg a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában is, amely a digitális infrastruktúra, kompetencia, gazdaság és állam területére fókuszálva fogalmazza meg a 2014-2020 közötti időszak elsődleges célkitűzéseit, amelyek megvalósítására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 350 milliárd forintos közvetlen forrást biztosít az idén kezdődő hétéves időszakban – összegezett Vályi-Nagy Vilmos.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)