Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette: a kormányzati informatikai szerződések felülvizsgálatának eredményeként nagyságrendileg 15 milliárd forintot spórol meg az állam. Szó szerinti leirat.

Nyitrai Zsolt: … kormányzat által lefolytatott infokommunikációhoz kötődő tárgyalásnak az eredményéről. Mint az önök számára közismert, az új magyar kormány, az a magánérdek helyett a közérdeket tartja egyértelműen szem előtt. Tehát a választók érdekeit képviseli.

A közérdek legfontosabb pontja a mi megítélésünk szerint az, az, hogy az állam, az olcsóbban működjön. Az állam radikálisan kevesebb pénzt költsön saját működésére, mint ahogy tette azt az elmúlt években, az elmúlt esztendőkben.

Szeretném önöket arról tájékoztatni, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkársága, az megkezdte az állami infokommunikációs tevékenységeknek a konszolidálását. Ennél a konszolidációnál egyértelmű célunk azaz, hogy az informatikai, infokommunikációs állami kiadásokat csökkentsük, és emellett, ezzel párhuzamosan a hatékonyságot, azt növelni tudjuk.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkársága a közigazgatáson belül elindított egy informatikai állapotfelmérést. Ennek az állapotfelmérésnek, ezen feladat elvégzésének hármas célja volt. Egyrészt célja volt az, hogy megszüntessük az államigazgatásban és a közigazgatásban a felesleges párhuzamosságokat az informatika területén.

Másrészt célja volt az állapotfelmérésnek az, hogy egységesítsük az egymástól független alkalmazásokat. Harmadrészt pedig fontos célja volt az állapotfelmérésnek azaz, hogy kihasználjuk az állam részéről a kormányzat részéről a méretgazdaságosságnak az előnyeit.

Nevezetesen, hogyha az infokommunikációhoz kapcsolódó különböző beszerzéseket, rendeléseket, azokat összevonjuk egy nagy egésszé, akkor nyilvánvalóan kedvezményeket, nagyobb kedvezményeket tudunk a mennyiség miatt elérni a különböző szállítóknál, mint hogyha ezt szétaprózódva tennénk, mint ahogy történt azaz elmúlt években és esztendőkben.

Én az eddigi eredményekről szeretném önöket tájékoztatni a mai értekezletünkön. Azért is hangsúlyozom, hogy az eddigi eredményekről, mert ez a tárgyalás, ez még nem ért a végére. Vannak már eredményeink. Ezek jelen pillanatban most még részeredmények, de vannak már olyan súlyúak, hogy mindenképpen arról a közvéleményt érdemes tájékoztatni.

Szeretném önöknek kijelenteni, hogy konszolidálásra került két rendszer az informatikában. Az egyik az Agrártámogatási Rendszer, a másik pedig a Költségvetési Gazdálkodási Rendszer. És természetesen nemcsak önmagában a rendszerek kerültek konszolidálásra, racionalizálásra, hanem a hozzájuk kapcsolódó üzemeltetési kiadások is.

Ez azt jelenti az adófizetők számára, hogy ezen a két területen, tehát az Agrártámogatási és a Költségvetési Gazdálkodási Rendszernek a konszolidációján az állam az adófizetőknek több mint 5 milliárd forintját spórolja meg ebben az esztendőben. Tehát több mint 5 milliárd forint.

De ez még csak szintén pénzügyileg is egy részeredmény, hiszen van egy másik nagyon fontos szegmense azoknak a tárgyalásoknak, amit mi a különböző szolgáltatókkal folytattunk. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az szakmai szempontból felülvizsgálta és újratárgyalta a szektor szempontjából nagy jelentőséggel bíró és a közfeladatok ellátásának hátteréül szolgáló infrastruktúrák igénybevételéről szóló szerződéseket.

És ezen infrastruktúrák igénybevételéről szóló szerződéseket, különösen a szolgáltatási díjakat, azt 2010-ben és 2011-ben több mint 10 milliárd forinttal csökkentette.

Kimondhatjuk tehát, hogy az új kormány által elvégzett informatikai konszolidáció ésszerűsítés keretében eddig a magyar adófizetők pénzéből több mint 15 milliárd forintot spóroltunk meg az elmúlt évek átgondolatlan és ésszerűtlen működtetéséhez képest. 15 milliárd forint, ez azért akkora pénz, ami nagyjából Paks két éves költségvetése, vagy több mint a Heves megyei önkormányzat teljes éves költségvetése.

Ezt egy nagyon fontos előrelépésnek tartjuk, ezt a 15 milliárdot forintot, sikerült megspórolni. Hogyha felteszik, vagy feltennék majd a kérdéskörben nekem azt a kérdést, hogy hogyan sikerült ezt elérni és vajon nálunk van-e ebben a kérdésben a bölcsek köve, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy nincsen.

Ezek a típusú kedvezmények az én megítélésem szerint évekkel ezelőtt már elérhetőek lettek volna, hogyha az állami vezetésben egy olyan szemlélet uralkodik, amely a közpénzek felett őrködik, s amelynek az a célja, hogy az állami kiadásokat csökkentse, a közpénzeket pedig a választópolgárok számára megőrizze. Tehát az én véleményem szerint ezt a fajta megtakarítást egy határozott és ésszerű tárgyalással évekkel ezelőtt bizony el lehetett volna érni.

Szeretném önöknek jelenteni azt is, hogy a kormányzat, az még ebben az évben, ebben az esztendőben már beindított egy pilot-programot a közigazgatásban, az államigazgatásban, nyílt szabványok tekintetében. Ezt ki fogjuk értékelni és a tapasztalatokat természetesen meg fogjuk osztani az ország közvéleményével.

Én hiszek abban, hogy az infokommunikációban is erősíteni kell az állami szektorban is a versenyhelyzetet, és nyitottnak kell lenni a világ változásaira. Az erősebb versenyhelyzet az én véleményem szerint jelentős mértékben letörheti és csökkentheti az árakat az informatika területén az államigazgatásban, a közigazgatásban is.

El kívánjuk érni azt is a jövőben, hogy kormányzati szinten már 2011-ben, tehát már ebben az évben a Microsoft tekintetében következő három évben éves szinten egymilliárd forinttal kevesebb legyen az állami kiadás, ami a Microsoft irányába megy, mint ami az eddigi években történt.

Tehát fókuszban nálunk most elsősorban az állami, informatikai működésnek az újragondolása, ésszerűsítése van. Ebben azt gondolom, hogy közösen értünk el az elmúlt időszakban eredményeket, és szeretném önöknek hangsúlyozni, hogy ezek a tárgyalások, ez a folyamat még nem ért véget. Bízom benne, hogy hamarosan, a jövőben újabb eredményekről tudok önöknek beszámolni.

De, hogyha már így összejöttünk, akkor hadd mondjak még pár gondolatot arról, hogy eddig a kormányzati informatikában milyen egyéb eredményeket sikerült elérni. Nagyon fontosnak tartom, hogy létrejött egy széles szakmai és azt is tudom mondani, hogy politikai konszenzus amellett, hogy érjen végett Magyarország a biznisz-adatkezelés, nevezetesen az állam és az egyének szempontjából kritikus érzékenységű adatbázisokat, azokat ne lehessen kiszervezni különböző magáncégekhez, mint ahogy történt az elmúlt években. Ráadásul mindez közpénzek igénybevételével.

A mi felmérésünk és számításaink szerint biznisz-adatkezelés az éves szinten, több mint 12 milliárd forintjába került egyébként a magyar adófizetőknek, és ennek vett véget a parlamentben közel négyötödös többséggel elfogadott nemzeti adatvagyon törvény, amelyik egy évet ad az államnak, és a cégeknek arra, hogy ezt a rendszert ésszerűsíteni tudják.

Létrehoztuk Kormányzati Informatikai, Fejlesztési Ügynökséget, rövidített nevén: KIFÜ-t. Amelynek az a nagyon fontos feladata, hogy szintén a projektekkel kapcsolatos informatikai gazdálkodást, azt olcsóbbá, gyorsabbá, és átláthatóbbá tudja tenni. Informatikai szakújságírók és szakemberek számára közismert tény és adat az, hogy a múltban minden nagy, akár állami vagy európai uniós informatikai fejlesztési projekt, úgynevezett projektvezetési költsége, az összprojekt 8 százaléka volt körülbelül.

Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megjelenésével és azzal, hogy az állami és európai uniós informatikai projekteket egy kézben fogjuk kezelni ezen a korábban elveszett költségen szintén jelentős mértékben tudunk majd spórolni.

Új projektterveink is vannak, amelyek szintén ebben a szellemiségbe illeszkednek. Mert azt kívánjuk elérni az informatikai konszolidációval, hogy az állam az átláthatóbban, olcsóbban, gyorsabban és takarékosabban tudjon működni a jövőben.

Elindítunk egy projektet, amelyik a hazai fejlesztési források elszámolását és ellenőrzését fogja majd vizsgálni, és bevezetjük az állami közigazgatásban az E-dokumentum kezelést, tehát elektronizáljuk közigazgatásban lévő dokumentumokat.

Emellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyilvánosságra hozta a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet, amelyik egy nagyon komoly társadalmi, szakmai és politikai párbeszéden van túl, hiszen öt párti értekezletet is tartottunk ebben a kérdéskörben. Ez az a dokumentum, amelyik pedig kijelöli, hogy az előremutató gondolatok tekintetében és a fejlesztések kapcsán mi az, amit a magyar állam az infokommunikáció területén a 2010 és 2014 között terjedő időszakban meg kíván valósítani.

Most tehát én fontosnak tartom, hogy az informatika segítségével az állami működést, az racionalizáljuk, megspóroljuk a közpénzeket. Eddig 15 milliárd forintot sikerült egyértelműen és kimutathatóan spórolni ezen a területen, és egyébként pedig a kormányzat támogatásával az infokommunikációs eszközök bevonásával egy nagyon modern és előremutató állami működést tudjunk az elkövetkező időben is bemutatni.

Ennyi lett volna a fő bejelentenivalónk a mostani sajtótájékoztatón, és hát természetesen, hogyha van kérdés az elhangzottakkal kapcsolatban, akkor szerintem mind a ketten nyitottak vagyunk arra, hogy válaszoljunk rá.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak!

Kormányszóvivő: Köszönöm szépen, államtitkár úr! …

Kérdező: … vagyok a … hírügynökségtől... nem a témába vágó kérdésem lenne, hanem a tárgyalásáról szeretném kérdezni Neelie Kroes asszonnyal, hogyha jól tudom a múlt héten folytatott tárgyalást a médiatörvényről, hogyha ezt esetleg összegezné …?

Nyitrai Zsolt: Igen, látom, hogy ön nagyon jól tájékozott és köszönöm a kérdését. Pár ponton pontosítanom kell majd. Valóban a múlt héten egy trialógust tartottam, amelyen nem csak Neelie Kroes az Európai Bizottság alelnöke, digitális politikáért felelős biztos vett részt, hanem meghívásomra, ez az én kezdeményezésemre jött létre, ott volt még ezen a tárgyaláson Gunnar Hökmark úr.

Aki egy európai parlamenti képviselő, és az európai Rádió Spektrum politikai programnak a raportőre az Európai Parlamentben. Én azért kezdeményeztem ezt a trialógust, mert, hogy így még a soros EU-elnökség első időszakában szót tudjunk váltani a Tanács, Bizottság és az Európai Parlament hármasában azokról a kérdésekről, amelyeket a Távközlési Tanácsban személyesen fogok majd elnökölni a következő hat hónapban.

Két törvényhozási dosszié lesz, amire koncentrálunk. Az egyik az az Európai Információbiztonsági Ügynökséggel kapcsolatos, ez az ENISA. Ott a fő feladatunk lesz majd, hogy megvitassuk a szereplőkkel ennek az ügynökségnek a jövőjét. Meghosszabbítjuk-e a mandátumát, kiterjesztjük-e a hatáskörét, növeljük-e a büdzséjét. Itt ezek a legfontosabb kérdések.

A másik törvényhozási dosszié is erről szólt igazából. Ez a múlt heti tárgyalás az a Rádió Spektrum politikai program, ami igazából az Európai Unió frekvencia stratégiáját jelenti, és hát ez egy szerintem nagyon sikeres szakmai egyeztetés volt. Megígértük, hogy ennek lesz ebben a körben folytatása, lehet, hogy még ebben a hónapban, de ezt inkább így zárójelbe tenném, tehát a közeljövőben mindenképpen lesz folytatása.

Médiatörvénnyel kapcsolatos kérdések sem a tárgyalás hivatalos, sem pedig informális részén nem kerültek szóba.

Kormányszóvivő: Hír TV.

Kérdező: … Balázs vagyok a Hír TV-től. Csak, hogy teljesen … ezek az infrastruktúrák, amelyeknek a szerződését újratárgyalták és összeget takarítottak meg vele. Ezek pontosan mit jelentenek? Tehát gyakorlatban minek a szerződései?

Nyitrai Zsolt: Bizonyára feltűnt önöknek, hogy nem említettem konkrét projektneveket és konkrét cégneveket. Kérem, fogadják el nekem, és értsék meg a helyzetemet. Ennek van egy oka. Több olyan cég, amelyik üzemelteti ezeket a fontos infrastruktúrákat, ugye tőzsdén jegyzett cég, és az ezzel kapcsolatos pénzügyi bejelentéseiket, nekik kell majd első sorban megtenni.

Én most nem kívánom ezzel befolyásolni sem a tőzsdének az állapotát, sem más helyzetet. Ezek az állam számára, az állami működés szempontjából fontos közfeladatokat ellátó infrastruktúrák, üzemeltetési szerződéseire vonatkoznak.

Azt gondolom, hogy aki tud olvasni a sorok között és szakértő, az be tudja azonosítani akár a konkrét cégeket is, de értsék meg és kérem fogadják el nekem, hogy én most ezt nem fogom kimondani a mai sajtótájékoztatón.

Tehát a kérdésére válaszolva: ezek az állam számára fontos közfeladatok, s ezzel kapcsolatos infrastruktúrák üzemeltetésére vonatkozó szerződéseknek a módosítását, felülvizsgálatát és újratárgyalását jelentik, illetve jelentették.

Kérdező: Nem is konkrét cégnévre voltam kíváncsi, hanem, hogy milyen feladatot látnak el ezek az infrastruktúrák?

Nyitrai Zsolt: Közfeladatotokat.

Kérdező: De, hogy ez mondjuk a magyarorszag.hu, vagy bármi? Tehát, hol találkozik ezzel egy állampolgár?

Nyitrai Zsolt: Ezek állam számára fontos közfeladatokat látnak el ezek az infrastruktúrák. Van-e még kérdés? Tessék!

Kérdező: … Népszabadságtól…

Nyitrai Zsolt: Szakújságírók első sorba ültek, nagyon helyes.

Kérdező: Azt szeretném kérdezni, hogy ezt az összeget, amit most megspórol a kormány, ezt megspóroljuk és akkor csökkentjük vele a költségvetési hiányt, vagy pedig esetleg fordíthatók olyan E-kormányzati fejlesztésre, amik szükségesek, de ugye a múltban nem történtek meg.

Nyitrai Zsolt: Ez még a jövőnek a kérdésköre, egyelőre megszülettek ezek a megállapodások a konkrét cégek és az állam között. Nyilvánvalóan ez van ahol, jelenti a szolgáltatási díjaknak a csökkentését. Tehát, hogy az államnak ugye kevesebbet kell ezen szolgáltatási díjakért cserébe kifizetni. Valahol, valahol pedig, pedig azt jelenti, hogy ezek a költségek ténylegesen csökkennek, úgyhogy ezt majd nyilvánvalóan a pénzügyi kormányzat fogja a jövőben eldönteni.

Számunkra most az a legfontosabb lényeg és első lépés, hogy az adófizetőknek ezt a 15 milliárd forintot ezen tárgyalások és ezen szerződések újragondolásával sikerült most megtakarítani.

Kormányszóvivő: Parancsoljon!

Nyitrai Zsolt: Tessék!

Kérdező: … Tibor …részéről. Két kérdésem lenne. Az egyik a cselekvési tervvel kapcsolatban, hogy lehet-e már kicsit konkrétabban tudni, hogy a százmilliárdos nagyságrend az mit takar, hogy 2014-ig mekkora források lesznek fordíthatók az infokommunikációs fejlesztésekre? És ezen belül az érdekelne, hogy a kormánynak jelenleg mi a terve a korábban digitális közmű néven futott szélessávú fejlesztésekkel kapcsolatban?

Kormányszóvivő: Köszönöm szépen a kérdését. Kezdjük akkor az elsővel. Ugye a digitális megújulás az, ahogy ön is említette ez egy cselekvési terv. Szerintem annyiban mindenképpen másabb, mint az eddigi polcon maradt stratégiák, hogy beazonosít konkrét kitörési pontokat, és utána hozzárendel akcióterveket.

Konkrétan felelőssel és határidővel. Tehát ez egy számon kérhető cselekvési terv, digitális megújulás címen. Ami a költségeket illeti, a Digitális Megújulási Cselekvési Tervnek négy költségvetési pillére van. Egyrészt költségvetési pillére természetesen a meglévő, elfogadott 2011-es költségvetése a Magyar Köztársaságnak, másrészt pillére európai uniós források, harmadrészt pillére az Új Széchenyi-Terv eddig megismert prioritásai.

És ugye hamarosan nyilvánosságra kerülnek itt a konkrétumok. Tehát engedje meg, hogy ezen a ponton ne előzzem meg a hivatalos bejelentéseket. És negyedik fontos pillére a költségvetésnek pedig, az a vállalkozások bevonása, a vállalkozások tőkéjének, a vállalkozások pénzének a bevonása, merthogy ugye a digitális Magyarország, Digitális Megújulási Cselekvési Tervnek három főszereplője van.

Egyrészt maga az állampolgár, a vállalkozások és az állam. És az akciótervekkel … egyébként 84 akcióterv van. Cselekvési terv ösztönzi is ezt a három szereplőt az együttműködésre. És akkor itt kanyarodnék rá a széles sávra kapcsolatos kérdés feltevésére. Létezik ebben egy széles sáv fejlesztési koncepció Digitális Megújulási Cselekvési Tervben, és azt is nyilván az európai uniós források, az állam és a vállalkozások együttműködésével kívánjuk megvalósítani.

Szerintem a vállalkozások bevonása, az mindenképpen egy új pont és minőségi többletet jelenthet a korábbi, ezzel kapcsolatos elképzelésekkel szemben, amelyeknek a realitását pénzügyileg és szakmailag itt a korábbi elképzelésekre gondolok első sorban. Engedjék meg, hogy most ne ítéljem meg ezen a sajtótájékoztatón.

Kormányszóvivő: Van-e még kérdés? MTV.

Kérdező: …szeretném megkérdezni, hogy az E-dokumentum kezelést milyen ütemben és milyen államigazgatási területeken vezetik be?

Nyitrai Zsolt: Ez is még a jövőnek a zenéje. Ugye 2010 és -'14 közötti időszakra vonatkozik a Digitális Megújulás Cselekvési Terv. A határozott kormányzati döntés, az már megszületett. Tehát mindenképpen, amikor arról beszélünk, hogy az állami működést, azt gyorsabbá és áttekinthetőbbé akarjuk tenni, akkor ezen a ponton, ha nem is csak önmagában az E-dokumentum kezelésre, tehát akkor a közigazgatásban lévő iratoknak az elektronizálására értjük, de ez mindenképpen egy fő pont. A közeljövőben erről teljesen konkrét tájékoztatást fogunk adni.

De a döntés, hogy erre át fog állni a kormányzat, az már egyértelműen, világosan és tisztán megszületett.

Kérdező: …

Kormányszóvivő: Hír TV. Mindig lehet.

Kérdező: A médiatörvénynek elkészült a teljes angol fordítása, ezt át fogják-e küldeni külföldre, aki kéri, vagy továbbra is az az álláspontja a kormánynak, hogy az eddig lefordított részek, azok elegendőek ahhoz, hogy megértsék a médiatörvényt?

Kormányszóvivő: Igen, itt azt hiszem, hogy volt egy kis félreértés, ezzel a fordítással. Tehát nem úgy maradtak ki belőle részek, hogy akkor azt mondtuk, hogy na ezt inkább nem fordítjuk le, mert ez rosszul néz ki külföldön. Olyan részek, kettő darab, vagy két típusú rész maradt ki. Részben ami a digitális átállásról szólt, azt azért nem fordították le, mert ugye arról külön törvény van.

Tehát az most már önállóan kikerült a részből. Másrészt pedig olyan jogtechnikai részek maradtak ki belőle, ami arról szólt, hogy ez és ez és ez a hatályát veszti egy bizonyos határidőre. Tehát mire elkészült a fordítás, akkor addigra azok már nem voltak hatályosak.

De elkészült most úgy egybe az egész, hogy akkor ilyen kis félreértésre se legyen lehetőség és természetesen ezt mindenkinek elküldjük, akinek fontosnak gondoljuk és aki ezt kéri. Természetesen ezek abszolút nyilvános dolgok.

Kérdező: Még egy kérdés, hogy a PSZÁF javasolja a frankhitelek euróra történő átváltását, a kormány döntött erről? Van-e mondjuk olyan döntés, hogy ezt így támogatják, nem támogatják?

Kormányszóvivő: Ez egyelőre, ez még egy egészen friss dolog. Tehát ez még egyáltalán nem került így a kormány elé. Azt mindenesetre mindenképpen érdemes mindenkinek saját magának megnéznie, hogy vajon ő mivel járna jobban? Úgyhogy azt mindenképpen javasolni lehet mindenkinek, hogy nézze meg szakmai szempontból, hogy a PSZÁF javaslata, neki személy szerint mennyire lenne kedvező. De erről a kormány egyáltalán nem tárgyalt még.

Kérdező: … EMFESZ-ről, hogy az EMFESZ ügyfeleinek fele aggódik esetleg … maradhat-e bárki gáz nélkül? Mi a helyzet ezzel?

Kormányszóvivő: Senki nem maradhat gáz nélkül. Ez egy nagyon fontos dolog. Tehát az, hogy valaki egyik napról a másikra gáz nélkül marad, ez nem fordulhat elő. Hogy pontosan mi lesz ennek a menete, erről a legjobb tudomásom szerint ma fog a Magyar Energiahivatal kiadni egy közleményt, úgyhogy az Energiahivatal részletesen fog jó néhány olyan információt eljuttatni önökhöz, ami még mindig EMFESZ témában lesz.

Kérdező: … Független Hírügynökség. Ugyanebben a témában. Ugye ma megjelentek hírek arról, hogy különbözőképpen alakulnak a fogyasztói árak az EMFESZ, a korábbi EMFESZ ügyfeleknél, ugye az … emelkedik, Tigáz, Főgáz valószínű nem változik. Ezzel kapcsolatban a kormánynak van-e bármilyen álláspontja, vagy bármilyen lépéskényszere?

Kormányszóvivő: Milyen típusú álláspontra gondol?

Kérdező: … hogy ilyen másképp, tehát különbözőképpen járnak az EMFESZ egykori, korábbi ügyfelei. Ugye egy részüknek többet kell fizetniük.

Kormányszóvivő: Igen. Igen.

Kérdező: Másrészüknek pedig megmarad az, hogy ezzel kapcsolatban a kormány tud-e, vagy tervez-e bármilyen lépést?

Kormányszóvivő: Tehát, hogy azokat, akik eddig kevesebbet fizettek és most többet fizetnének, hogy őket valamilyen formában?

Kérdező: … diszkriminatív így ez a dolog, hogy …

Kormányszóvivő: Nem, ebben diszkrimináció nincsen. Ez sajnos ez egy ilyen üzleti fejlemény lett, hogy ez történet az EMFESZ-el kapcsolatban. De mondom ennek a részleteiről az Energiahivatal fog ma tájékoztatni. A kormány ezzel kapcsolatban nem tervez semmit. Tehát, ami a gázárhoz kapcsolódik, azt a kormány megtette az elmúlt év végén, amikor a gázár emelés, illetve a legtöbb embernek a gázár nem emelésről döntött.

Amennyiben nincs több kérdés, akkor köszönöm szépen, hogy itt voltak. És köszönöm szépen államtitkár úrnak!

Viszontlátásra!