A száz százalékos szélessávú lefedettség, az egymillió új internetező képzése, a vállalkozások versenyképességének radikális növelése, a kormányzati szolgáltatások bürokrácia-csökkentő megújítása nagyságrendileg százmilliárd forintot mozgat meg Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár szerint. Az év végén kiadott Digitális Megújulás cselekvési terv alapján olyan fejlesztések várhatók, mint például az állampolgári kártya, amely leváltja a jelenlegi TAJ-kártyát, adókártyát és személyit. A program ambiciózus, de könnyen számon kérhető.
Mennyire veszi komolyan a kormány az informatikát, mennyire tudnak a kérdéssel foglalkozni?
Az infokommunikáció fontos a kormánynak, ezért is jött létre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül egy önálló, és a területet egységesen kezelő infokommunikációs államtitkárság. A Digitális Megújulás pedig az egyik első, napvilágra került cselekvési tervünk, amit egy nagyon széles szakmai, civil, érdekképviseleti és ötpárti egyeztetés előzött meg.
Ugyanakkor a képviselők a médiatörvény megszavazásakor egy digitális átállást megtorpedózó javaslatot is elfogadtak, amely több évvel elcsúsztatta az analóg tévéadás lekapcsolásának a határidejét.
Nincs semmi megtorpedózva, csupán egy praktikus javaslat került a médiatörvénybe, amely 2012 év végétől 2015-ig tolhatja el a digitális átállás megvalósítását. Az érintett országok közül szinte mindenki halasztott, ráadásul az előző kormányzat semmit nem tett a fölkészülés érdekében, holott tudta, hogy ez egy határidős feladat. Úgy ítéltük meg, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételek az eredeti célkitűzés teljesítéséhez, vagy azok csak horribilis közpénzeket megmozgatva lennének elérhetőek. A célunk továbbra is az, hogy 2012 végéig megtörténjen az átállás. Nagyon fontos, hogy a váltás biztonságos legyen, ehhez kell a 94 százalékos lefedettség.
Ez meg is van, ha jól tudom 95 százalékos lefedettségnél járunk.
Igen, de a másik feltétel, hogy az érintett háztartásokat képesek legyünk ellátni dekóderekkel, teljesen hiányzik. Nem lett volna jó, ha erőltetetten tartjuk a határidőt és a magyar háztartások jelentős részében elérhetetlenné válnak a televíziós tartalmak. Most már reális és biztonságos a határidő, ami a digitális hozadék kérdésköre miatt is kulcsfontosságú.
Készülnek majd felmérések arról is, hogy egészen pontosan hol nincsenek dekóderek?
Ez is a biztonságos átállás része, és ez nem fért volna bele az eredeti határidőbe.
Említette a digitális hozadékot, ami fontos lehet a szélessávú infrastruktúra építéséhez is. A módosítás miatt előfordulhat, hogy ezek a frekvenciák akár 2015-ig sem lesznek elérhetők. Addig a kormány inkább a 450 Mhz-en és a többi, jelenleg használt frekvencián bővítené a szélessávú lefedettséget?
A kormányzat 100 százalékos lefedettséget akar, ami összhangban van az Európai Unió távközlési stratégiájával. Az már biztos, hogy ebben a kérdésben fontos szerepe lesz az állam és a vállalkozások összefogásának. A mindenhol elérhető szélessáv közös érdek, ezért az állam hamarosan olyan piacösztönző pályázatot hirdet meg, ami piaci forrásokat is megmozgat. Én a Digitális Megújulás Cselekvési Terv legfontosabb újdonságának azt tartom, hogy nem elszigetelten beszélünk államról, hanem három főszereplőt nevesítünk: az állampolgárt, a vállalkozásokat és az államot. Már a Digitális Konzultáció során is azt az új szemléletet képviseltük, hogy a digitális megújulás sikere nemcsak az állam felelőssége, hanem a szereplőknek mind megvan a maga feladata.
Ennek a tervnek nem tesz keresztbe az, hogy a vállalati oldal, főleg a nagy cégek, meg lettek sanyargatva a távközlési adóval?
Ezt inkább válságadónak nevezem. Látnunk kell, hogy az ország nagyon nehéz helyzetben van, és ezt a problémát közösen kell megoldanunk, mert minden szereplő egy gyarapodó, nem pedig egy válságból válságba botladozó és visszaeső fogyasztású országban érdekelt. Ha nem tartanánk a 3,8 százalékos hiánycélt, az tett volna igazán keresztbe mindenkinek. A szektor szereplőit fájdalmasan érintették ezek a válságadók, de az érintettek megértették, miért van erre szükség. Köszönetet is kell nyilvánítanunk az áldozatvállalásban részt vevő cégeknek.
A köszöneten kívül kaptak valamilyen ígéretet, hogy a beszedett pénz mekkora része folyik vissza a távközlési iparba, hogy milyen nagyságrendű állami megrendelések várhatók?
Konkrét ígéretet nem kaptak, de a cselekvési terv is jelzi, az államnak kiemelten fontos ez a terület, és nem hagyja magára a szektort, már csak azért sem, mert január elsejétől személyesen elnöklöm az Európai Unió Távközlési Tanácsát, ami egy nagyon jó fórum ahhoz, hogy az összeurópai távközlési politikát minden hazai érintett számára kedvező irányba befolyásoljuk.
Mennyi pénzbe kerül a Digitális Megújulás megvalósítása?
Nagyságrendet tudok mondani, óvatos becslésem alapján 100 milliárd forintnyi forrást mozgat meg három helyről: állami és európai uniós forrásokból valamint az Új Széchenyi Tervből. Viszont a képzési és továbbképzési programoktól kezdve, a versenyképességet javító programokon, az intelligens városfejlesztésen, a high tech kutatóközpont kialakításán és az innovációs klaszterek ösztönzésén át további jelentős piaci források bevonása várható.
Mi az, amit már jövőre elindítanak?
A cselekvési tervben vannak ambiciózus célok, például az egységes állampolgári kártya, amit már 2012-ben bevezetnénk. De a négy fő prioritással, az állampolgári képzésekkel, a vállalkozások versenyképességét jelentősen növelő lépésekkel, a szélessáv kiterjesztésével és az állami informatikai konszolidációval is el kell indulni, vagy részben már el is indultunk, mert az informatika minden más ágazatra is jelentős hatással van.
Ez az állampolgári kártya egy új személyi?
Most mennyi plasztikkártya van a zsebében?
Kártyatartót is kaptam karácsonyra, és azonnal megtelt.
Egynél tehát biztosan több kártyája van. Ezért a célunk az, hogy egyetlen kártya legyen, már ami az állam és polgára kapcsolatában releváns. Ennek a jogszabályi hátterét is meg kell teremteni, de mindenképpen azt akarjuk, hogy 2012-2013-ban már egykártyás ügyintézés legyen. Arra törekszünk, hogy minden ott legyen a kártyán, ami ott lehet, a TAJ-tól a személyi azonosítóig.
Ehhez kapcsolódik egy másik célkitűzés, az adatbázisok egyesítése?
Szó sincs az adatbázisok egyesítéséről, csak biztonságossá tételéről, amit közel négyötödös többséggel fogadott el a parlament. A törvény megalkotására azért volt szükség, mert korábban a kritikus adatbázisok ki voltak szervezve magáncégekhez. A növekvő kiberbűnözés mellett ez nem volt normális állapot, ráadásul az adófizetőknek rengeteg pénzébe került és egyáltalán nem volt biztonságos. A nemzeti adatvagyonról szóló törvény ezért megnevezi a fontos adatbázisokat, és elrendeli, hogy ezeket nem lehet kiszervezni, csak állami intézmény vagy állami tulajdonú cég kezelheti a jövőben az adatokat, hiszen csak ők tudják garantálni azok biztonságát. Az adatbázisok egyesítéséről viszont nincs szó, az állam a jövőben is elkülönítetten kezeli az adatainkat.
Lesz egy nagy adatközpont, ahol az összes információt tárolják?
Nem, szó sincs erről. Az biztonsági kérdés, hogy az adatok egy helyen vannak-e, ebben több iskola versenyez. Sokkal fontosabb, hogy az adatrendszerek kompatibilisek legyenek egymással, legyen köztük kapcsolat. Súlyos hiba, hogy az elmúlt időszakban az állam tízmilliárdokat költött szigetszerűen működő rendszerekre, amelyek képtelenek kommunikálni egymással. A pazarlás és a párhuzamos rendszerfejlesztések megelőzéséért hoztuk létre a Kormányzati Informatikai Ügynökséget, amely egységes fejlesztéseket koordinál a jövőben.
Milyen szerepet szánnak a nyílt forráskódnak?
Egyértelműen fontosnak tartjuk a nyílt forráskódot; az állam év elején elindít több pilot-projektet, és ezek tapasztalatait körülbelül fél év múlva kiértékeljük.
Térjünk át a cselekvési terv másik hangsúlyos területére, a képzésére. Több kimutatás készült már arról, hogy sokaknak az olvasás és a szövegértés is problémát okoz. Hogyan lehet így jelentősen növelni a digitális írástudók számát?
Jelen pillanatban négymillió honfitársunk van, aki napi szinten nem használja az internetet sem otthon, sem a munkahelyén. Ez nagyon magas szám, mindenképpen csökkenteni szeretnénk. Különös kettőssége a magyar világnak, hogy miközben Közép-Európában elsőként 450 egyetemet, kutatóközpontot és közintézményt 40 gigabit/másodperces adattovábbítási sebességgel összekötő hálózatot avattunk a napokban, amivel a magyar egyetemeket bekötöttük az észak-amerikai és nyugat-európai kutatói hálózatokba, addig a digitális szakadék még mindig óriási. Ezért a digitális írástudás terjesztésével kapcsolatban nagyon fontos a mentorok szerepe, akik meg tudják mutatni a környezetükben élő embereknek, hogy mit jelent az internet, milyen újdonságot és hasznos szolgáltatásokat képes nyújtani. Most az e-Magyarország pontoknál körülbelül ezerhatszáz mentor visz képzéseket, ami nem kevés. De a jövőben fontos szerepe lehet az egyházaknak is, úgy látom elég nyitottak ebben a kérdésben. Az az egymillió ember, akit be szeretnénk vonni a digitális világba, ott vannak ezekben a közösségekben, csak el kell őket érni.
(index.hu)
