Egyelőre a helyzet felmérése tart, de közben folynak az egyeztetések az iparág szereplőivel, hogy az ígért határidőre, szeptember közepére elkészülhessen a kormányzati ciklusra tervezett IKT stratégia. Ennek hátteréről beszélgettünk az infokommunikációs államtitkárral.

- Aki utazott már több száz kilométert egyetlen földhivatali érkeztető pecsétért, bizonyára egyetért azzal, hogy az e-ügyintézés ma még meglehetősen gyerekcipőben jár. Ha ilyen lemaradásban vagyunk, nem túlságosan nagy időveszteség, hogy csak most kezdődött az infokommunikációs stratégia kidolgozása? Iparági kritikusok szerint lett volna 8 év az elkészítésre.

- A szeptemberre elkészülő infokommunikációs stratégia egy teljes ciklusra szól, és korábban felelőtlenség lett volna bármit is állítani, hiszen most zajlik az átadás-átvételt követő átvilágítás, és csak eztán fogjuk látni, hogy milyen környezetben lehet a munkát elkezdeni. Készül egy úgynevezett Fehér Könyv, ami bemutatja, hogy az elmúlt nyolc évben milyen felelőtlenségek voltak az infokommunikáció területén. Úgy látjuk, ezek egy része pénzügyi, más része technológiai, de ide sorolnám az elszalasztott lehetőségeket is. A FIDESZ-nek természetesen korábban is volt programja, de felelős vállalásokat csak pontos információk birtokában tehetünk. Amennyiben a szakma bevonásával elkészül szeptemberre a stratégia, semmiképpen sem vagyunk elkésve. Az elmúlt időszak egyik problémája éppen az volt, hogy vagy nem volt stratégia, vagy nagyon sok stratégia volt, amiket nem vettek komolyan. Mi egy olyan stratégiát alkotunk, ami szilárd alapokon áll fix mérföldkövekkel, de rugalmasat, hogy a világ változásaira is reagáljon. Egy olyan kiszámítható tervről van szó, ami utat mutathat a polgároknak, a vállalkozásoknak, valamint az informatikai szakma képviselőinek, és kiderül belőle, hogy a kormányzatnak milyen törekvései vannak ezen a területen.

- Ön szerint melyek azok területek, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek?

- Például az önök által említett e-közigazgatás. Az államnak példát kell mutatnia és élen kell járnia. Teljesen elektronizálni kell működésünket, amit majd ki kell szélesíteni az egész államigazgatásra és a társadalomra. Én egyébként ezen a területen nagy robbanásra számítok. Azt látom, hogy a magyar társadalom egyre inkább érett arra, hogy ilyen technikákat használjon, azaz az e-befogadás kezd beérni a fejekben. Kétségtelen, hogy 4-8 évvel ezelőtt ez még nem így volt.

- Fellegi Tamás miniszter nemrégiben az IVSZ és az NHH közös konferenciáján is utalt rá, hogy bizonyos projekteket is felül kell vizsgálni. Megtudhatnánk, hogy melyek ezek?

- Konkrét projektet egyelőre nem emelnék ki, de például az NDK koncepcióját meg kell vizsgálni. Emellett több esetben olyan szigetszerű rendszerek épültek, amelyek egymással nehezen vagy egyáltalán nem kapcsolhatók össze. Az efféle „építkezéseket" is újra kell gondolni. Azt azonban szeretném hangsúlyozni: ez nem boszorkányüldözés, és nem is akarunk hónapokig a múlttal foglalkozni, de mindenképpen fontosnak tartjuk a tisztánlátást.

- Márciusban ön is aláírta a Digitális Társadalmi Egyezményt. Ennek elemei visszaköszönnek majd a stratégiában?

- Részét képezi, hiszen ellenzékben is a párbeszédre alapoztuk a politikánkat, és azt gondolom, ez nagyban erősíti a stratégia legitimációját. Ráadásul sok hasznosítható véleményt, ötletet, javaslatot is kapunk így. A Fidesz programja - amely ugyancsak párbeszédeken nyugszik -, szintén fontos alapját fogja képezni a stratégiának, amit most kiegészítünk a kormányzatban megszerezhető információkkal.

- Nem mond ellent ennek, hogy például az ORTT és az NHH összevonásáról és vezetői kinevezéséről szóló jogszabály önálló képviselői indítványként került a Parlament elé? Ilyen esetben nincs szakmai egyeztetés, pedig ez a kérdés jelentősen érintheti a kormányzati stratégiát is.

- Ami a konvergens hatóságot illeti, azzal szerintem a szakma nagyobb része egyetért. Itt fontos szempont volt a hatékonyság növelése, valamint a takarékosság. Bár ebben az esetben valóban egyéni képviselői indítványról van szó, és így nem kell előzetes egyeztetéseket lefolytatni, az előterjesztő képviselők figyelembe vették a törvényjavaslatban a parlamenti bizottsági üléseken elhangzott ellenzéki véleményeket is. Ezenkívül sor került egy olyan kulturális és sajtóbizottsági ülésre is, ahol az összes érintett szervezet jelen volt, és ott is elmondhatták a véleményüket, amelyek szintén bekerülnek a törvényjavaslatba.

- Mikorra várható a szélessávú LTE technológia bevezetését lehetővé tevő tenderek megjelenése?

- Az LTE technológia tesztelését már mindhárom szolgáltató megkezdte, és én is úgy látom, hogy ebben nagyon nagy jövő van. De hogy hogyan és mikorra várható a bevezetés, erre most még korai lenne bármit mondani. Sok múlik például a mobilszolgáltatókkal folytatott egyeztetéseken is. Egy biztos: egy megfontoltabb bevezetésre törekszünk, amelynek során azt is figyelembe vesszük, hogy a nemzeti hálózatot hogyan akarjuk kialakítani. Az LTE-vel összefüggésben fontosnak tartom, hogy megvárjuk a digitális hozadék nyújtotta lehetőségeket.

- Az LTE bevezetését nyilván érinti a digitális átállás sikeres lebonyolítása is, hiszen az analóg földfelszíni tévésugárzás legkésőbb 2011. december 31-i kikapcsolásával a felszabaduló frekvenciákat is felhasználnák hozzá. Elégedett a digitális átállás folyamatával?

- Lehetnénk már előbbre is. Ezért nagyon oda kell figyelni arra, hogy az átállás határidőn belül, zökkenőmentesen tudjon megvalósulni. A digitális hozadékkal, vagyis a felszabaduló frekvenciák felhasználásával kapcsolatban az EU-nak vannak irányelvei, amelyekhez igazodnunk kell. Nem mellesleg a digitális átállással kapcsolatban a kormány szociálisan érzékeny módon kell eljárnia, megfontolandó például a set-top-box vásárlások támogatása.

- Az elmúlt időszakban többször is felmerült mobilszolgáltatói oldalról, hogy szeretnék, ha a mobilfrekvenciák díjazási rendszerét megváltoztatnák. Az előző kormány az ügyben mégsem lépett, a Pannon/Telenor emiatt pedig már adótornyokat is kikapcsolt.

- Valószínűleg ez is felmerül a piaci szereplőkkel folytatott megbeszéléseken. Meg kell fontolni a sávdíjas díjstruktúra kialakítását. Kíváncsiak vagyunk a szolgáltatók véleményére, a mozgásterünket azonban meghatározza, hogy az előző kormány 20 milliárd forint bevételt tervezett a frekvenciadíjakból az idei költségvetésbe. Ami általában véve a frekvenciákat illeti, célunk egy felelős frekvenciagazdálkodás megvalósítása. Azt gondolom, hogy azokat a frekvenciákat, amelyek Magyarország tulajdonában vannak, hasznosítani kell. Ezek olyan nemzeti értékek, amelyeket hasznosítani kell. A 450 és a 900 MHz-es frekvenciák hasznosításáról már el is kezdtük a beszélgetést.

- Korábban sikertelenül zárult a mobiltender, mostanában viszont újra elkezdődtek a találgatások: lesz-e negyedik mobilszolgáltató a piacon?

- A sikertelen tender is csak megerősíti: felelős frekvenciagazdálkodásra van szükség. Az, hogy lesz-e negyedik szolgáltató, szintén stratégiafüggő, és sok múlik a piaci szereplők visszajelzésén is.

- Az év elején az IVSZ és a Fidesz IKT munkacsoportja közös nyilatkozatában többek között a távoktatást és a hazai szoftverfejlesztés támogatását nevezte a válságból való egyik kitörési pontnak. Ehhez képest az új kormány befagyasztotta a 16 milliárd forintos kutatás-fejlesztési keretet.

- Azt a nyilatkozatot továbbra is érvényesnek tartom. A befagyasztás a mostani, első időszakban történik, és átmeneti. Ebben az évben köti a kezünket a megörökölt hiánycél, ami szigorú takarékosságot követel minden téren. Nyilvánvaló azonban, hogy gazdaságfejlesztő programokban gondolkodunk, és nem csupán azért, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium égisze alá tartozunk.

- Szintén nagyon fontos kérdés a hazai kkv-k helyzetbe hozása. Nem félő, hogy emiatt komoly konfliktusok adódnak a hazai piacon jelen lévő multinacionális cégekkel, illetve az Európai Unióval?

- Amikor a kkv-k helyzetbe hozásáról beszélünk, akkor ezt szimbiózisban kell megtenni a hazánkban dolgozó multinacionális cégekkel. Úgy gondolom, meg lehet találni a helyes arányt. Vannak jó nemzetközi példák arra, hogy ezt versenyjogi szabályok tiszteletben tartásával meg lehet oldani.

- Ha már jogszabályok... Melyek azok a jogszabályok, amelyeket az infokommunikáció területén mihamarabb el kellene fogadnia az Országgyűlésnek?

- Az infokommunikáció három nagy területet ölel fel: az informatikát, a hírközlést és médiát. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkárságához tartozik felelősség és feladat szintjén a kormányzati infrastruktúra fejlesztése, üzemeltetése, tervezése, az elektronikus hírközlés, a spektrum- és frekvenciagazdálkodás, az audiovizuális média szabályozása, és a postaszabályozás, vagyis például a postaliberalizációra való felkészülés. A másik szintén jelentős feladat a digitális átállás, és személy szerint fontosnak tartanám, hogy szülessen jogszabály az információbiztonságról, mert az informatika ma már átszövi a mindennapjainkat, és a jogalkotás szintjén a biztonsági kérdések nincsenek igazán megjelenítve. Ugyancsak lényegesnek tartom a digitális adatvagyon jogi szabályozását.

- Mik a terveik a hazai IT-képzéssel, oktatással kapcsolatban?

- Ez nagyon fontos kérdés, hiszen Magyarországon nagyon sok informatikus tudna azonnal munkába állni, már ha lenne ennyi szakember. Ilyen szempontból a magyarországi mérnökképzés kiemelten kezelendő, de az e-képességek elsajátítását már az általános iskolában el kell kezdeni, hisz minden a felkészülésnél dől el. Az oktatási kormányzattal egyeztetve megoldást kell találni a mérnökhiányra. Nagy hangsúlyt kell fektetni a képzésre, például együttműködési megállapodásokat kell kötni felsőoktatási intézményekkel, hogy minél vonzóbbá tegyük ezt a szakmát. De nagyon jelentős az is, hogy aki mérnökként végez, az a tudását idehaza hasznosítsa, és lehetőleg ne menjen el külföldre.

- Milyen területeken számítatunk fejlődésre a következő négy évben? Mikor lesz elégedett az államtitkárként eltöltött időszak teljesítményével?

- Nemrég találkoztam a finn telekommunikációs miniszter-asszonnyal. Finnországban nemrégiben vezették be, hogy mindenkinek alanyi jogon jár legalább egy Mbit/sec sebességű internetelérés. Akkor leszek elégedett, ha a világháló nyújtotta lehetőségek szinte minden magyar honfitársunkhoz eljutnak majd, és ők élnek is vele. Hangsúlyozom: a szélessávú technológiák elterjesztésénél az infrastruktúra mellett nagyon fontos a tartalom, méghozzá elsősorban a távmunka, a távoktatás és a szórakoztatás lehetősége köré építve. Az én prognózisom egyébként az, hogy négy év múlva nagyon sok minden már mobilon történik majd.

- Tehát számíthatunk tartalomfejlesztői pályázatokra?

- Nagyon fontosnak tartom, hogy legyenek kurrens magyar tartalomfejlesztések.

(Computerworld Online)