Közlekedési intézményi és vállalati vezetők, szakértők részvételével szakmai irányító bizottság alakult a Nemzeti Közlekedési Stratégia kidolgozásának elősegítésére 2011. július 18-án, Budapesten.
A Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár által vezetett bizottság tagjait a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a GYSEV Zrt., a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt., a Közlekedéstudományi Egyesület, a Közlekedéstudományi Intézet, a Magyar Mérnöki Kamara, a MÁV Zrt., a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Nemzeti Közlekedési Hatóság delegálta. Munkáját az érintett háttérintézmények, vállalatok szakértőiből összeállított munkacsoportok segítik majd.
A Nemzeti Közlekedési Stratégia elkészítésére a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ kapott megbízást a szaktárcától. Az alágazati stratégiákat egységesítő koncepció szakmai közösségeket és társadalmi szervezeteket bevonó tervezése másfél-két éven belül zárulhat le. A feladat részét képezi egyebek mellett az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) alkalmazási lehetőségeinek és a szomszédos országokba irányuló határátmenetek sűrítésének önálló elemként beépítendő vizsgálata is.
A Nemzeti Közlekedési Stratégia megalkotását indokolja, hogy az Európai Unióban már készül a következő évtized közlekedéspolitikáját meghatározó Fehér Könyv. Magyarországnak továbbá érdemben kell reagálnia az Unió TEN-T hálózati politikájában várható változásra. A közösségi törekvéseknek megfelelően a közlekedési rendszerek átszervezésének középpontjában az energetikai, környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak kell állniuk. Az Új Széchenyi Terv Közlekedésfejlesztési programjában rögzített kormányzati elvárásoknak az egységes ágazati stratégiában is meg kell jelenniük.
A Nemzeti Közlekedési Stratégia gyakorlati alkalmazása, megvalósítása a forráslehetőségeket alapvetően meghatározó uniós költségvetési ciklusokhoz illeszkedve 2014-ben kezdődhet meg. Az idei évben a részletes tematika és módszertan összeállítása tervezett. A stratégia a helyzetfeltárás után három ütemre, nagytávra (2041), hosszútávra (2027) és középtávra (2020) készül el.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
