Hatékonyan járultunk hozzá az erős, versenyképes Európa kiépítéséhez az elnökségi félév alatt is – jelentette ki Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki az Európai Parlament Iparért, Kutatásért és Energiáért Felelős Bizottsága (ITRE), majd Regionális Fejlesztési Bizottsága (REGI) előtt számolt be az elért eredményekről 2011. július 11-én, Brüsszelben.
Az elmúlt hat hónapban olyan stratégiai kérdéseket tárgyaltak az uniós döntéshozók, amelyek évtizedekre meghatározhatják az energetikai és kohéziós szakpolitikák jövőjét, a lehetséges irányokat és a kitűzött célok eléréséhez szükséges eszközrendszert. A magyar elnökség maradéktalanul eleget tett vállalásainak, és jól teljesített a válsághelyzetek kezelésében is – fejtette ki Kovács Tamás Iván a bizottsági értékeléseken.
Az energetikai kérdésekben mindenki számára megnyugtató és elfogadható, uniós szintű kompromisszum alakult ki – tájékoztatta a helyettes államtitkár az Iparért, Kutatásért és Energiáért (ITRE) Felelős Bizottságot. Felidézte, hogy a februári Energia Tanácson a rövid-, közép- és hosszú távú prioritásokat meghatározó következtetéseket fogadtak el a közös energiastratégiában a 2020-ig tartó időszakra. A tagállamok 2014-es határidőt szabtak maguknak az egységes belső piac létrehozására, és elkötelezték magukat amellett, hogy a rákövetkező évre teljesen felszámolják az energiaszigeteket.
Az elnökség gyorsan és hatékonyan reagált a fukusimai balesetre, megfelelően kezelte az észak-afrikai politikai bizonytalanság hatásait. A márciusban összehívott rendkívüli tanácsülésen a résztvevők megvitatták az energiaágazat helyzetét és az események energiapiaci következményeit. Kifejezték támogatásukat az európai atomerőművek átfogó biztonsági értékeléseinek elkészítéséhez és transzparens lefolytatásához. Az önkéntes stressz teszteket az Unió tagállamai 2011. június elsejétől el is indították. A magyar elnökség hathatós hozzájárulásával haladtak előre olyan jelentős együttműködések, mint az Észak-Dél Energiafolyosó, a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúrahálózat-fejlesztési program.
A Regionális Fejlesztési Bizottság előtt Kovács Tamás Iván arról számolt be, hogy az átfogó elnökségi stratégián belül a kohéziós politika kulcsfontosságú szerepet vitt. Elismertségének széleskörű növekedését elősegítette, hogy a kérdéskört sikerült magas politikai szintre emelni.
Egy erősebb Európa fenntartható növekedést, foglalkoztatást és versenyképességet igényel. A kohéziós politikát úgy érdemes erényeit megtartva alakítani, hogy hatékonyabban tudjon reagálni az újfajta kihívásokra, és alapvető eszköze legyen az Európa 2020 Stratégia végrehajtásának – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Kovács Tamás Iván kiemelte, hogy a májusi kétnapos informális miniszteri találkozón a tárcavezetők a Területi Agenda 2020 elfogadásával nemcsak a területfejlesztés új alapjait fektették le, hanem valamennyi uniós politika számára közös vezérelvet is meghatároztak. Arról is döntöttek, hogy a hatékony kohéziós politika érdekében rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok és a régiók számára, ugyanakkor eredmény-orientáltabbá kell tenni a szakpolitikát.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
