Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár 2011. február 24-25-én hivatalos látogatáson Azerbajdzsánban tartózkodott, ahol részt vett a bakui Magyar Nagykövetség megnyitóján, illetve megbeszéléseket folytatott az azeri üzleti élet és államigazgatás képviselőivel. Közlemény.
2011. február 25-én a Baku Business Center épületében Olajos Péter nyitotta meg az első azeri-magyar üzleti kerekasztalt. Az NFM helyettes államtitkára nyitó előadásában kiemelte, hogy a magyar kormány azeri kapcsolatait illetően az elsőrendű célok között szerepel a jelenlegi alacsony kétoldalú kereskedelmi volumen (80 millió USD) jelentős növelése, melyre jó alkalmat kínál az azeri gazdaság elképesztő ütemű fejlődése. A magyar küldöttség tagjaként tizenhét magyar vállalat képviselője folytatott tárgyalásokat közel ötven azeri cég vezetőjével. Az azeri és a magyar cégek profiljai között olyan ipari és szolgáltatási területek képviseltették magukat, mint a mezőgazdaság, az energetika, a környezetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó szektorok, az élelmiszeripar, gépipar, építőipar és az információtechnológia.
Ezt követően a helyettes államtitkár rövid megbeszélést folytatott Adil Mammadovval, az azerbajdzsáni Export és Befektetés Ösztönzési Alapítvány elnökével, majd pedig hivatalos tárgyaláson vett részt Niyazi Safarovval, az Azeri Köztársaság gazdaságfejlesztési miniszterének helyettesével. A miniszterhelyettessel folytatott találkozó középpontjában a „nem olajipari” együttműködési lehetőségek feltérképezése állt. A felek kölcsönösen megállapították, hogy mára minden jogi és üzleti feltétel (kettős adóztatás elkerülése, kétoldali kereskedelmi megállapodások, stb.) adott ahhoz, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztése felgyorsulhasson.
Ezt követően Olajos Péter Gulmammad Javadov ipari és energetikai miniszterhelyettessel és munkatársaival találkozott, akikkel áttekintették a két ország energetikai helyzetét és stratégiai elképzeléseit. A magyar fél felajánlotta segítségét és tapasztalatát a készülő azeri megújuló energia és energiahatékonysági cselekvési terv elkészítéséhez. A felek kölcsönösen fontosnak és jelentősnek tartották a folyamatban lévő ipari forradalmat és a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében hamarosan bemutatásra kerülő európai 2050-es dekarbonizációs útiterv és az új kínai ötéves terv (2011-2015) által elinduló zöldgazdaság-fejlesztést.
Annak ellenére, hogy Azerbajdzsán hatalmas olaj- és gáz készleteiről híres (jelenleg 50 millió tonna kőolajat és 27 milliárd m3 földgázt termel ki évente), rengeteg figyelmet és pénzt fordít a „tiszta technológiák” fejlesztésére. Fontos kapcsolódási pont lehet ezen a területen a két állam számára a budapesti székhelyű EIT-vel (az EU Technológiai és Innovációs Ügynökségével) való együttműködés, valamint a nemrég alakult azeri Megújuló Energia Ügynökséggel való szorosabb kooperáció.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
