Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. március 19-én, Baján előadást tartott az immáron 21. alkalommal megrendezett Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozója plenáris ülésén. Közlemény.
Az államtitkár hallgatóságának bemutatta Magyarország energiapolitikai koncepciójának fő vonalait, különös hangsúlyt fektetve a megújuló energiaforrások, és azon belül is a biomassza felhasználási lehetőségeire. Az előadás előtt az államtitkár Baja város vezetőivel találkozott.
Az államtitkár Zsigó Róbert polgármesterrel és Fercsák Róbert alpolgármesterrel áttekintette a város által eddig elnyert energetikai témájú pályázatok előrehaladását. A fejlesztések közül kiemelkedik a Városháza épületének energetikai felújítása, a Szent László Általános Művelődési Központ épületegyüttesének energetikai korszerűsítése és a Beszédes József Kollégium napkollektorokkal történő felszerelése. Ezekre a beruházásokra az intézmények számára összesen több mint 122 millió forintos támogatást ítéltek meg a Környezet és Energia Operatív Program keretein belül. A találkozón az államtitkár jelezte, hogy a város lakóközösségei aktívan vesznek részt a lakossági energiatakarékossági kiírásokon, a pályázatok elbírálása pedig folyamatban van. Az államtitkár részt vett azon a megbeszélésen is, amelyen az évi 7-8000 tonna energetikailag hasznosítható mezőgazdasági mellékterméket előállító Mogyi Kft. és Baja városa közötti energetikai együttműködési lehetőségeket közösen vitatták meg.
A plenáris ülésen elhangzott előadásában az államtitkár kiemelte: az ország 2030-ig tartó energiastratégiájának az elsődleges nemzeti érdekeknek kell megfelelnie, azokat kell kiszolgálnia – garantálnia kell az ellátásbiztonságot, támogatnia kell az energiaimport-függőség csökkentését, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét és nem utolsósorban érvényesítenie kell a környezeti szempontokat is. Éppen ezért fektet a koncepció kiemelt figyelmet a megújuló energiaforrások – köztük kiemelten a biomassza és a geotermális energia – lokális, helyi felhasználási lehetőségeinek támogatására. A mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása az egyik leggazdaságosabb módja az ilyen jellegű hulladékok kezelésének, hiszen a megtermelt, értékesíthető energia mellé járulékos haszonként társul a hulladékkezelésen megspórolt összeg is.
Az Energiastratégia 2030 dokumentum kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők – a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek – jelölik ki. E keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése. A legfőbb célok megvalósítását szolgálni hivatott eszközrendszer öt elemét a stratégia a következőkben határozza meg: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, atomenergia szerepének fokozása, regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése, új energetikai intézményrendszer kialakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettőse.
A szükséges társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatását követően az Országgyűlés várhatóan júniusban dönthet a „Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re” című dokumentumról.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
