Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. május 13-án Miskolcra látogatott. A szakpolitikus Borsod-Abaúj-Zemplén megyei látogatása során megbeszéléseket folytatott Miskolc Megyei Jogú Város polgármesterével a város és a térség energetikai fejlesztéseiről. Tájékozódott a legkiemelkedőbb kezdeményezésekről és tájékoztatást adott Kazincbarcika, Tiszaújváros és Miskolc épületenergetikai pályázatokon elért eredményeiről.
A megbeszélést követően az államtitkár ellátogatott a Magyarország legnagyobb rekultivált hulladéklerakó telephelyére, egy gyermekek környezettudatos szemléletformálásában vezető szerepet játszó óvodába és megtekintette a Miskolci Egyetem energetikai fejlesztésének helyszínét illetve a városi távhőrendszerre rákapcsolódó geotermikus kutak telephelyét.
A szakpolitikust a délelőtti megbeszéléseken a városvezetők tájékoztatták arról a közvetlen uniós - NER-300 - pályázatról, melyet öt megyei jogú város (Miskolc, Eger, Veszprém, Salgótarján, Kecskemét), az Eszterházy Károly Főiskola és a Bükk-Mak Leader Nonprofit Kft. alkotta konzorcium nyújtott be. A projekt célja zéró emissziós városi közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, valamint a napenergia hasznosítás intelligens mikro- és makrohálózati integrációja. A konzorciumi kezdeményezés kimagasló disszeminációs értékkel rendelkezik a megújuló alapú intelligens hálózatok területén. A beruházás kapcsán a konzorciumi képviselőket Bencsik János biztosította arról, hogy a kormány kiemelt figyelemmel kezeli a pályázatot.
A megbeszélésen szó esett a BorsodChem Zrt. mintegy 16 millió eurós beruházásról is, amelynek célja megteremteni a vegyipari vállalat működése során keletkező hidrogén energetikai célú hasznosításának technikai feltételeit. A technológia a jövőben lehetővé teszi majd az üzemben évente termelődő 43 millió m3 hidrogén elégetését, amivel a vállalat 12 millió m3-rel csökkenti földgázfelhasználását, amely évi 23 ezer tonnával mérsékli a cég szén-dioxid kibocsátását.
Bencsik János tájékoztatta a résztvevőket a térség lakóotthonokat érintő épületenergetikai pályázatainak eredményeiről. Elmondta, hogy a térség három városában – Miskolcon, Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban – összesen 28 pályázat nyert támogatást. A megítélt több mint 1,1 milliárd forintos kormányzati segítség összesen 1743 lakás – ezek közül 422 Kazincbarcikán, 1143 Miskolcon, 178 pedig Tiszaújvárosban található – energetikai korszerűsítéséhez járul hozzá.
A megbeszélést követően az államtitkár ellátogatott az Avastető Óvodába, ahol az Európai Unió támogatásával életre hívott „Bábozd Zöldre az Otthonod” Óvodai Környezeti Nevelési Program eredményeiről tájékozódott. Bencsik János a programot követően kiemelt feladatnak nevezte a felnövekvő nemzedékek szemléletformálását, hiszen csak ezzel biztosítható, hogy a mostani felnőtt generációk erőfeszítései ne vesszenek kárba a jövőben. A szakpolitikus látogatásának következő állomása a Miskolci Egyetem volt, ahol az Állam és Jogtudományi Kar épületének energetikai korszerűsítési terveit mutatták be számára. A közel 500 millió forint bekerülési költséggel tervezett beruházás során – uniós források felhasználásával - kicserélik az épület elavult és rossz hatásfokkal üzemelő légtechnikai rendszerét, valamint sor kerül az épület szigetelésére és a nyílászárók cseréjére is. A hallottak kapcsán Bencsik János kiemelte: fontos és méltányolandó törekvés, hogy az energetikai mérnökképzéssel is foglalkozó oktatási intézmény hallgatói gyakorlatban is lássák, mekkora különbséget jelent egy ilyen jellegű modernizáció úgy az energiatakarékosság, mint a károsanyag-kibocsátás tekintetében.
Magyarország legnagyobb rekultivált hulladéklerakó telepének megtekintését követően az államtitkár elmondta: fontos, hogy helyi szinten minél több lábra állva próbáljanak meg hozzájárulni a távfűtési rendszerek gazdaságossá tételéhez. Az, hogy ezt Miskolcon a környezet- és éghajlatvédelmi szempontok teljes körű figyelembevételével tették meg, mindenképpen példaértékű kezdeményezés. A Miskolcon található Bogáncs úti hulladéklerakóban a szerves anyagok bomlásából úgynevezett depóniagáz keletkezik. A 22 hektáros területen mintegy 150 biogáz kinyerésére alkalmas kutat fúrtak. Az évi mintegy 500-600 ezer m3 depóniagáz elégetésére korszerű kazánt telepítettek, amely a város távhőszolgáltatása számára állít elő hőenergiát. A kapcsolt villamosenergia-termelésnek köszönhetően a környezetet évente közel 4000 tonna szén-dioxid kibocsátástól kíméli meg az innovatív fejlesztés.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei látogatásának záró programjaként Bencsik János megtekintette a mályi geotermikus kutak létesítésének előrehaladását. A kutak által kitermelt geotermikus hőenergia felhasználására ugyancsak a miskolci távhőrendszer keretében kerül majd sor ezzel is csökkentve a fogyasztók terheit.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
