Több mint 5 ezer oldalnyi elemzés és előtanulmány alapozza meg a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) mintegy 100 oldalas összefoglalóját, amelyet a Kormány a közeljövőben tárgyalhat meg – mondta el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a Közlekedéstudományi Egyesület XV. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferenciáján 2014. március 18-án, Bükfürdőn.
A dokumentum kidolgozása során az egyes alágazatok egymásra hatását vizsgáló, átfogó összközlekedési szemléletű forgalmi modell készült, amire nemcsak Magyarországon, hanem a teljes kelet-közép-európai régióban sem volt még példa.
Az NKS meghatározza az ország közlekedési koncepción alapuló jövőbeli stratégiáját, elősegítve a közlekedési rendszer fejlesztésének tervszerűségét közép- (2020), hosszú (2030) és nagytávlati kitekintéssel (2050). Megalkotásának fontos gyakorlati indoka, hogy megléte a 2014-2020-as uniós tervezési időszakra szóló, véglegesítés előtt álló Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) brüsszeli elfogadásának egyik alapfeltétele.
A 3 éves előkészítési folyamat részeként 2013 decemberében zajlottak le a stratégia társadalmi és szakmai egyeztetései számos társadalmi és civil szervezet, neves közlekedési szakemberek és a régiók képviselői (megyei közgyűlési elnökök, városvezetők, útügyi miniszteri biztosok) bevonásával. A beérkezett és feldolgozott hasznos észrevételek száma együttesen meghaladta az 1.700-at.
Az NKS alapvető célja, hogy a közlekedési rendszer a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a legnagyobb mértékben segítse elő a versenyképesség fokozását. Feladata a fenntartható növekedés feltételeinek biztosítása, az esetenként egymással is konfliktusban lévő környezeti és gazdasági, nemzeti és uniós célkitűzések összehangolása, Magyarország közlekedési csomópont-szerepének kiaknázása a társadalmi igények figyelembe vételével.
A miniszter az NKS közúti fejlesztési irányaiból a megyeszékhelyek bekötését biztosító kapcsolatok megvalósítását, a nemzetközi tranzitfolyosók megépítését az országhatárig, a főúti rekonstrukciós programok és elkerülő szakaszok létesítésének folytatását emelte ki. A stratégia vasúton a folyamatban lévő tranzitfolyosó-fejlesztések továbbvitelét, a „lassújelek” fokozatos megszűntetését és az elővárosi vonalak fejlesztését azonosítja be elsődleges feladatként.
A tárcavezető kifejtette, hogy a tavaly sikeresen elindított megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer meghatározó új bevételi forrást jelent. A kormányzati támogatáspolitika a következő években a gazdaságfejlesztést helyezi középpontba. Ha a gazdaság teljesítménye a várakozásoknak megfelelően nő, az állami bevételek bővülésének eredményeként a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, felújítását is fenntartható pályára lehet állítani – tette hozzá Németh Lászlóné.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
