Az új magyar közbeszerzési törvény megteremtette a lehetőségét annak, hogy az uniós szabályok keretei között a magyar cégek, elsősorban a kkv-k előnyösebben férjenek hozzá a közpénzek felhasználásához – mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a nemzetközi közbeszerzési konferencián, csütörtökön Budapesten.

A miniszter kiemelte még az új törvényből, hogy az uniós közbeszerzési értékhatár alatti eljárások lényegesen egyszerűbbek lettek, továbbá 30 százalék előleg is adható a nyertes vállalkozásnak. A lánctartozás felszámolását szolgálja az az előírás, amely két lépcsőben juttatja díjához a fővállalkozót. Az elsőben az alvállalkozók díját kapja meg, és ha igazolja azok kifizetését, akkor jár neki a saját teljesítménye utáni díj.

Magyarországon a közbeszerzések értéke eddig a bruttó hazai termék (GDP) 5 százaléka volt. Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke elmondta, hogy az idei év első nyolc hónapjában darabszámban 38 százalékkal, míg értékben 44 százalékkal nőttek a közbeszerzések a múlt év hasonló időszakához képest – tette hozzá az elnök.

A kkv-kat különösen a határon átnyúló, elsősorban innovációkat tartalmazó közbeszerzéseken hozza a jelenleginél előnyösebb helyzetbe az az uniós irányelvjavaslat, amelyet a jövő év elején fogadhat el az Európai Parlament – erről Joaquim Nunes de Almeida, az Európai Bizottság közbeszerzési igazgatóságának vezetője beszélt a konferencián.

Az új szabályok egyszerűbbekké és rugalmasabbakká teszik a közbeszerzési eljárásokat – tette hozzá az igazgató. Így például több lesz a tárgyalásos eljárás, kevesebb dokumentum kell az ajánlattételhez, illetve a meghívásos eljárásoknál 40-ről 30 napra csökken az ajánlattételi határidő. Előnyben részesülnek azok, akik környezetvédelmi szempontból adnak jobb ajánlatot, illetve hátrányos helyzetű csoportból származó munkavállalókkal végzik el a feladatot.

(MTI)