A Kína és Magyarország közötti együttműködés alapja egymás szuverenitásának, közpolitikájának, életvitelének és kultúrájának tiszteletben tartása - hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011. november 3-án, a Budapesti Corvinus Egyetem Tárcatükör című rendezvényén.
Leszögezte: egy Magyarországon befektetni kívánó kínai társaságra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint egy német vagy angol cégre. Sőt, előbbi helyzete annyiból még nehezebb is, hogy az unión kívülről érkezik, így bizonyos könnyítések, automatizmusok nem segítik ténykedését. A nemzeti fejlesztési miniszter világossá tette azt is, hogy a befektetési feltételek és döntések kivétel nélkül publikusak és ellenőrizhetőek.
Fellegi Tamás kijelentette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igen hatékonyan tud működni a mostani keretek között, vagyis előremutató döntésnek bizonyult, hogy a közbeszerzések mellett a klímapolitika és a külgazdaság is a tárca feladatainak részét képezi. "Olyan országokhoz fűződő külgazdasági kapcsolatok kerültek az NFM-hez, ahol az államnak meghatározó szerepe van a szabályozásban és a gazdaságban, valamint amelyeknél hangsúlyos az energetikai szál. Ilyen elsősorban Kína, Oroszország, és Ukrajna" - fogalmazott a miniszter.
Rámutatott arra is, hogy az uniós elnökség befejeztével áttekintették a feladatokat és hatásköröket, így lett a tárcánál hat államtitkárságból négy. "A jelenlegi kormányzati struktúra nélkül hazánk biztosan nem rendelkezne energiastratégiával vagy Duna-stratégiával" - hozott példákat a tárcavezető az NFM területéről. A fejlesztéspolitikával, mint különös közfigyelemre számot tartó területtel kapcsolatosan Fellegi Tamás megjegyezte: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábban heti mintegy ötmilliárd forintot "vitt ki a gazdaságba", míg jelenleg 20 milliárd forint felett jár ez a szám. Ez is jól mutatja az utóbbi másfél évben végrehajtott változások szükségességét és eredményét - tette hozzá.
Az atomenergia kapcsán Fellegi Tamás hangsúlyozta: a Paksi Atomerőmű fejlesztésére azért van szükség, mert 2020 és 2025 között lejár a jelenlegi blokkok élettartama. Márpedig Paksról származik az ország energiaellátásának mintegy 40 százaléka, amit nem lehet ilyen rövid időn belül kiváltani. A cél tehát Paks szerepének megőrzése, nem pedig a megújuló és alternatív erőforrások háttérbe szorítása - szögezte le a tárcavezető. A nemzeti fejlesztési miniszter vitapartnere Scheiring Gábor, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője volt, a beszélgetést Török Gábor politológus, egyetemi adjunktus vezette.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
