A Magyar Energia Hivatal általános és egyetemes jogutódjaként önálló szabályozó hatóság jön létre Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal néven. A szervezeti átalakulás a közjót szolgáló erős piacszabályozó állami szerepvállalás megteremtését teszi lehetővé. A Hivatal működése az energiafelhasználás hatékonyságának javítását, a vezetékes energiaellátás biztonságát és a fogyasztók védelmét szolgálja majd. Az új jogállás eleget tesz a független szabályozó hatóságra vonatkozó európai uniós előírásoknak is.
Az Országgyűlés a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság függetlenségének biztosítása érdekében 2013. március 14-én elfogadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal önálló szabályozó szervként történő létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A Hivatal a földgáz, villamos energia, távhő és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő díjszabályozás előkészítő feladatokat látja majd el. Részletes tevékenységi körét és hatósági jogköreit továbbra is az ágazati jogszabályok tartalmazzák.
Az Európai Unión belül az Európai Tanács kezdeményezése alapján folyamatosan alakul át a regulátorok jogállása: húsz tagállamban ezek az intézmények már önálló szabályozó hatóságként működnek. Az új szervezet az uniós ajánlásnak való megfelelés mellett lehetővé teszi az önálló, felelős piacszabályozást is, így a Hivatal a jövőben hatékonyabban képviselheti a fogyasztók érdekeit.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal munkájáról az Országgyűlésnek számol be, elnökét a miniszterelnök nevezi ki, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály - Magyar Energia Hivatal Elnöki Kabinet)
