Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közlekedéspolitikával kapcsolatos jelentése alátámasztja és megerősíti a Kormány, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szándékát a közlekedéspolitikával, a közösségi közlekedéssel kapcsolatos elképzelésekről, illetve az évtizedek óta felhalmozódott hiányosságok felszámolásáról. Az előző kormányzati időszak során felhalmozott problémák megoldása érdekében, amelyeket az ÁSZ most kiadott jelentése is részletesen tartalmaz, az Országgyűlés még áprilisban elfogadta az egységes személyszállítási törvényt. Közlemény.
A tavasszal elfogadott személyszállítási törvény rögzíti, hogy a személyszállítási közszolgáltatásokat érintő, közpénzből finanszírozott fejlesztések kizárólag a Kormány által jóváhagyott, országosan egységes fejlesztési koncepció mentén valósíthatóak meg. E mellett a közösségi közlekedés átfogó megújításának lépéseit a Széll Kálmán Terv is rögzíti. A dokumentum a szektor szervezeti konszolidációját, új díj- és kedvezményrendszer életbe léptetését irányozza elő. A feladatok gyors és szakszerű végrehajtása érdekében ez év májustól kormánybiztos felel a közösségi közlekedés szervezeti kereteinek kialakításáért, az ingatlanvagyonnal kapcsolatos feladatok korszerűsítéséért, a tarifa- és kedvezményrendszer átalakításáért. A kiegyensúlyozott és színvonalas szolgáltatásokat biztosító működés elsődleges feltétele a hatékony szervezeti felépítés, a megfelelő finanszírozás és az átláthatóság megteremtése. Ennek érdekében megkezdődött a MÁV Csoport és a Volán társaságok átalakításával, racionalizálásával összefüggő feladatok tervezése, koordinálása. Az átalakítás alapvető célja, hogy a vasúttársaságok és az autóbuszos vállalatok 2013. január 1-től új szervezeti struktúrában és vagyonszerkezettel működjenek.
Magyarország közlekedéspolitikáját az Országgyűlés 19/2004. (III. 26.) határozata, és a 2008-ban kormánydöntéssel elfogadott Egységes Közlekedés-fejlesztési Stratégia (EKFS) rögzíti. A közlekedéspolitika jogszabályi rögzítésére nincs kötelezettség, erre az eddigiekben nem volt hazai példa, a programok, útfenntartási feladatok végrehajtására azonban több jogszabály is kiterjed. Az Európai Bizottság által elfogadott, 2007-2013-as uniós fejlesztéseket tartalmazó Közlekedési Operatív Program a 19/2004. (III. 26.) OGY határozattal és az EKFS-sel összhangban készült. Az Állami Számvevőszék indokoltan állapítja meg, hogy a 2006-2011. közötti időszakban országos szinten a közutak burkolatai – a jelentős európai uniós támogatások ellenére – kedvezőtlen állapotszinten maradtak, ami összefüggésbe hozható az útfelújítások háttérbe szorulásával, a fejlesztések előtérbe helyezésével.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010-2011-ben forgalmi és gazdasági elemzésekkel, illetve rangsor kialakításával, és a korlátos források figyelembe vételével a fejlesztési célokat tartalmazó gördülőtervet készített, melyet a Kormány a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről 1222/2011. /VI.29./ Korm. határozattal elfogadott. Az NFM megkezdte a következő rövid, közép és hosszú távú időszakokra vonatkozó Nemzeti Közlekedési Stratégia előkészítését, amelynek elfogadása jövő évben várható. A Nemzeti Közlekedési Stratégia hivatott a fejlesztési és felújítási források optimális arányát meghatározni, és ugyancsak ennek keretében kerülhet elfogadásra az új útfelújítási program.
Az Állami Számvevőszék javaslatait, megállapításait a minisztérium tanulmányozza és lehetőség szerint figyelembe veszi a dokumentumok megalkotása, illetve a gyakorlati végrehajtás során.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
