Magyarország számára a tengeri kikötők nyitnak kaput a világpiacra
„Az Európai Unió és Magyarország közös célja, hogy javítsa a belvízi hajózás versenyhelyzetét, és megkönnyítse integrációját az intermodális logisztikai láncba” – mondta Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár a 6. Constantai Nap c. konferencián 2012. február 23-án, Budapesten.
A rendezvény megnyitó beszédében kifejtette: A magyar és általában az európai termékek versenyképes áron leginkább vízi utakon juttathatók el a tengeri kikötőkbe. Az Európai Unió versenyképessége tehát a tengeri és a belvízi árufuvarozás összeköttetéseinek fejlesztésével erősíthető.
A helyettes államtitkár részletezte a folyami teherfuvarozás előnyeit: egyetlen hajó 60-75 kamionnyi áru elszállítására képes, az energiahatékony, környezetkímélő és csendes belvízi szállítás növekedése a szállítási költségek jelentős csökkenésével járhat. A hajózásban és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekben hazai szinten az eddig kihasználtnál jóval nagyobb gazdasági potenciál rejtőzik, amit nemzetgazdasági érdek felszínre hozni.
Ennek hasznos, országhatárokon túlmutató eszköze lehet a Duna Stratégia, amely közös gyűjtőmederbe tereli az előremutató, környezetbarát megoldásokat. Schváb Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szeptembertől kötelezően előírta a Dunán közlekedő nagyhajók azonosítását és követését biztosító AIS-készülékek használatát, ezzel a vízi árufuvarozás szervezhetőbbé, hatékonyabbá és ellenőrizhetőbbé vált Magyarországon.
A belvízi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos kormányzati törekvések következő fontos állomása lesz az IRIS Europe 3 projekt. Ennek egyik sarkalatos eleme az elektronikus hajózási térképeket megjelenítő szoftveralkalmazások beszerzése, amelyet a szaktárca szintén támogatott formában tervez biztosítani a hajózás számára.
Schváb Zoltán a vízi közlekedés alternatívájaként említette a tengeri kikötőkhöz vezető, a vasútra épülő zöld folyosókat, köztük az Orient vasúti árufuvarozási folyosót. Az Ausztriát, Bulgáriát, Csehországot, Görögországot, Magyarországot, Romániát és Szlovákiát érintő korridor működése 2013 végén indulhat meg.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
