Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az egyértelmű módszertan alapján meghatározott és a tagállamokkal leegyeztetett közlekedési törzshálózat egésze egységes támogatási lehetőségeket kapjon az uniós forrásokból – hangsúlyozta Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár a Közlekedési Tanács luxembourgi ülésének munkaebédjén, 2011. október 6-án.

A Közlekedési Tanácson a tagállami szakterületi vezetők irányadó vitát folytattak a közúti közlekedésben használt digitális menetíró készülékekről szóló jogszabályok módosításáról. Határozatokat hoztak a Bizottság felhatalmazásáról a tárgyalások megkezdésére a légi közlekedés biztonságáért felelős európai szervezettel (EUROCONTROL), valamint légiközlekedési megállapodások megkötése céljából az Azerbajdzsáni Köztársasággal. Tanácsi következtetéseket fogadtak el „Az EU és a szomszédos régiók között a közlekedés terén zajló együttműködés új megközelítése” című bizottsági közleményről. Egyebekben többek között meghallgatták a lengyel elnökség beszámolóját az október végén, Krakkóban megrendezendő Keleti Partnerség közlekedési miniszteri konferenciáról.

A Tanácsülés miniszteri munkaebédjének témája a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) volt. A TEN-T az Európai Unió közös érdekű közlekedési hálózata, amelynek jelentősége a közlekedéspolitikai szempontokon túl finanszírozási szempontból is igen nagy. Az Európai Bizottság a jelenlegi rendszer gyökeres átalakítását tervezi a kiépítés – elsősorban a pénzügyi források korlátozottsága okozta – lassú előrehaladása miatt. Legfontosabb újításként egy kétrétegű hálózatot hozna létre, amelynek elemei a szélesebb, ún. átfogó hálózat (comprehensive network) és a szűkebb, csak a közösségi szempontból legfontosabb elemeket tartalmazó ún. törzshálózat (core network).

A 2011 februárjában, Gödöllőn megrendezett informális miniszteri találkozón a magyar elnökség elérte, hogy a Bizottság ne csupán az átfogó, hanem a törzshálózat elemeit is egyeztesse a tagországokkal. A Bizottság 2011 nyarán azonban egy új támogatási eszközt, a TEN-T büdzsét felváltó Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF = Connecting Europe Facility) alap létrehozását jelentette be, és ehhez egy előzetes, törzshálózati folyosókat, különálló projekteket és ún. horizontális, közlekedési menedzsment témaköröket tartalmazó listát csatolt.

A törzshálózati folyosók kijelölése alapvetően hátrányosan érinti az újabban csatlakozott, kevésbé fejlett országokat. Magyarország esetében a lista mindössze két folyosót tartalmaz, a Ljubljana–Budapest–Záhony vasúti és a Rajka–Budapest–Lökösháza multimodális projektet.

Völner Pál a tanácsülés munkaebédjén kifejtette: „Magyarország nem támogatja a törzshálózati folyosók létrehozását, sem egyes határátmeneti vagy szűk keresztmetszetet jelentő projektek kiemelését és a többi fölé helyezését, vagy bármilyen külön előny biztosítását. Nem érthet egyet azzal sem, hogy a kohéziós alapból az Európai Összekapcsolási Eszköz számára elkülönített pénzeket csak a törzshálózati folyosók kiépítésére használják a teljes törzshálózat helyett. A 10 milliárd eurós elkülönített forrásnak az európai jelentőségű vonalak fejlesztési szempontjait és a kohéziós országok fejlődését egyszerre kell elősegítenie. E kettős elvárásnak a törzs- és az átfogó hálózatok fejlesztése tesz kiegyensúlyozott módon eleget.”

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)