Április első hetében mintegy 200 ország szakértői delegációja tárgyalt a klímaváltozás elleni hosszú távú tervekről az ENSZ nemzetközi konferenciáján, a thaiföldi Bangkokban. A magyar küldöttség sikeresen látta el uniós elnökségi tárgyalásvezetői, szakértői és logisztikai feladatait a megbeszéléseken. Az Európai Bizottsággal együttműködve koordinálta és képviselte a tagállamok közös álláspontját. Döntés született arról, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv jövőjével kapcsolatban a szakértők témacsoportokban (ún. contact group) folytatják tovább a munkát, és sikerült elfogadni az éves munkatervet is. Közlemény.

A résztvevők a tavalyi év végén Cancúnban megkezdett tárgyalási folyamatok lendületének megtartására törekedtek, melyeknek középpontjában a globális felmelegedés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése áll. Az Európai Unió a korábban meghatározott feladatok mielőbbi megvalósítását, a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakának lejárta utáni helyzet gyors megoldását és több, mostanáig csak részlegesen érintett globális klímapolitikai kérdés megvitatását sürgette. Az ülésszak legfontosabb feladata a 2012 utáni, második kibocsátás-csökkentési időszak feltételeinek megvitatása volt.

A keretegyezménnyel kapcsolatban a résztvevők megállapodtak azokban a fő témákban, amelyek az év végi, durbani klímacsúcsig meghatározzák majd a viták irányát. A bangkoki ülésen sikerült elfogadni az éves munkatervet, és az egyes kérdésekben világosabbá váltak a résztvevő államok álláspontjai. Az EU tagállamai szerint azonban a Cancúni Megállapodás végrehajtása mellett számos kérdés vár még tisztázásra. Ezek közé tartozik a fejlődő és fejlett országok mitigációs törekvéseinek tisztázása, az új piaci mechanizmusok, a fluorozott szénhidrogének, a hajózásban és légiközlekedésben használt üzemanyagok, és a mezőgazdaság, valamint az éghajlatváltozás közötti kapcsolat, amelyekben az Európai Unió szeretne jelentős haladást elérni.

A bangkoki ülésszak alatt a magyar elnökség feladata volt az EU tagállamok koordinációs üléseinek megszervezése és levezénylése, valamint a közös álláspont összehangolása. A magyar delegáció kötelezettségei közé tartozott továbbá a mintegy 250 fős uniós szakértői stáb munkájának vezetése, és a klímatárgyalásokon résztvevő államok képviselőivel való kétoldalú tárgyalások lebonyolítása. A magyar elnökségi delegáció április 2. és április 8. között 73 szakértői szintű tárgyaláson vett részt, melyek többségét elnökölte is. 46 kétoldalú – ebből 20 magas szintű – megbeszélést folytatott az Európai Unió nevében, találkozott a tárgyaláson résztvevő minden nagyobb országcsoporttal és több civil szervezettel is. Az ENSZ tagállamai a fejlett és fejlődő országok kibocsátás-csökkentési felajánlásairól és a technológia-átadás lehetőségeiről is eszmecserét folytattak a formális tárgyalásokat megelőző napokban.

A bangkoki ülésszakon elfogadott menetrend alapján a klímatárgyalások júniusban, Bonnban újabb szakértői szintű megbeszélésekkel folytatódnak majd.

 

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)