Az energetika, a kohéziós alapok, illetve a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok elvégzése volt egyebek mellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt fontosságú területe az elmúlt egy évben – mondta a gazdasági bizottság keddi, éves meghallgatásán Fellegi Tamás.

Az elmúlt fél esztendőt természetesen meghatározta Magyarország uniós elnöksége, melyen többek között olyan stratégiai jelentőségű témák is napirendre kerültek, melyek meghatározzák az uniós országok távolabbi jövőjét is – mondta a miniszter.

Fellegi Tamás három kiemelt témakört érintett részletesen. A kohéziós alapokkal kapcsolatban utalt arra, hogy az ügyet sokszor éles politikai vita kísérte, hiszen több vonatkozásban továbbra sincs egyetértés az országok között. Nincs teljes konszenzus abban, milyen régió-felosztás legyen az unión belül, vagy abban, milyen mértékben lehet fejlesztésre felhasználni a kohéziós alap forrásait. A miniszter megjegyezte, hazánk ezidáig a kohéziós alapokból lehívható források „haszonélvezői” közé tartozott, de ez sajnos változhat is, hiszen nem bizonyos, hogy a szolidarítás-elvű kohéziós politika marad fenn.

A miniszter a hazai fejlesztéspolitikában elért eredményeket sorolva elmondta: jelentős mértékben sikerült az intézményrendszer egyszerűsítése; jól működő, operatív és egységes rendszerűvé alakították a forráskezelést; a Nemzetgazdasági Minisztériummal karöltve elindították az Új Széchenyi Tervet; átalakították a pályázati kiírási rendszert, mely ezáltal egyszerűbb és használhatóbb lett. Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy több olyan hosszú távon gondolkodó programot startoltattak, melyek ciklusokon átívelve lendíthetnek a magyar gazdaságon.

Külön kiemelte a politikus a PPP-projektek felülvizsgálatának, illetve kiváltásának az ügyét. Mint mondta, „sziszüphoszi” munkával, egyenként vizsgálták meg a száznál is több programot, melyek között egy olyan sem volt, amelyben kockázatot vállalt volna a piaci szereplő, minden felelősség az államé volt. Ráadásul – fűzte hozzá – jó részük túlárazott volt, sok esetben offshore hátterű cégeknek biztosított jókora magánhasznot.
E - jelenleg is futó - szerződések kiváltásával kapcsolatban azt mondta: a Széll Kálmán Terv 200 milliárd forintot biztosít a célra, a következő hetekben pedig már döntések is születhetnek az ügyben.

Ugyancsak a PPP-projekteken belül szót ejtett az autópálya-szerződésekről is. Elmondta, tárgyalnak ezek esetleges módosításáról, esetleg az állam kilépéséről is, ám e területen – jegyezte meg – igen szűk a Kormány mozgástere.

Fellegi Tamás a vagyongazdálkodással kapcsolatban leszögezte: annak területi átszervezésével egyszerűbb struktúra alakult ki, az egyértelmű felelősségi területek meghatározásával pedig átláthatóbbá vált a rendszer. Kijelentette, legkésőbb szeptemberben a parlament elé kerülhet a a vagyongazdálkodási tervezet.

Az energia- és klímapolitikáról beszélve a miniszter aláhúzta, ellentmondásos területről van szó, hiszen míg az Európai Unió közös energiapolitika kidolgozásáért küzd, addig az energiapolitika nemzeti ügy is. Az energiastratégiának – mely ugyancsak ősszel kerülhet az országgyűlés elé – meg kell oldani az energiabiztonság, az energiafüggetlenség, a gazdaságosság és a fenntarthatóság szempontjait is. Közben pedig olyan kérdésekre is megfelelő választ kell adnia, mint az atomenergia jövőbeni szerepe a magyar energiamixben.
A paksi bővítéssel kapcsolatban a nemzeti fejlesztési miniszter leszögezte: Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy nélkülözni tudja az atomenergiát, ugyanakkor egy esetleges bővítés  kidolgozásának mindenképpen a nyilvánosság előtt kell lezajlania.

Közlekedés-témakörben a politikus úgy fogalmazott: „nagyon csendesen, de talán a legnagyobb sikereket ezen a területen értük el elnökségünk alatt”. Európában – folytatta – a fő kérdés a közösségi közlekedés jövője. Hazánkban olyan üzleti alapra helyezett működés kell, mely világosan elválasztja a különböző állami feladatokat. Célunk a rendszer fenntarthatóvá tétele és az, hogy az eladósodási problémák ne termelődjenek újra – mondta. Az e célokat lehetővé tevő koncepció elkészült, ősszel kerülhet a parlament elé, és 2012. január 1-jével léphet hatályba.

(kormany.hu)